A magyar lakosság még soha nem volt ennyire eladósodva
A lakossági hitel igen vegyes megítélésű. A kormányok meglepő módon inkább szeretik, ha az emberek eladósodnak, mert abban azt érzik, hogy bíznak a jövőjükben, emelik az aktuális GDP-t, hiszen azért vesznek fel hitelt, hogy valamire költsenek, lakásra, mosógépre, rosszabb esetben külföldi utazásra.
A jó hitel segíthet elsimítani egy élet jövedelmeit és szükségleti cikkeit, vagyis aki egész életében összességében keresne annyi pénzt, hogy abból jó lakásban élhetne, miért ne tenné ezt meg minél hamarabb? Ugyanakkor a fogyasztási cikkek esetében abban is van igazság, hogy ha valamit csak hitelből vehetünk meg, akkor az a legbiztosabb jele annak, hogy valójában nem engedhetjük meg magunknak.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint mi, magyar emberek soha még ekkora összeggel nem tartoztunk a bankoknak: 2025 májusának végére 11 596 milliárd forintnyi hiteltartozása volt a magyar háztartásoknak, ehhez az kellett, hogy egy év alatt 11 százalékkal nőjön a fennálló lakossági hitelállomány összege.
A lakossági tartozáson belül 6 éves csúcsra jutott a lakáshitel-tartozás aránya: 2019 nyara óta nem volt példa arra, hogy a teljes lakossági tartozás 51,7 százalékát az ingatlanhitelek adják. A bankok ügyfelekkel szemben fennálló lakáshitel-követelése idén júniusban már meghaladta a 6 ezer milliárd forintot.
Az év első 5 hónapjában abszolút csúcsra ért a lakáshitel-állomány bővülése: a háztartások tartozása öt hónap alatt 327 milliárd forintot meghaladó mértékben emelkedett, ami 50 százalékkal magasabb az eddigi csúcsot jelentő, 2024-es 216 milliárd forintos állománybővülésnél.
Arányaiban ennél látványosabb, összegében viszont alacsonyabb volt a fogyasztási hitelállomány növekedése: a 2024. évi 72 milliárd forintos bővüléssel szemben idén az első öt hónapban 170 milliárd forinttal nőtt az állomány, elérve ezzel az 5063 milliárd forintot. De nemcsak a folyósításban, a hiteltörlesztésben is történelmi rekordokat mutat a 2025-ös év statisztikája – mutatott rá Gergely Péter. Az év első 5 hónapjában a háztartások 915 milliárd forintnyi hitelt törlesztettek, ami 27,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 718 milliárd forintot.
Ez a tendencia az év hátralévő részében tovább erősödhet, hiszen a nyári hónapokban jellemzően csúcsra jár a fogyasztási hitelek piaca, ezen belül a személyi kölcsönök legjobb hónapjai következnek. Az őszt pedig a szeptembertől induló kedvezményes, 3 százalékos kamatozású lakáshitel lehetősége fogja feldobni.
Bár közvetlenül nincs mód az új, kedvezményes kamatozású hitellel kiváltani a korábbi lakáshiteleket, a konstrukció jelenleg ismert szabályai miatt nem zárható ki, hogy a pénz megtalálja a maga útját, vagyis sokan mégis részben vagy egészben korábbi hitelük kiváltására fogják majd felhasználni az új terméket (például korábbi lakásuk eladásával vesznek újat). Ez pedig Gergely Péter szerint azzal járhat, hogy nemcsak a lakáshitel-folyósítások, hanem a lakáshitel-törlesztések volumene is megugorhat szeptembertől.
