Legyünk hálásak, hogy tönkreteszik a környezetünket? – balhé lett a sutyiban engedélyezett kikötőből

Ha a nyári hónapokban végigsétálunk a Duna belvárosi szakaszán, akkor gyakorlatilag nincs olyan napszak, hogy ne lenne minden pontonhoz 3-4 szállodahajó kikötve, de hasonló a helyzet délre a Rákóczi hídig, északra pedig egészen az Árpád hídig. A budapesti turizmus nagyon fontos elemei a szállodahajók, amelyekkel egy turisztikai szempontból átlagosnak tekinthető évben körülbelül 420-450 ezer látogató érkezik a fővárosba.

A legtöbb fővárosi kikötőt a Mahart-PassNave Kft. üzemelteti, amelynek 51 százalékos tulajdonosa a magyar állam, 49 százalék tulajdonrész pedig a Viking Hungary Kft.-é, amely az egyik legnagyobb dunai szállodahajó-üzemeltető, a norvég gyökerű, svájci bejegyzésű Viking River Cruises AG magyar leányvállalata. Úgy tűnik, a Viking most a Dunakanyarban próbál terjeszkedni. A környék több önkormányzatát is megkeresték azzal a céllal, hogy új szállodahajó-kikötőt létesíthessenek a településeken.

Az egyik érintett település Nagymaros, ahol januárban merült fel a kérdés: kiköthessenek-e náluk szállodahajók. Bár a polgármester szerint még nem engedélyezték a kikötőépítést, a Viking legyártatta a 12 méteres beszállóhidat, a projektben részt vevő egyik szakértő szerint pedig heteken belül megvalósul a terület közműfejlesztésének első része. A projekt támogatottsága a településen nem egyértelmű, az egyik helyi képviselő szerint pedig legalábbis megkérdőjelezhető, hogy a településnek a hátrányokhoz képest több haszna származna abból, ha valóban megépül a kikötő.

„Elvi” hozzájárulás

A 2025. január 28-i képviselő-testületi ülésen esett szó először hivatalos formában szállodahajó-kikötő létesítéséről. A napirendi pont és az azzal kapcsolatos határozati javaslat előterjesztője maga a polgármester, Petrovics László volt. „Itt nem arról van szó, hogy valakit megbízunk a szállodahajó-kikötő létesítésével, hanem ez egy elvi támogatás” – mondta Petrovics, hozzátéve, hogy ő komoly bevételi forrást lát a beruházásban. Bár az ülés jegyzőkönyve erőteljesen hiányos, az ülésről készült videó pedig rossz hangminőségű – többször nem érteni, hogy a képviselők mit mondanak –, az azért kiderül, hogy a képviselők több problémát felvetettek az elvi hozzájárulás kapcsán.

Az egyikük arról beszélt, hogy hiányolja a kikötő létesítésének gazdasági és környezeti hatásait vizsgáló tanulmányokat, mert nem szeretné, hogy alaptalan döntés meghozatalával vádolhassák majd az önkormányzatot. Petrovics ezt a felvetést azzal söpörte le, hogy ezzel a határozattal nem döntenek még semmi konkrétról, így ezekkel a kérdésekkel szerinte majd csak később kell foglalkozni. Egy másik képviselő, Kiss Károly, az ülésen azt mondta, hogy a település turisztikai adottságait figyelembe véve nehezen érthető, hogy miért érné meg a városnak a kikötő.

A képviselői aggályok ellenére, minimális – a határozat tartalmán érdemben nem változtató – módosítással 7 igen, 2 nem ellenében a képviselő-testület elfogadta a következő határozatot:

„Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testülete

1. üdvözli és támogatja annak lehetőségét, hogy Nagymaros területén szállodahajó kikötő létesüljön a Dám fölötti területen,

2. ennek érdekében felkéri a Polgármestert, hogy ezzel kapcsolatban egyeztetéseket tárgyalásokat folytasson, valamint ezt a testület elé tárja.”

