Megkezdődött a választási osztogatás, de a kormány egyelőre sokkal óvatosabb, mint korábban volt

A kormány az elmúlt hónapokban sorra jelentette be a különböző lakossági támogatásokat: májusban jelezték, hogy 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt küldenek a nyugdíjasoknak, július elején harangozták be a 3 százalékos fix kamatot kínáló Otthon Startot, majd a hónap végén az állami közalkalmazottak évi egymillió forintos otthontámogatását is kihirdették. Nyolc hónap múlva jön a 2026-os országgyűlési választás, az immáron zsinórban negyedik ciklusában kormányzó Fidesznek pedig az évek során jól bejáratott kampányeszközévé vált a választások előtti lakossági támogatások dömpingje, noha Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég arról beszélt, a választási költekezés „a baloldali kormányok sajátossága”.
Az idei év gazdasági szempontból eddig azonban nem az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult: az eredetileg tervezett 3,4 százalékos GDP-növekedés helyett már csak 1 százalékkal saccol a kormány, és az elemzők szerint a költségvetési hiány is meg fogja haladni az előzetes 4,1 százalékos várakozást. Legalább ugyanekkora fejtörést jelenthet ugyanakkor, hogy a három nagy nemzetközi hitelminősítő egyike, a Standard & Poor's (S&P) áprilisban negatív kilátásba helyezte Magyarország minősítését – és mivel már most is a BBB besorolásban vagyunk, a következő lefokozással becsúsznánk a befektetésre nem ajánlott csoportba, ezzel az ország jövőbeni kamatterheit is megdobva.
Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét, és Németh Dávidot, a K&H Bank vezető elemzőjét kérdeztük a költségvetés választási kilátásairól és a hitelminősítés lehetséges alakulásáról.
Mennyi az annyi?
Mielőtt nagyon elmélyednénk a hitelminősítés körüli kérdésekben, vegyük sorra, hogy milyen nagyobb kiadásokra készül az állam a választásokig. Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy ez csak a jelenlegi állás, akár még emelkedhet is az összeg, például abban az esetben, ha nem a várt módon alakulnak a Fidesz népszerűségi mutatói. A G7 júliusi gyűjtésében az alábbi költségvetési tételekkel számolt az idei évre:
- 2,6 millió nyugdíjas kap fejenként 30 ezer forint összértékű élelmiszer-utalványt október közepéig, ami összesen 83 milliárd forintjába kerül a kormánynak.
- Július elsején 50 százalékkal emelkedett a családi adókedvezmény, ami a jegybank számítása szerint szintén 83 milliárd forintos plusztétel lesz az idei költségvetésnek.
- Szintén július elsejétől a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) mentessé vált a személyi jövedelemadó (szja) alól, a kormány 10 milliárdos kieséssel számol a 2025-ös költségvetésben.
- Szeptemberben indul az Otthon Start Program, amiben fix, három százalékos kamatozású lakáshitelt kaphatnak azok, akiknek az elmúlt tíz évben nem volt 50 százalékot meghaladó tulajdona belterületi ingatlanban, a maximum felvehető hitel összege 50 millió forint. A program pontos költsége a jelentkezők számától és a piac reakciójától is függ, de a kormány idén és a 2026-ban még évi 50 milliárd forint alatti összeggel, 2027-től már 50 és 150 milliárd forint közötti költséggel számol.
- Október 1-től a háromgyerekes nők mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. Ez 200 milliárd forintba fog kerülni a költségvetésnek 2026-ban a minisztérium becslése alapján, de 2025-ben még csak a negyedébe.
Ezek így összesen körülbelül 270–280 milliárd forintnyi plusz kiadást jelenthetnek a 2025-ös költségvetésnek, a 2026-os költekezés viszont ennél jóval nagyobb lehet. A jövő évi költségvetés legnagyobb, szorosan a választással összefüggésbe hozható, 456 milliárd forintos kiadását a fegyverpénz fogja jelenteni, amelyről még februárban döntött a kormány. Ezt februárban osztják ki a rendvédelmi dolgozók között, az összeg hathavi fizetésükkel egyenlő bónuszt jelent a rendőröknek és katonáknak. Fegyverpénzt már 2022-ben is kaptak a rendvédelemben dolgozók, és most ismét pont a választás évére esik a támogatás kiosztása.
