Sikerült megegyeznie Donald Trumpnak és Ursula von der Leyennek az EU–USA kereskedelmi megállapodásról

Vasárnap este sikerült egyezségre jutnia Donald Trump amerikai elnöknek és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a skóciai Turnberryben az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodásról, írja a BBC. Ursula von der Leyen az egyórás tárgyalás után azt nyilatkozta, „az óriási deal kemény tárgyalások után” jött létre, Trump pedig arról beszélt, „bizonyos értelemben partnerségről” van szó, és minden idők legnagyobb megállapodásának nevezte az egyezséget.

A megállapodás feltételeiről egyelőre annyit lehet tudni, hogy az Egyesült Államok általános, 15 százalékos vámot vet ki az EU-s árukra. Az EU beleegyezett abba, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol energiaforrásokat Amerikától, mellette pedig a tervezetthez képest 600 milliárd dollárral emeli az amerikai befektetései mértékét, írja a Politico. A megállapodás értelmében az EU emeli a katonai beszerzések mértékét is. Ezeket a számokat az Európai Bizottság szóvivője is megerősítette, az azonban nem világos, hogy a hatalmas kötelezettségvállalásokat hogyan fogja tudni teljesíteni az EU (az Egyesült Államok éves energiaexportja jelenleg mintegy 250 milliárd értékű). A 15 százalékos vámkivetés az EU-ból érkező autóimportra is vonatkozni fog, a gyógyszerimportra viszont nem terjed ki a megállapodás. Trump azt is megjegyezte, hogy az európai acélra és alumíniumra továbbra is 50 százalékos vámot vetnek ki. Az unió nem vet ki vámokat az Egyesült Államokra.

Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatón azt is hozzátette, mindkét fél nullára csökkenti a repülőgépekre, repülőgép-alkatrészekre, bizonyos vegyi anyagokra, bizonyos gyógyszerekre, félvezető-berendezésekre, mezőgazdasági termékekre és kritikus nyersanyagokra kivetett vámokat. A 750 milliárd dolláros energiavásárlásról azt mondta, ez még az ő hivatali ideje alatt létrejön (az EB-elnök 2024 decemberében kezdte meg második elnöki mandátumát, 2029-ig).

Arra a kérdésre, hogy az európai autógyártóknak nem fog-e gondot okozni a 15 százalékos vám (Trump hivatalba lépése előtt ez mindössze 2,5 százalék volt), Von der Leyen azt nyilatkozta, lehetett volna rosszabb is a végeredmény. Nem válaszolt egyértelműen arra sem, hogy a 15 százalékos vámok a gyógyszerekre is vonatkoznak-e: erre igennel felelt, de hozzátette, hogy az amerikaiak további vámokat és intézkedéseket is bevezethetnek az európai gyógyszerexportőrökkel szemben, nem kizárt, hogy szigorúbb tarifák is jönnek, ez szerinte külön kezelendő kérdés.

Trump az egyórás tárgyalás után arról is beszélt, a megállapodás „nagyszerű lesz az autóipar és a mezőgazdaság” számára. Az elnök szerint három-négy olyan országot vizsgálnak, akikkel kereskedelmi megállapodást kötnének, de valószínűleg valamilyen formában ezekben az egyezségekben is lennének vámkivetések.

Donald Trump szóba hozta Keir Starmer brit miniszterelnököt, az amerikai elnök szerint a brit politikus „nagyon elégedett lesz” az új kereskedelmi megállapodással, annak ellenére, hogy ő maga nem vett részt az egyeztetésekben.

Trump egyébként a megegyezés előtt elismerően beszélt az EB-elnök munkájáról: „Ursula fantasztikus munkát végzett nekik [az EU-nak], nem nekünk, de nagyszerű munkát végzett. Mi is nagyra becsüljük őt.”

Von der Leyen később közleményben azt is hozzátette, az EU az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG), olaj és nukleáris tüzelőanyagok vásárlásával jelentős mennyiségben kiváltható lesz az orosz gáz és olaj. „A mai megállapodás bizonyosságot teremt bizonytalan időkben, stabilitást és kiszámíthatóságot nyújt mind az állampolgároknak, mind a vállalkozásoknak, az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Ez a megállapodás a világ két legnagyobb gazdasága között jött létre.”