Kellett hozzá az önkormányzat

A januári határozat meghozatala után egészen március végéig kellett várni, hogy képviselői kérdésre a polgármester tájékoztassa a képviselőket arról, hol is tart a szállodahajó-kikötő ügye. Petrovics ekkor azt mondta, hogy a vízügyhöz egy cégtől érkezett engedélyezési kérelem, „nekik nem muszáj versenyeztetni, így rajtuk áll, hogy kinek fogják megadni” az engedélyt. A polgármester még ekkor is arról beszélt, hogy ha megkapja a cég az engedélyt, a várossal még akkor is egyeztetnie kell majd, mielőtt megépülne a kikötő.

A következő alkalom, amikor a polgármester – ismét képviselői kérdésre – beszélt a projektről, 2025. június 30-a volt. Petrovics ekkor szűkszavúan csak annyit mondott, hogy „nem lett folytatása az ügynek”. „Azt mondtuk, hogy kapja meg a vízügyi engedélyt, nyilván anélkül nekünk felesleges bármilyen határozatot hozni” – mondta a polgármester.

Az ügynek azonban nagyon is lett folytatása, ekkorra a Viking Kikötő Zrt. ugyanis már két engedélyt is megszerzett.

2025. március 26-án a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságtól megkapta a cég a vagyonkezelői hozzájárulást. Erre azért volt szükség, mert a kikötő maga a folyómederben helyezkedik el, ez pedig nem önkormányzati, hanem állami terület. A kikötőlétesítéshez vagyonkezelői engedélyre van szükség, amit a területileg illetékes vízügyi hatóság adhat ki. A vízügy honlapjáról kiderül, hogy az engedély kiadása előtt „a területileg illetékes Önkormányzat […] állásfoglalását is előzetesen meg szükséges kérni az úszómű létesítés és a városképi szempontok összeegyeztethetőségével kapcsolatban. […] Az állásfoglalások benyújtásának hiányában a kérelem elutasításra kerül.” Ez tehát ellentmond Petrovics László azon állításának – amelyet az egyik polgármesteri beszámolójába is beleírt –, miszerint a hatósági engedélyezési folyamat az önkormányzattól független lett volna.

A vagyonkezelői hozzájárulásból kiderül, hogy Nagymaros esetében a Viking Zrt. a januári „elvi határozatot” csatolta önkormányzati állásfoglalásként, amit a vízügy megfelelőnek tartott, így kiadták az engedélyt.

Ezen kívül Budapest Főváros Kormányhivatalától (BFKH) a Viking 2025. június 17-én építési engedélyt is kapott a kikötő terveire. Ebben a dokumentumban szintén említik a képviselő-testület januári határozatát mint a kikötő építését támogató önkormányzati állásfoglalást.

Már hónapokkal korábban bejelentkezett a Viking

Július 22-én Kiss Károly, a januári határozatra nemmel szavazó egyik képviselő nyilvánosságra hozta, hogy az önkormányzat Petrovics Lászlónak címezve 2024. október 1-jén – Petrovics hivatalba lépésének napján – levelet kapott a Vikingtől. A Telexhez is eljutott levélben ez áll: „A kikötő környékének rendezését, parkosítását saját költségen vállaljuk. A kikötőből származó bevételek 50-50 százalék arányban oszlanak meg az Önkormányzat és társaságunk között.”

Az új polgármesternek pedig azt írták, hogy „amennyiben nyitottak az együttműködésre, úgy tisztelettel kérjük hozzájáruló nyilatkozatukat a kikötő létesítéshez, mely a létesítési folyamat lebonyolításához szükséges”. Kiss arról is ír bejegyzésében, hogy 2025. február 20-án a Viking megküldte a hivatalnak a kikötő engedélyezési tervét, a vízügynek megküldött vagyonkezelői hozzájárulási kérelemmel együtt. Ezeken kívül a polgármestert június 16-án a fővárosi kormányhivatal is tájékoztatta, hogy kikötőlétesítést engedélyeztek.

Január 28-án, „az elvi hozzájárulás” megszavazásakor tehát a polgármester már régen konkrét ajánlatot kapott a Vikingtől a kikötő létesítéséről, amiről a képviselőket az ülésen nem tájékoztatta.

Öt hónappal később, június 30-án a polgármester emailfiókjában pedig legalább három dokumentum volt, amelyek egyértelműen a projekt előrehaladását mutatták, ezekről mégsem beszélt a képviselőknek.

