Lázár János és Mészáros Lőrinc éles vasúti konfliktusai után a V-Híd vezetője lett a vezéráldozat

Mint arról a Telex elsőként beszámolt, július 28-án közös megegyezéssel távozott a Mészáros Csoporthoz tartozó V-Híd Zrt. vasúti pályaépítéssel és korszerűsítéssel, közlekedési informatikával foglalkozó cégcsoport éléről Sárváry István, a cég vezérigazgatója. A cég azt is közölte, hogy Sárváry István feladatait átmenetileg a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. elnök-vezérigazgatója, illetve a Mészáros gyerekeinek cégeként ismertté vált Fejér-B.Á.L. Zrt. vezérigazgatója, Deák Gábor, Mészáros egyik legfőbb bizalmi embere, unokaöccse veszi át. A személyi változás közvetlenül azután történt, hogy a 444.hu megírta, hogy a V-Híd nem fizeti ki rendesen az alvállalkozóit.

A konfliktusra közelről rálátó forrásaink segítségével igyekeztünk utánajárni a történetnek: a háttérbeszélgetéseinkből az rajzolódik ki, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter valóban sok minden miatt volt pipa a V-Híd világára. Ezek között komolyabb és kevésbé komoly, megalapozott és talán csak feltételezett okok is voltak. Ilyen volt:

• az alvállalkozók ki nem fizetése;
• egyes, a MÁV-tól kellemetlen szájízzel elbocsátott középvezetők landolása a V-Hídnál;
• és meglepő módon az Index vasúti fennakadásokkal kapcsolatos írásai is: mint hallottuk, Lázárnak egy idő után az vésődött be, hogy a vasúti állapotokat intenzíven támadó Index a Mészáros-kör üzeneteivel az indokoltnál rosszabb képet fest az állapotokról.

Emellett több olyan üzleti folyamat is ott volt az asztalon, mint a MÁV nagy GSM-R tenderének teljes felülvizsgálata, vagy a Budapest–Belgrád-építkezés csúszásának felelősei, amelyek biztosan szültek további konfliktusokat.

A beszállítók nem bánják

Amit hallottunk, nagyjából egybevág a HVG tapasztalataival, a lap ugyanis arról írt egy részletes cikkben, hogy Sárváry István sokak szemét csípte, az alvállalkozók a ki nem fizetések mellett a stílusra is panaszkodtak nekünk. Azt hallottuk, hogy az Építési és Közlekedési Minisztériumban (ÉKM) is olykor az volt az érzés, hogy Sárváry fordítva ül a lovon, vagyis nem úgy viselkedik, mint egy beszállító, hanem úgy, mint a megrendelő, és ezt Lázár János miniszter nehezen tűrte.

Akiket elértünk a vasúti beszállítók és a közlekedési informatikai cégek közül, azt mondták, hogy ez kiszolgáltatott helyzet volt, mert aki hazai munkákban szeretett volna részt venni, annak csak a V-Hídon keresztül volt esélye hozzáférni a projektekhez.

Akikkel mi beszéltünk, nem bánták a váltást, Deák Gábort – az átmeneti első embert – ugyan nem mindenki ismeri, de aki igen, azt mesélte róla, hogy Deák az édesanyja révén Mészáros Lőrinc rokona. Ha innen is van az ismeretség, az ismerői szerint szorgalmas, sokat dolgozó és nem elszállt ember, aki szeret ugyan mindent kontrollálni az általa vezetett cégeknél, de alvállalkozóként jól lehet vele dolgozni. Viszonylag sokáig próbálja kipréselni a legjobb árat, ha viszont összejön a megállapodás, azt megbízhatóan betartja. Mint hallottuk, Barna Zsolt, az MBH első embere mellett most ő a kevés emberrel közvetlen kapcsolatot tartó Mészáros Lőrinc legmegbízhatóbb munkatársa. Mint forrásunk mesélte, annak idején úgy került a Fejér-B.Á.L. Zrt. élére is, hogy az elődjénél volt egy bizalmi törés, és ilyenkor újabban Deák Gábor „a fő jolly joker”.

Azt csak Mészáros Lőrinc és Sárváry István tudhatja, hogy a „közös megegyezés” milyen szavak kíséretében és milyen tónusban született meg. Sárváry az MBH igazgatóságából is lemondott, de abban segítettek a forrásaink, hogy miért fogyhatott el a levegő a vezérigazgató körül.