A januárban induló, egymillió forintos, köztisztviselőknek járó otthontámogatást lakáshitel törlesztésére vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére költhetik majd az arra jogosultak. Mivel a részleteket egyelőre nem ismertette a kormány, így csak annyit lehet tudni róla, amit Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón elárult. A Miniszterelnökséget vezető miniszter számításai szerint a munkavállalók körülbelül 18 százaléka fizet vissza jelenleg hitelt, de ez az arány az állami alkalmazottaknál valamivel alacsonyabb. Ha 15 százalékkal számolunk, az körülbelül évi 100 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek, ez alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy a miniszter nem vette figyelembe a támogatás lehetséges ösztönző hatását, ami a 15 százalékos arány emelkedését okozhatná.
Jövőre a következőkkel kell még számolnia a költségvetésnek:
- Januártól az szja-mentességet már a 40 év alatti, kétgyermekes szülőkre is kiterjesztik, ami körülbelül 120 milliárd forintba fog kerülni.
- Emellett a harminc év alatti egy gyermekes anyák is szja-mentességet kapnak, amivel nagyjából 40 milliárd forinttól esik el a költségvetés.
- Megduplázzák a családi adókedvezményt is, aminek költsége 290 milliárd forint lesz.
Mindez azt jelenti, hogy 1000–1100 milliárd forintnyi extra költsége lehet az államnak a jövő évi költségvetésben.
Virovácz Péter szerint már az is nehéz kérdés, hogy mit nevezünk klasszikus értelemben vett választási osztogatásnak, hiszen míg például a 13. havi nyugdíjat kampányeszköznek is tekinthetjük, addig valójában annak évenkénti kiosztását már öt éve törvénybe iktatták, így jogszabály-módosítás nélkül a kormánynak nem is lenne lehetősége beszüntetni az intézkedést.
Viszont a költség az költség, így ezekkel is számolni kell az államháztartásban:
- A minisztérium becslései szerint a költségvetési kiadások óriási, 586 milliárd forintos szeletét fogja jelenteni 2026 februárjában a 13. havi nyugdíj. Az intézkedést eredetileg 2003-ban az MSZP és SZDSZ vezette be, 2009-ben a válság miatt megszüntették, majd 2020-ban a Fidesz újra visszavezette. „Kötelező tétel” ugyan, de az öt évvel ezelőtti ismételt bevezetése óta a Fidesz választási kampányának fontos része, a 2022-es választások előtt például azzal kampányolt Nyitrai Zsolt államtitkár, hogy a kormány visszaadta a 13. havi nyugdíjat, amelyet korábban a baloldal elvett.
- Idén július 1-től 15 százalékos béremelést kaptak a 30 ezer főnél kevesebb lakosú városok önkormányzati dolgozói, miután áprilisban már sztrájkot is indítottak a fizetéseik miatt. A bérüket az emelés előtti bázishoz viszonyítva további 15 százalékkal emeli a kormány, amely 43 milliárd forintba fog kerülni a költségvetésnek.
- Hogy a nyugdíjasok vásárlóereje ne csökkenjen, minden év januárjában az adott évre becsült inflációval megegyező értékben emeli a kormány a nyugdíjakat. Ezek a számítások azonban nem mindig jönnek be, sokszor az infláció mértéke meghaladja az előzetes inflációs becslést. A kormány ezért az első 8 hónap elteltével, már a valós adatok ismeretében ismét ránéz a fogyasztói árak alakulására, és ez alapján új becslést készít az év hátralévő részére várható inflációról. Amennyiben ez a szám meghaladja a januári nyugdíjemelés mértékét, a kormány egyszeri összegben megküldi a különbséget a nyugdíjasoknak. Ez lesz idén is: júniusra 4,6 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest, míg a januári nyugdíjemelkedés csupán 3,2 százalékos volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) emiatt azzal számol, hogy a novemberi korrekció 105 milliárd forinttal fogja megterhelni a költségvetést.