Kormányközeli hajózási szakember segíti a projektet

2025. július 4-én közmeghallgatást tartott az önkormányzat, az eseményen pedig több kérdést kapott a polgármester a szállodahajó-kikötőről. Petrovics itt a már korábban is használt érvelését vette elő: csak elvi engedélyt adott az önkormányzat, nincs még semmi konkrét, nincs még semmi eldöntve.

A közmeghallgatás egy pontján azonban a polgármester egyszer csak szót adott egy, a lakosság soraiban ülő férfinak, aki Petrovics szerint „sokkal autentikusabb ember” arra, hogy megválaszolja a kikötővel kapcsolatos kérdéseket. A férfit a polgármester Spányik Gáborként mutatta be, azt azonban nem mondta el, hogy milyen minőségben, szerepben vesz részt a közmeghallgatáson.

Spányik Gábor nem ismeretlen a hajózás területén, tíz éven át vezette a budapesti kikötőket üzemeltető Mahart-PassNave Személyhajózási Kft.-t, amelynek vezetői székből 2023 augusztusában távozott. A VálaszOnline írta meg még 2021-ben, hogy Spányik egy osztrák cégen keresztül 50 százalékos tulajdonosa a Mahartlog Port Kft.-nek, amelynek másik fele többszöri adásvételen keresztül végül a Völner–Schadl-ügy miatt lemondott Völner Pál fiához, Völner Marcellhez került.

Spányik a Mahartlog Portban a cég honlapja szerint jelenleg ügyvezetői szerepet tölt be, más cégben – így a Vikingben sem – nincsen vezetői pozíciója. Spányik Gábornak a Mahartlog Portnál megadott elérhetőségére részletes kérdéseket küldtünk a projektről és az abban betöltött szerepéről. Levelünkre azonban nem tőle, de még csak nem is a Mahartlog Porttól, hanem a Viking Kikötő Zrt. jogi képviseletét ellátó ügyvédi irodától kaptunk rövid választ. „Figyelemmel arra, hogy a Nagymarosi Önkormányzattal nem állunk jogi kapcsolatban, az ügyben nyilatkozni nem kívánunk” – írták. Spányik szerepéről Kiss Károly is kérdezte a Viking Kikötő Zrt.-t, a cég képviselője neki annyit mondott, hogy Spányik Gábor nem a cég dolgozója, megbízás alapján képviseli a céget, ennél több tájékoztatást azonban nem tudnak adni.

De nem a közmeghallgatás volt az egyetlen esemény, amin Spányik megjelent, hogy ő tájékoztassa a lakosságot vagy éppen a képviselőket a beruházásról, ami a polgármester szerint nem is biztos, hogy megvalósul. Kiss Károly július 18-án arról posztolt, hogy egy nappal korábban egy nem hivatalos, nem nyílt találkozón – a polgármester elmondása szerint egy munkacsoport-megbeszélésen – Spányik Gábor tájékoztatta a képviselőket a beruházásról. „Mi ekkor tudtuk meg, hogy a kikötő hídja már el is készült, és heteken belül megvalósul a terület közműfejlesztésének első része is” – mondta a Telexnek Kiss. Azt, hogy Spányik pontosan milyen szerepet tölt be a beruházásban, a képviselő sem tudta megmondani, miután nekik se mondták ezt el.

„Bent ragadt” üzenetek

Július 25-én rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak Nagymaroson, a téma a szállodahajó-kikötő építése volt. Ezen a polgármester arról beszélt, hogy tudatos munkaterv mentén haladnak a kikötőlétesítési projekttel. Ennek több fázisa van, az első fázis végére pedig most érkeztek el. Ilyen munkatervnek Kiss Károly szerint semmilyen korábbi döntésben nincs nyoma.

Petrovics a rendkívüli ülésre hozott polgármesteri beszámolójában egyébként elismerte, hogy „voltak hibák a folyamatban”, például „egyes email üzenetek »bent ragadtak« a polgármesteri email fiókban”, illetve hogy „a képviselő-testületi határozat szükségtelenül lett átadva Vikingnek”, mert a polgármester szerint „erre nem volt szükség az elvi engedélyeztetési folyamatokhoz”. Itt a polgármester zárójelben a vízügyi igazgatóság és a kormányhivatal engedélyeit jelölte meg, azonban lehet tudni, hogy előbbihez szükség volt a határozatra.