Mindkét fél örülhet, de még sok a kérdőjel

Trump májusban 50 százalékos vámokat lengetett be, majd azzal fenyegetőzött, hogy augusztus 1-től 30 százalékos vámok lépnek életbe azon országok és partnerek esetében, amelyekkel addig nem jön létre kereskedelmi megállapodás, így az EU-val szemben is.

A BBC gyorselemzése szerint mind Trump, mint Von der Leyen győzelemként könyvelheti el a mostani megállapodást. Az egyezség Amerikának és az EU-nak egyaránt fontos, mert rengeteg vállalkozás és munkahely sorsa függött tőle, nem véletlenül hívja az EU az Amerikával való viszonyát a világ „legnagyobb kétoldalú kereskedelmi és befektetési” kapcsolatának. Az EU előtt ott lebegett a 30 százalékos vámokkal való fenyegetés, az unió sokkal rosszabbul is kijöhetett volna az alkudozásból, bár elmarad az Egyesült Királysággal szemben kivetett, egységesen 10 százalékos vám mellett.

Az Egyesült Államoknak a mostani megállapodás azt jelenti, hogy – a tavalyi kereskedelmi adatokkal számolva – nagyjából 90 milliárd dollár bevétel érkezik vámokból az államkasszába, mellette pedig további 600 milliárd dollár a most beígért beruházásokból.

A Kieli Világgazdasági Intézet elemzése szerint a megállapodás Németországot sújthatja leginkább, számításaik szerint Európa legnagyobb gazdaságában 15 százalékkal csökkenhet a termelés a mostani megállapodással. Mindez a Németországnak való óriási kitettségünk miatt kihathat a magyar gazdaságra is.

A The New York Times szerint a konkrét részletek sokat számítanak majd a mostani deal értékelésében:

• Nem mindegy például, hogy mi lesz a beruházásokra szánt időkeret, és hogyan oszlanak el a különböző szektorok között;
• Szintén kérdéses, hogy az EU vajon nullára csökkenti-e az amerikai autókra kivetett vámokat;
• Azt sem egyértelmű, hogy változtat-e az unió a belső szabályozásain annak érdekében, hogy több amerikai mezőgazdasági termék érkezzen a tagállamokba, és ha igen, hogyan;
• Nyitott kérdés, hogy milyen szabályozások vonatkoznak majd az európai gyógyszerexportra.

A The Guardian azt írja, a gyógyszeripari termékek mellett a félvezető-termékek is ki vannak zárva a megállapodásból, így továbbra is elképzelhető, hogy Trump ezekre büntetővámot szab ki. A The New York Times szerint Howard Lutnick kereskedelmi miniszter azt nyilatkozta, az amerikai kormány két héten belül be fogja jelenteni a félvezető-termékekre kivetett vámokat.

A The Guardian szerint Trump arra is tett utalást, hogy a Kínával is „nagyon közel vannak” a megegyezések.

Trump szerint fifty-fifty volt az esély

Az Európai Bizottság korábbi közlése szerint Von der Leyent Trump hívta meg a találkozóra. Az amerikai elnök a repülőgépről leszállva azt mondta, szerinte 50-50 százalék esély van a megállapodásra, de „körülbelül húsz különböző kérdésben még vitában állnak”. „Ez lehetne minden idők legnagyobb megállapodása, ha sikerül” – mondta.

Ahogy korábban írtuk, Trump legutóbbi fenyegetései nehéz helyzetbe hozták az EU-t, az Egyesült Államokkal ugyanis nem könnyű a mostaninál szabadabban kereskedni. Volt erre kísérlet 10 évvel ezelőtt, amikor az Obama-kormány és a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tárgyalt egy nagyratörő gazdasági egyezményről, ezt azonban végül az érzékeny politikai kérdések, a tiltakozás és megkerülhetetlen tabuk miatt fiókba tették, hogy onnan pont Donald Trump dobja ki 2016-os kormányra kerülése után.