Egyetlen éjszaka néhány órája elég volt ahhoz, hogy eltűnjön az idei baracktermés nagy része

Július közepén sikerült először nagyobb mennyiségű őszibarackot leszedni Gyuris Mihály gyümölcsösében. Összesen 250 ládányi barack jött össze, ami csak a töredéke annak a több ezer ládának, amennyit más években július közepére meg tudnak tölteni. Gyuris földje a Dél-Alföld hagyományos őszibarack-termesztő vidékén, Szatymaz közelében van, ő maga 12 hektáron termeszt 30 fajta őszibarackot. A termés mennyisége évente hektáronként 30-40 tonna, de a végeredmény erősen függ az időjárástól.

Idén az átlagos mennyiség 20 százalékát sem tudja betakarítani, mert az év elején a tavaszi fagyok elpusztították a fák termő virágait – válaszolta a gazda a Telex kérdésére. Tavaszi fagyok más években is voltak, de most a klímaváltozás azt hozta, hogy a fák rügyei a szokásosnál hamarabb kinyíltak, azután jött a fagy, amit a rügyek nem éltek túl.

„Olyat még nem is láttunk, mint most, hogy a barackon kívül még a birsalma és a naspolya is lefagyott” – mondja Gyuris Mihály. A korai barackfajták majdnem mind elfagytak az idén. A károk olyan szempontból is nagyobbak, mint más években, hogy a fák vékonyabb ágainak egy része is lefagyott, ezek most levélzet nélkül, elszáradva mutatják, hogy elhaltak.

Az, hogy a tavaszi fagyok után mennyi termés maradhat végül a fákon, csak a nyáron derül ki, amikor már szedni lehet a gyümölcsöt. Idén alig van mit leszedni, nemcsak Gyuris Mihály barackosában pusztított a hideg, országszerte szinte az összes gyümölcsösben is. Gyuris úgy tudja, mindössze két kisebb termőterületen, a Balaton környékén és egy Dunához közeli gyümölcsösben vészelték át a barackfák a tavaszi fagyokat.

Gyurisék családi gazdaságában már évekkel ezelőtt beállítottak két nagy teljesítményű szélgépet, amelyek úgy védhetik a fákat a hidegtől, hogy a talaj menti fagyos levegőt összekeverik a néhány méterrel magasabban lévő enyhébb légtömegekkel, így a mesterséges szél akár 4-5 fokot is emelhet a levegő hőmérsékletén a fák mellett. Tavasszal azonban olyan hideg volt, hogy azon még a szélgépek sem tudtak segíteni: hiába gyújtottak tüzeket vashordókban a gyümölcsfák között, a fagy mégis majdnem mindent elvitt. A gazda mérte a hőmérsékleteket, szerinte egyetlen éjszaka négy órája alatt pusztult el az idei termés nagy része, azt mondja, ilyen nagyarányú terméskiesés még soha nem volt.

Gyuris Mihály arra számít, hogy a fagykár miatt hektáronként 100 ezer forint állami kártérítést kaphat majd. Ez jól jön, de 1 hektár barackosra évente 800 ezer forintot költ a gyümölcs leszedésére a munkabéren kívül: permetezni, metszeni, trágyázni és öntözni már kellett, és akkor is kell, ha a fák nem hoznak termést. A kárenyhítés várhatóan jövőre érkezik meg, de a kiadások háromnegyedét addigra már rá kell költeni a gyümölcsfákra. Gyuris azt mondja, ő a mostani, hektáronkénti pár ezer forintnál akár többet is befizetne a kárenyhítő alapba, hogy magasabb legyen a kártérítés, amikor szükség lesz rá.

Barackfesztivál barack nélkül

A szatymazi őszibarack egykor egész Európában híres volt, a múlt század második felében ez a gyümölcs volt az alapja a falu és a környék mezőgazdaságának. Idén is megtartották július közepén a faluban a hagyományos Őszibarack-fesztivált, de most szinte barack nélkül.

„Más években kiállítást rendeztünk a baracktermesztésről, és bemutatót is tartottunk a legszebb gyümölcsökből, de barack hiányában ezeket most nem tudtuk összeállítani” – válaszolta Barna Károly, a falu polgármestere a Telexnek.

A barackfesztiválra régen amiatt jártak a vendégek Szegedről és máshonnan, mert viszonylag olcsón hatalmas méretű, zamatos őszibarackot lehetett vásárolni a termesztőktől. Most azonban a téren, ahol a jobb években hosszú sorokban álltak a gyümölcsökkel teli pultok és a ládák a fesztivál napjain, mindössze két eladó árult barackot a pavilonok utcájában, egy kiló ára 1500–2000 forint volt.