- A 2025 januárjában indult bérmegállapodás második lépéseként 2026 januártól ismét 13 százalékkal emelkednének a minimálbérek, ami 2026-ban 96 milliárd forintjába kerülne a kormánynak. Ahhoz azonban, hogy ezt az emelést a piac is túlélje, több eredménynek is a kormány várakozásai szerint kellene alakulnia: az eredeti 3,4 százalékra belőtt éves GDP-növekedés helyett azonban szezonálisan és naptárhatással kiigazítva az idei első féléves GDP 0,1 százalékkal kevesebb lett, mint egy évvel korábban. Ha nem is 13 százalékkal, de minimálbér-emeléssel a kormány mindenképpen tervez – ami a közalkalmazotti fizetéseken és a gyedhez hasonló, jövedelemhez kötött támogatásokon keresztül a költségvetésnek is plusz kiadást fog jelenteni.
- 12 százalékkal tervezi emelni a kormány a vízügyi dolgozók bérét, valamint az igazságügyi dolgozók illetményemelését is. Előbbi 5 milliárd, utóbbi pedig 53 milliárd plusz kiadást jelent a költségvetésnek.
- Két ütemben, a diplomás átlagbér emelkedésével megegyezően emeli a kormány a tanárok bérét is. 2024-ben tűzték ki célul, hogy a pedagógusbéreknek el kell érniük a diplomás átlagbér 80 százalékát. A tanárok fizetése 2023-ra annak a diplomás átlagbérnek már csak 59,6 százalékát érte el, így volt honnan visszatornászni magukat. A tavalyi, majd idei emelést követően sikerült elérniük a 80 százalékos célt, így idén szeptemberben csak azoknak a pedagógusoknak emelné fizetését a kormány, akik munkáját kiemelkedőnek ítéli. A kormány közleménye szerint az igazgatók így az átlagosan teljesítőknek havi legfeljebb 20 ezer forint, míg a kiemelkedően teljesítőknek 20–60 ezer forintot adhatnak. A második, januári ütem mindenkit érintene, ekkor ismét a diplomás átlagbér emelkedésével megegyezően növelnék a 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógus és szakképzésben dolgozó oktató fizetését. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi számításai szerint ez körülbelül 156 milliárd forintjába kerülhet majd a kormánynak.
Virovácz Péter számításai szerint így a kormány intézkedések közül a klasszikus értelemben vett osztogatás körülbelül 1300–1400 milliárd forintot jelenthet két év alatt. Az elemző szerint ez jelentősen elmarad a korábbi választások előtt megfigyelt szinttől, így például a 2022-es választás 1800 milliárd forint körüli kampányköltekezésétől. Ráadásul akkor a GDP is kisebb volt (66,3 ezer milliárd forint), így az akkori osztogatás arányaiban nagyobb terhet jelentett a költségvetésre, mint a mostani, nagyobb GDP mellett.
Borúsak a kilátások
Az idei év gazdasági mutatói eddig nem a kormány tervei szerint alakultak. A kormány eredetileg 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számolt, amit tavasszal 2,5 százalékra korrigáltak. Az elemzők szerint ez is túl optimista volt, sokkal reálisabb tartották az egy százalék körüli eredményt. Július végén Nagy Márton bejelentette, hogy már csak 1 százalékos gazdasági növekedést várnak az idei évtől, másnap pedig megjelentek az első félév GDP-számai, ami szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,1 százalékos mínuszt mutatott 2024 első feléhez képest.