Kiss Károly részletesen kérdezte a polgármestert azokról a kikötőhöz kapcsolódó dokumentumokról, amik a polgármesteri emailcímre érkeztek, amelyek a projekt előrehaladását mutatták, és amelyekről a képviselő-testületet nem tájékoztatta. Petrovics László a saját elmondása szerint a dokumentumok egy része esetében nem emlékezett arra, hogy megkapta volna ezeket. Arról is kapott kérdést a polgármester, hogy hogyan jutott el a Vikinghez az a januári határozat, amit a cég minden kérelméhez csatolt, azonban a Petrovics erre sem tudott válaszolni.

Arra a kérdésre, hogy a hivatalos polgármesteri címre érkező dokumentumok miért nem lettek iktatva, a jegyző azt válaszolta, hogy figyelmetlenségből nem láthatta senki az érkező dokumentumokat, de ezeket törvényileg nem is köteles az önkormányzat iktatni, így senki nem hibázott, felelősség nem róható fel.

Emellett azonban a hivatalos önkormányzati informatikai rendszeren keresztül érkezett kormányhivatali határozat sem lett iktatva, a polgármester pedig állította: ő nem tudott annak megérkezéséről.

Az ülés végén a képviselő-testület – nem egyhangú döntéssel – megszavazta a kikötőlétesítési projekt első szakaszának lezárását, valamint elfogadták, hogy online lakossági szavazást fognak tartani az ügyben, továbbá szeptemberben lakossági fórumot is szerveznének a kikötő létesítéséről.

Kiss Károly szerint a Viking arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a képviselő-testület visszavonhatja ugyan a korábban kiadott támogatóhatározatot, de a cég csak akkor tekint el a kártérítési igénytől, ha az önkormányzat vállalja, hogy 15 éven át más hajózási társaságnak sem fog engedélyt adni kikötő létesítésére. Az, hogy mekkora lenne az önkormányzat által fizetendő kártérítés összege, még nincs meghatározva, mondta a Telexnek.

A Viking Zrt.-nek kérdéseket küldtünk, hogy miként jutottak hozzá a januári képviselő-testületi határozathoz, illetve milyen jogi alapon tartanának igényt kártérítésre az önkormányzattól. A cég jogi képviselete azt válaszolta a Telexnek, hogy üzleti titkokat képző válaszokat nem közölhetnek, de az önkormányzat testületi határozatai, a döntéshozatal részletei nyilvánosak, így szerintük azok megismerhetők mindenki számára.

Petrovics László polgármesternek is részletes kérdéseket küldtünk az ügy kapcsán, amelyekre július 25-ig ígért választ, de cikkünk megjelenéséig ezek nem érkeztek meg.

A helyiek nem örülnek

A nagymarosiak között nem örvend nagy népszerűségnek a szállodahajó-kikötő terve. Ennek helyi Facebook-csoportokban is nyoma van, de a rendkívüli képviselő-testületi ülésen is megjelent 15-20 helyi lakos, akik többségében élesen kritizálták a projektet, valamint Petrovics László polgármestert és a képviselőket.

Az egyik leggyakrabban felmerülő kritika a kikötővel kapcsolatban, hogy nem lehet tudni, milyen környezeti hatása lesz. A helyiek attól tartanak, hogy a hajók motorjai nagyon hangosak lesznek, és szennyezni fogják a vizet. Az is többször felmerült, hogy átjáróházzá változna a város központja a hajók utasait – 200-250 fő – szállító buszok miatt, a helyiek szerint ezek ráadásul a légszennyezettséget is növelnék. „Legyünk hálásak, hogy tönkreteszik a környezetünket? Milyen szakemberek maguk? Szégyelljék magukat!” – mondta az egyik lakos a képviselő-testületnek.

A legtöbben alapvetően attól tartanak, hogy a csendes Nagymarosból zajos turistaterminál lesz úgy, hogy ebből érdemi bevétele sem származik a településnek. „Ennyi pénzért maguk ezt el akarják viselni?” – tette fel a kérdést egy helyi lakos a képviselőknek, utalva ezzel arra, hogy szerinte irreálisan kevés pénzt ígér a Viking a településnek. Többen elfogadhatatlannak tartják a Viking azon kitételét is, hogy a cég csak akkor tekint el a kártérítési igénytől, ha a város vállalja, hogy 15 évig más hajózási társaságnak sem fogja Nagymaros engedélyezni a kikötőépítést.