„Lehet, hogy jövőre már ennyi sem lesz” – mondja az egyik árus, Rácz Tibor a Telexnek. Ő főként a családja ellátására termeszt barackot, általában keveset ad el, a fesztiválra pár láda nektarint és őszibarackot hozott. Szerinte a fagykárok egyik oka, hogy a rendszerváltozás idején, az akkori mezőgazdasági támogatások miatt sokan olasz eredetű barackfajtákat telepítettek, ami mutatós gyümölcsöt ad ugyan, de a fák nem bírják ki a mínusz 6 fok alatti tavaszi hőmérsékletet. Annak a nektarinnak a fája, amit ő hozott a fesztiválra, a 30 foknál sokkal magasabb hőmérsékleteket sem viseli el hosszabb távon, így a tartós hőség is csökkentheti a termés mennyiségét.

Nem könnyű abbahagyni

A kínálathiány miatt az őszibarack ára értelemszerűen felment, Gyuris Mihály jórészt a szegedi nagybani piacra viszi a termést, de úgy látja, a felvásárlók és a kereskedők óvatosak a magas árak miatt, a hiány ellenére sem kapkodnak a barack után. Gyuris szerint a gyümölcsárak egy évtized alatt jóformán változatlanok voltak, miközben minden másnak, a műtrágyának és a vegyszereknek az ára is jócskán felment, és a bérek is növekedtek. Eközben a gazdák nehézségei fokozódtak, például tavaly a hőség is okozott károkat a gyümölcsösökben, és az egyre gyakoribb aszályos évek is gyengébb terméssel járnak.

Szatymaz a vízben egyre szegényebb Duna–Tisza közi Homokhátságon fekszik. A gazdálkodók a 30–50 méteres mélységre lefúrt kutakból még tudnak vizet szivattyúzni, kérdés, hogy meddig. Gyuris Mihály a lehető legtakarékosabb csöpögtető öntözéssel gazdálkodik, ezt tartja a leginkább hatékonynak. Emellett a fasorok között már nem irtják ki, csak lekaszálják a növényzetet, ami nagyjából megtartja a fák alatt a nedvességet, és csökkenti a talaj felmelegedését.

Sokat lehetett olvasni mostanában arról, hogy a kormány az aszály miatt azzal támogatja a gazdákat, hogy ingyen juthatnak öntözővízhez, és a Vizet a tájba! program keretében feltöltik a csatornákat. Gyurisék földjére még egyik segítség sem jutott el. A gazda szerint idén még egy csepp víz sem volt a Kisteleki-főcsatorna mellékágában, ami az ő földjén húzódik át. „Ha abba a csatornába tennének vizet, csak abból öntöznék, semmi másból” – mondja.

Gyuris úgy tudja, már elkezdték a vízpótlást, de ez valószínűleg éveken át tartó munka lesz. Az Agrárminisztériumot azonban nem hibáztatja, tudja, hogy idén sok és sokféle súlyos gond állt elő a mezőgazdaságban, például a ragadós száj- és körömfájás, a baromfit sújtó madárinfluenza és az aszály, szerinte rengeteg pénz kell ahhoz, hogy a sokféle gondot megoldja, és minden kárt enyhítsen az állam.

Gyuris Mihály az elnöke a 32 éve megalakult, a termesztőket szakmai tanácsokkal és tapasztalatokkal segítő Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetségének. A szervezetnek jelenleg 50 tagja van, a hazai őszibaracktermő-összterületnek majdnem a fele tartozik a szövetség tagságához. Gyuris Mihály szerint az 1-2 hektáron dolgozó kistermelőkkel együtt több száz család foglalkozik Szatymaz környékén őszibarack termesztésével. Sokan más gyümölcsöt vagy zöldséget is termesztenek, ha a barack gyengén hoz, a többi területét növelik a földjükön. Az őszibarack termőterülete évek óta csökken az országban, a 2019-es 4,7 ezer hektárral szemben 2023-ban már csak 3,4 ezer hektár volt, ezalatt az összes hazai termés 28 ezer tonnáról 13 ezer tonnára esett vissza a KSH adatai szerint.

Az elmúlt két évtizedben sokan abbahagyták a barack termesztését Szatymaz környékén, de Gyuris Mihály azt mondja, ő a gyerekkora óta dolgozik az őszibarackosban, elmúlt hatvanéves, már nem akar mással foglalkozni. Egy barackos ültetvény évtizedekre szóló beruházás, és ha a gazdaságát másra állítaná át, az igen költséges új befektetés lenne, évekig eltartana, amíg jövedelmet hozna, és neki is új ismereteket kellene elsajátítania, ami szintén időbe telik. Az őszibarack termesztését tehát folytatja, de a Telexnek azt is elmondta: az unokáinak nem javasolja, hogy ezzel a gyümölccsel vigyék tovább a családi gazdálkodást.