Úgy tudjuk, Lázár János több szempontból is megorrolt a V-Hídra. A miniszter szeret bizonyos ágazatokban hazai szereplőket a multikkal szemben megerősíteni. Volt ilyen akciója az élelmiszer-kereskedelemben, az építőiparban, sőt még a söriparban is, és a vasút is olyan ágazat, ahol magyar szereplőket szeretett volna erősíteni a kormány. Lázár, miután megkapta a közlekedést, szintén egyetértett ezzel az iránnyal.

A big picture az volt, hogy a közlekedési-logisztikai szektorban zajló átalakulások – például a vasút személy- és áruszállításának felfutása, illetve a vasúti és tengeri szállítmányozásban megjelenő új technológiák – alaposan átalakíthatják a közlekedési-logisztikai szektort. Például lehetőséget kínálnak arra, hogy Magyarország, hasonlóan az osztrák Strabag vagy Swietelsky példájához, hazai megrendelésekből kiindulva nemzetközileg is erős cégeket neveljen ki – akár a V-Hídból is.

Ahova Lázár beteszi a lábát, ott mindig sok a változás

A minisztériumnak és elsősorban magának a miniszternek egyre több problémája lett. Információink szerint Lázár úgy vélte, hogy ez a felhizlalás csak akkor működik, ha közben az egész ágazat fejlődik, vagyis ha a magyar alvállalkozókat is kifizetik, hogy azok együtt tudjanak nőni a kiválasztott szereplővel.

Az különösen zavarta, hogy a V-Híd még a közvetlen alvállalkozóinak is a saját csoporttagjait választotta. Vagyis a megrendelő nehéz helyzetben volt: hiába kötötték a kifizetéseket a bejelentett alvállalkozó kifizetéséhez, ha az alvállalkozó a csoport része egy többlépcsős struktúrában, hiszen így nincsen beljebb az ágazat, a pénz csak cégcsoporton belül mozog.

Egy másik sérelemről is hallottunk. Ahová Lázár János beteszi a lábát, ott mindig rengeteg a változás, sokszor személyi változások is történnek. A miniszter környezetéből azt hallottuk, tucatnyi olyan embert rúgott ki, akik később a V-Híd csoportnál landoltak.

A forrásaink álláspontja eltér abban, hogy ezekkel az emberekkel pontosan mi volt a gond. De ha a miniszter úgy érezte, hogy nem megfelelően képviselték a MÁV érdekeit, inkább a V-Hídnak kedveztek, egy ilyen vélekedés után mindenképp rossz pont, ha aztán tényleg ott kapnak munkát.

Forrásaink szerint egyes középmenedzserekkel az volt a baj, hogy túl lágyszívűen ellenőrizték és vették át a V-Híd munkáit. Volt, akinek a hírek szerint azt rótták fel, hogy olyan időkben, amikor ekkora kihívás a likviditásmenedzsment, miért fizet a MÁV 2 napra, ha egyébként a szerződés szerint erre 90 napja lenne.

Volt, aki úgy fogalmazott nekünk, hogy

a MÁV új testtartást vett fel a V-Híddal szemben.

Ennek a leglátványosabb pontja a MÁV GSM-R nevű informatikai kulcsbefektetése volt, amelyet teljes átvilágítás alá vont a miniszter. A vasúti informatikai fejlesztést a Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában lévő R-Kord Kft. és az Emőri Gábor milliárdos tulajdonába tartozó iCell-Mobilsoft Zrt. konzorciuma nyerte, eredetileg 58,8 milliárd forintért, de a MÁV több vonalon súlyos hiányosságokat tapasztalt a kivitelezésben. Végül az ÉKM vizsgálatot kezdeményezett a beruházás ügyében.

„Megrendelt, hazug, gyáva írások”

Végül volt egy elsőre banálisnak tűnő ügy is, amely határozottan ehhez a konfliktushoz tartozik, de talán eddig nem kötötték össze ennyire közvetlenül Sárváry távozásával. Lázár János július közepén kőkeményen beleszállt az Indexbe. A miniszter úgy érezte, hogy a lap nagyon sokat támadja a közlekedési fennakadásokat, és valójában jobb a hazai vasút szolgáltatása annál, mint amit azok sugároznak, akik amúgy soha nem vonatoznak, mondta nekünk egy forrásunk.