Mindez két okból is gondot jelent a költségvetésnek: egyrészről a gazdasági növekedés elmaradásából következik, hogy a vállalatoknak is a vártnál rosszabbul alakul a bevétele, ami miatt kevesebb pénz folyik be az adókon keresztül az államkasszába. Másrészről a kormány által 2025-re prognosztizált 4,1 százalékos államháztartási hiányt is negatívan érinti. Ez az arány azt mutatja meg, mennyivel lépte túl az eredetileg tervezett keretét a költségvetés, mivel azonban az állam bevételei, és így a költségvetése is a gazdaság teljesítményétől függ, ezért a túllépés mértékét is az éves GDP-hez mérik. És mivel a GDP jelenleg alulteljesít, így a 4,1 százalék is kevesebb mozgásteret enged a túllépésre.
Németh Dávid szerint a bevételek miatt egyelőre nem kifejezetten kell aggódnia a kormánynak: a fogyasztással nem volt gond, az áfabevételek a tervek szerint alakultak, és a foglalkoztatottság is viszonylag magas maradt, így a jövedelemadók is segítették a költségvetést. A GDP-növekedés elmaradása miatt a társasági adók némileg megcsappantak, viszont ezeket a nyereséget termelő állami vállalatokból kivett osztalékokkal némileg tudta pótolni a kormány.
Virovácz szerint az államháztartás egyensúlyát segíti, hogy míg a korábbi választások előtt főleg az olyan egyszeri, a költségvetést nagyobb összegben terhelő intézkedések voltak a hangsúlyosak, mint például a fegyverpénz, addig most olyan nagyobb intézkedések is helyet kaptak, amelyek hosszú távon lesznek jelen a költségvetésben, de egyszerre csak kisebb összeg ráfordítását igénylik. Ilyen például az Otthon Start is, amely „csak” évi 50–150 milliárd összegben, de több tíz évig is terhelheti a költségvetést, vagy az anyák szja-mentessége, amit 2029-ig lépcsőzetesen vezet be a kormány, így elkerülve a költségek hirtelen megugrását.
Az elemző szerint az is segíteni fogja a jövő évi költségvetés stabilitását, hogy több, nagyobb tételről már régóta tudott a kormány: mint korábban írtuk, a 13. havi nyugdíj megfizetésére a törvény kötelezi az államot, míg például a fegyverpénzt már februárban bejelentették, így ezek költségeivel már korábban is számolni kellett az államháztartásban.
Mindent összevetve azonban a két szakértő nem tartja reálisnak a kormány előzetes, 4,1 százalékos hiánycélját.
Az elemzők korábban 4,5 százalékos hiányt prognosztizáltak év végére, amit Virovácz Péter is reálisnak tart, és úgy gondolja, a kormány mindenképpen a tavalyi, 4,9 százalékos eredmény alatt szeretné tartani a hiányt. Az elemző szerint ugyanakkor a különbséget inkább további támogatásokra költené a kormány, mintsem alacsonyan tartsa a mutatót.
A költségvetés alakulása azután vált kifejezetten fontos kérdéssé, hogy áprilisban a három nagy hitelminősítő egyike, az Standard & Poor's negatívra módosította a befektetésre ajánlott csoport alján, a BBB kategóriában álló Magyarország kilátását. A kategóriák azt jelzik, hogy a vállalat szerint mekkora kockázata van az adott államba való befektetésnek, és mivel a nagyobb kockázatért cserébe általában nagyobb hozamot várnak a befektetők, így általában annál több kamatot kell ígérnie a kormánynak az állampapírokra, minél rosszabb a besorolásunk. Mielőtt egy hitelminősítő új kategóriába rakna, pozitív vagy negatív kilátással jelzi, hogy úgy látja, esedékessé válhat az átminősítés. Magyarország a három hitelminősítő közül az S&P-nél áll a legrosszabbul, ahol egy esetleges lefokozással már a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülhetnénk.
Szintén negatív Magyarország kilátása a másik nagy hitelminősítőnek számító Moody's májusi értékelésre alapján. Itt azonban jelenleg egy fokozattal az S&P minősítésében szerzett kategória felett vagyunk, ezért egy esetleges leminősítés után is a befektetésre alkalmas oldalon maradnánk. A harmadik nagy cégnél, a Fitchnél ugyanazon a szinten állunk, mint az S&P-nél, azonban itt stabil a kilátásunk, ezért a következő minősítésnél szintén nem kell még aggódnunk egy esetleges lefokozás miatt.