Sok kritikát kapott Petrovics László az egész ügy átláthatatlansága miatt, hogy a projekthez kapcsolódó dokumentumokat nem a polgármester vagy az önkormányzat hozta nyilvánosságra, hanem kvázi véletlenül bukkant rá azokra néhány lakos. Azt is érthetetlennek tartják, hogy miért csak az egész engedélyeztetési folyamat lezárása után fordul az önkormányzat a lakossághoz. Sokak szerint ennek fordítva kellett volna történnie, a képviselő-testületnek csak a lakosság véleményének ismeretében lett volna szabad bármiről is szavaznia. Az egyik képviselő az ülésen ráadásul azt is elismerte, hogy nem teljesen értette, hogy mit is szavaztak meg a januári ülésen.

A Viking Zrt. a rendkívüli képviselő-testületi ülésre elkészített egy dokumentumot, amelyben megválaszolták a projekt kapcsán felmerült lakossági kérdéseket. Ebben egyebek között azt írják, hogy

• a kikötő engedélye 1 darab 135 méteres hajó megállására szól;
• a kikötő szállodahajó kikötésére lesz alkalmas, normál személyhajó, vagy a bulihajóknak nevezett kishajók nem tudnának kikötni;
• szemétlerakást, szennyvízkiadást, árufeltöltést nem terveznek a kikötőben;
• a szállodahajók semmilyen káros anyagot nem bocsátanak ki a vízbe;
• a kikötő működése nem jelent majd többletforgalmat a városban.

A lakosokat azonban nem nyugtatták meg a Viking válaszai, szerintük az üzletben érdekelt cég nyilván próbálja jó színben feltüntetni a projektet.

Megérné ez pénzügyileg?

„Komoly bevételi lehetőség Nagymaros számára” – így jellemezte a projektet Petrovics László még a januári képviselő-testületi ülésen. Bár hivatalos számítások, tanulmány nem készült a várható gazdasági hatásokról, a polgármester többször is arról beszélt, hogy Nagymaros turisztikai fellendülését várja a szállodahajók kikötésétől. Az egyik képviselő-testületi jegyzőkönyv szerint Kiss azon kritikájára, miszerint a településen nincsen a turistákat felszívó szolgáltatás, a polgármester azzal reagált, hogy 1,5-2 kilométeres „körsétákat terveznek kijelölni, bemutatva az építészeti, egyházi és természeti örökséget”.

Kiss Károly azt mondta a Telexnek, hogy a projekt gazdasági haszna erősen megkérdőjelezhető. Spányik a július 17-i megbeszélésen azt mondta, hogy az önkormányzat a kikötői bevételek 50 százalékát kapná meg, ami a cég számításai szerint éves szinten körülbelül 6 millió forint bevételt jelentene az önkormányzatnak, ez azonban nagyban függ attól, hogy ténylegesen végül hány hajó fog kikötni a településen. Ezen kívül még némi közvetett önkormányzati bevételre lehet számítani a különböző vendéglátóipari egységek jövedelemnövekményéből, Kiss szerint azonban ez valószínűleg elhanyagolható mértékű lesz. „Egy hajó kikötési ideje nagyjából 6 óra. A tervek szerint innen főként a gödöllői kastélyhoz vinnék a turistákat, Nagymaroson legjobb esetben is egy ebédet, egy fagyit, egy lángost fogyasztanak el” – mondta a képviselő.

Abban egyébként nem téved a polgármester, hogy a kikötőüzemeltetés tud nagyon jövedelmező is lenni, legalábbis ezt mutatja a Mahart-PassNave Kft. 2024-es beszámolója. E szerint tavaly megközelítőleg 5,4 milliárd forint bevétele volt a cégnek, adózott eredménye 2,2 milliárd forint volt, a teljes bevételből 3,31 milliárdot a kikötői díjak tettek ki. Ahogy arra a 24.hu cikke is rávilágít, ezzel jól jár a Viking River Cruises is, amely a pontondíjak legnagyobb részét befizeti, ám a tulajdonosi szerkezetből – 49 százalékos tulajdonrész – eredően osztalékágon visszakaphatja a díjak felét, sőt a többi hajózós cég által befizetett kikötődíjakból is jut számára.