Maga a konkrét konfliktus egy szomorú esetről szóló cikk után robbant ki. Az Index leírt egy történetet, amelyben Tata vasútállomásán rosszul lett valaki, aki a Budapest–Sopron – amúgy GYSEV-működtetésű – Intercityre szeretett volna felszállni. A vonaton nem működött a klíma, a cikk mindezt összefüggésbe hozta a rosszulléttel. Az Index cikkéből nyomon követhető, hogy a MÁV és a GYSEV is reagált, a MÁV jelezte, „több médium pontatlanul arról ír, hogy a férfi a MÁV járatán lett rosszul, ráadásul a rosszullétet a klímaberendezés elégtelen működésével is összefüggésbe hozzák”. A GYSEV is rögzítette azt, hogy az utas az állomáson lett rosszul, nem is utazott.

Lázár nagyon kiakadt, arról írt, hogy az Index egy ember élet-halál küzdelméből próbált a MÁV-ot lejárató, kattintásvadász sztorit csinálni. „Az Index rendszeresen vezércikkben terjeszt – nem egyszer breaking newsként – »névtelen, exkluzív információkat«, álhíreket és hazugságokat. Az Index, a MÁV-ot minden eszközzel lejáratni próbáló anyagai megrendelt, hazug és gyáva írások!”, írta Lázár Facebook-posztja.

Oké, de mi köze ezeknek a vádaknak a Sárváry-ügyhöz? Okkal vagy ok nélkül, de Lázár bejegyzésének folytatásából látszik, hogy a miniszter összefüggést vélt felfedezni: „Mert az Index és annak cikkei mögött azok az üzleti körök állnak, akik a lap tulajdonlása mellett, mára már csak legfeljebb versenyben nyerhetnek el megbízásokat a MÁV-tól.” Nem is kérdés, hogy ez kinek szólt. Forrásaink szerint Lázár szándékos támadást sejtett, és elég volt egyszer kiakadnia, Mészáros Lőrinc váltott a V-Híd élén. (Az Index.hu Zrt.-t tulajdonló Indamedia Network Zrt. tulajdonosai a Mészárossal közösen üzletelő Vaszily Miklós és Ziegler Gábor.)

Természetesen vannak további összefüggések is. A HVG cikke például a Budapest–Belgrád építését és azt a forró krumpli dobálást tartotta fontos mérföldkőnek, amikor a pályát építő Mészáros-cég és a biztosítási berendezést szállító kínai cég egymást okolta a késésekért. Az ügyről korábban a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) is posztolt: arról írt, a projekt „egy elátkozott beruházás”, a kínai cégek nem boldogulnak, a posztban az újvidéki tragédiára is történt utalás.

Az érintett kínai cégek ugyan nem nagyon kommunikálnak az ilyen ügyekben, de beszéltünk olyan vasúti szakemberrel, aki ismeri az ő véleményüket. Szerinte a projekt ezen részében alkalmazott kínai cég nagyon nemtelennek érez minden olyan támadást, amely neki rója fel a késést, mert szerintük egyáltalán nem náluk, vagyis a biztosítási berendezésen (szakzsargonban „biztberen”) csúszott meg a projekt.

A V-Híddal való konfliktussal kapcsolatban kerestük az ÉKM-et, ami azt felelte, nem kommentálják az ügyet. „Amihez azonban ragaszkodunk: minden alvállalkozónak meg kell kapnia a munkája után járó fizetséget.” A Mészáros Csoport nem reagált a megkeresésünkre.

Svájci motorvonatok érkezhetnek

Háttérbeszélgetéseink közben arról is hallottunk, hogy hamarosan nagy bejelentésre készülhet a MÁV, állítólag 2027 és 2030 között 95 használt, de jó állapotú Stadler-motorvonat érkezhet Svájcból Magyarországra. Úgy tudjuk, a napokban is tárgyalt az ÉKM egy háromoldalú tárgyalássorozatban, ahol egy kisebb regionális vasúttársaság, a Stadler és a magyar állam a tárgyalófelek. A svájci vasúttársaság új motorvonatokat vesz, de a használt vonatait visszaadja a Stadlernek, amely értékesíti azokat Magyarországnak.

Azt hallottuk, hogy erről a projektről már van kormánydöntés is, igaz, egyik forrásunk azt is megjegyezte, hogy Magyarországon a vasúti beszerzések érkezését „akkor lehet elhinni, ha a járművek már közlekednek” – korábban voltak olyan már bejelentett mozdony-, vagy HÉV-beszerzések, amelyekből aztán semmi nem lett.