Mivel a következőre várható, őszi minősítéskor még nem lesz elég adat az egész éves gazdasági teljesítmény megbecsülésére, ezért Virovácz szerint valószínűtlennek tűnik Magyarország idei leminősítése, míg egy választások előtti lefokozásnak már politikai hatása is lehetne, amitől a szakértő szerint próbálják távol tartani magukat a hitelminősítők. Németh szerint jelenleg az S&P minősítése az egyetlen kritikus pont, ugyanakkor ő sem tartja reálisnak, hogy a cég a választások előtt leminősítené az országot. Németh azt mondja, a nagy fiskális lazítások miatt a hasonló besorolásban lévő Románia és a némileg jobb besorolásban lévő Szlovákia költségvetése jelenleg rosszabb helyzetben van a magyarországinál, a hitelminősítő pedig általában a nemzetközi viszonyokat is figyelembe veszi.
A minősítés kérdése a kormánynak is fontos lehet: Virovácz szerint a mostani kisebb, óvatosabb osztogatás egyik fő oka a lefokozástól való félelem. Magyarország 2016 májusa óta van a befektetésre ajánlott kategóriában a Fitchnél, 2016 szeptembere óta a S&P-nél és 2018 márciusa óta a Moody’s-nál. Az eredményt a Fidesz azóta a sikerkommunikációja részévé tette, így nagyon rosszul nézne ki, ha a választás előtt leminősítenék az országot.
Ez tényleg számít?
De mennyit számít mindez, mégis ki figyeli a hitelminősítéseket? – merülhet fel a kérdés. A felvetés jogos, egyáltalán nem egyértelmű, milyen lesz egy-egy átminősítés fogadtatása. A hitelminősítői döntésnek akkor van jelentősége, ha az érdekli a piacot, reagálnák rá valahogyan a szereplők, például ha egy leminősítésnél gyengül a forint vagy emelkednek a kötvényhozamok. Az elmúlt években azt láttuk, hogy egyáltalán nem törvényszerű, hogy a piac reagál-e az adott döntésre. A hitelminősítők szava különösen akkor lehet döntő, amikor a világ vagy Európa gazdasága turbulensebb időket él, és fontos szemponttá válik, hogy mennyire ítélnek kockázatosnak egy-egy országot a befektetők.
Németh Dávid szerint nehéz pontosan megmondani, mi is történne egy esetleges leminősítéskor, de valószínűleg az államkötvények hozamának 2–3 százalékpontos emelkedésére is számítani lehetne. Az elemző szerint egyelőre nincs problémája a költségvetési hiány finanszírozásával a kormánynak, ugyanis nagy a kereslet a 6–7 százalék körüli hozamot kínáló állampapírokra. Fontos azonban hozzátenni, hogy ez a hozamszint már így is óriási a környező országok államkötvényeinek a hozamához képest: Németországban 2,5–3 százalék körül alakul az állampapírok kamatozása, és Szlovákiában sem igazán megy négy százalék fölé.
Virovácz azt mondja, az S&P leminősítésének lehetne a legnagyobb hatása. Az elemző szerint egy lefokozás akár 0,2–0,3 százalékkal is meg tudja növelni a költségfinanszírozási kiadásait az országnak – ami az óriási költségvetési számok tekintetében már súlyos, százmilliárdos összegeket is jelenthet. Ráadásul vannak olyan konzervatív befektetéspolitikát alkalmazó befektetők – például német nyugdíjalapok –, amelyek egy befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítés után elkezdenének megválni a portfóliójukban lévő állampapíroktól.
A leminősítés negatív gazdasági hatásaival pedig a kormány is tisztában van, így Virovácz szerint ha még jelentenek is be jövő áprilisig új támogatásokat, azokat mindenképpen nagyon óvatosan, kis összegben és egy adott választói csoportot célozva fogják megtenni.