Meg lehet még állítani a kikötőépítést?

Ha az önkormányzat a lakossági felháborodás miatt mégis kihátrálna, akkor vannak még opciói, de a legerősebbet már korábban eljátszotta. Ez az lett volna, hogy a vagyonkezelői hozzájárulás igénylésénél nem adnak ki önkormányzati állásfoglalást a kérelmezőnek. Ennek hiányában ugyanis a vízügy azonnal elutasítja a kérelmet, az önkormányzatnál marad a kormányrúd. A nagymarosi képviselő-testület viszont adott ilyen állásfoglalást, vagy legalábbis a kérelmező és a vízügyi hatóság annak értelmezte a januári határozatot, ennek megfelelően pedig a Viking meg is kapta az engedélyt – vagyonkezelői hozzájárulást –, ami 3 évig érvényes.

A vízügyi engedély kiadása után az önkormányzat mozgástere a kikötőépítés korlátozására, megakadályozására rendkívül leszűkült. A kikötő létesítéshez építési engedélyre is szüksége volt az építtetőnek, amit a területileg illetékes kormányhivatalnál kérelmezett is. Ennek elbírálásakor fontos szempont, hogy a városban nem épülhet olyan építmény, ami a Helyi Építési Szabályzattal nem összeegyeztethető. A Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott engedélyben azonban azt írják, hogy a hivatal ezt vizsgálta, és arra jutottak, hogy „a tervezett hajózási létesítmény a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal nem ellenkezik”, így helyt adtak a kérelemnek.

A polgármester ennek ellenére most azt állítja, hogy az önkormányzatnak településképi engedélyt kell kiadnia a Vikingnek, a cég azonban egyelőre ezt nem kérte, így a polgármester szerint a kikötő megépítése még jogilag nem lehetséges.

Budapest Főváros Kormányhivatalának kérdéseket küldtünk arról, hogy az engedélyek, és a korábban kiadott támogató önkormányzati határozat birtokában van-e még bármilyen engedélyre szüksége a Viking Kikötő Zrt.-nek a kikötő megépítéséhez, illetve hogy a nagymarosi önkormányzatnak van-e még bármilyen jogi lehetősége arra, hogy megakadályozza a kikötő létesítését a korábban megszavazott támogató önkormányzati határozat ellenére.

A BFKH válaszában azt írta, hogy a hatóság engedélyt adott kikötő létesítésére, miután „a kérelem és annak mellékletét képező műszaki dokumentáció alapján a létesítmény megfelelt a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott engedélyezési követelményeknek, és a szükséges hozzájárulások – így a helyi önkormányzaté is – rendelkezésre álltak. Az ügyben a kormányhivatalnak mérlegelési lehetősége nincs.” Ugyanakkor a helyi önkormányzatnak még mindig van beleszólása a kikötő működésébe, „a helyi önkormányzat hozzájárulásának az építés, illetve a tervezett működés alatt folyamatosan rendelkezésre kell állnia”, illetve „a hatóság által kiadott létesítési engedély a kérelmezőt nem mentesíti egyéb jogszabályokban előírt engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól”.

Végül pedig még két indirekt eszköze van az önkormányzatnak, amivel megtiltani nem tudja ugyan a kikötőépítést, de elveheti a Viking kedvét a projekttől. Ezek a lehetőségek azért adottak, mert a part, amihez a kikötő csatlakozik, önkormányzati terület, így itt muszáj egyezkednie a Vikingnek az önkormányzattal. Az egyik lehetőség, hogy parthasználati díjat vet ki az önkormányzat. Ha ez kellően nagy, akkor jelentősen csökken a Viking számára a kikötőüzemeltetés jövedelmezősége, emiatt pedig elállhat a projekttől. A másik lehetőség, hogy az önkormányzat nem engedélyezi a Vikingnek, hogy járművel – busszal, áruszállító teherautóval – is oda lehessen menni a jelenleg csak gyalogosan megközelíthető kikötőhöz. Ez szintén elveheti a Viking kedvét a kikötőépítéstől.