Csak az autóipar aggódhat az írásba foglalt EU–USA-vámalku miatt
Az Európai Unió és az Egyesült Államok ugyan nem hivatalosan már megállapodtak júliusban arról, hogyan rendezzék a vitás vámkérdéseket, de a New York Times friss cikke alapján csütörtökön derültek ki a részletek erről. Az EU, valamint az autóipartól nagyban függő Magyarország számára a legjelentősebb ebben az a magas, 27,5 százalékos vámtétel, amit az amerikaiak addig terveznek fenntartani az európai autók importjára, amíg az Unió nem csökkenti az amerikai agrár- és ipari termékekre kivetett vámokat.
A Times megjegyzi, a júliusi megállapodás még pusztán egy kézfogás volt, az európaiak pedig azóta igyekeztek elérni, hogy formalizálják a vámmegállapodást egy írott dokumentumban. Ez történt meg most, viszont érdemes szem előtt tartani, hogy ez még mindig nem egy jogi kötőerővel bíró dokumentum. Ennek értelmében az Egyesült Államok továbbra is 15 százaléknyi vámot vet ki minden, az EU-ból érkező árura. Az EU-nak ez annyiban diadal, hogy a gyógyszerek és a 15 százalékos sávba esnek, holott Washington olykor egészen brutális, 200 százalékos vámot is kivetett a más országokból származó gyógyszerekre.
Az amerikai fél azt várja el Európától, hogy szülessen egy döntés, ami lazítana egyes ipari és mezőgazdasági termékek vámján. Ilyenek a bölényhús, a diófélék, a tejtermékek és a tengeri herkentyűk. Az autógyártóknak ez nem jó hír, a Times szerint már eddig is jelentős veszteségeik származtak a megemelt vámokból. Egy név nélkül nyilatkozó washingtoni tisztviselő ugyanakkor elmondta, a fenti intézkedések gyorsan megtörténhetnek a következő hónapokban, sőt a tarifákat visszamenőlegesen is csökkenthetik. A részletekről itt olvashat.
Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi és gazdasági biztosa azt mondta, a blokk elhatározta, hogy hamar nekiáll a vonatkozó jogszabályok kidolgozásának, így az autókivitelre vonatkozó alacsonyabb vámszabályok augusztus 1-től hatályosakká válhatnak. Az európai tárgyalódelegációnak az alkoholos italok ügyében is sok dolga volt korábban: a 0 százalékos vámot 15 százalékra emelte a Trump-kormányzat, és ennek csökkentését nem sikerült elérni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság – nemrég Washingtonban járt – elnöke örömét fejezte ki a friss fejlemények miatt. Szerinte a megállapodás írásba öntése egy lépés „a stabilitás felé a világ legnagyobb kereskedelmi partnerségében”. Ugyanakkor a végleges, mindkét fél által elfogadandó megállapodás létrejöttére még hosszú időt kell várni, hisz olyan vitás kérdések is vannak, mint a szigorú európai szabályozások, amik sok amerikai terméket hátrányosan érintenek (pl. a kibocsátás vagy az amerikai közösségi oldalakat is érintő, a gyűlöletbeszéd és dezinformáció elleni európai szabályok szemszögéből).
A New York Times emlékeztet, a Donald Trump által tavasszal indított vámháborúban először 30 százalékos általános vámokkal fenyegette Európát, amire az EU megtorló vámokat helyezett kilátásba. Az EU-tisztviselők végül azzal is puhították meg a Trump-kormányzatot, hogy jelentős befektetéseket helyeztek kilátásba Amerikában. A 600 milliárd dollárnyi beígért befektetések mellett 750 milliárd dollárnyi amerikai energiahordozó vásárlására is ígéretet tett az Unió. Ezek az ígéretek aztán nem konkretizálódtak, de az energiaügyiek nehezen is tudnának, mivel magáncégek vásárolják az olajat és gázt, nem maga az EU.
Az amerikai elnök először április 2-án jelentette be a vámjait, ezzel a feje tetejére állítva a teljes világgazdaságot, amikor viszont kiderült, hogy Kína kivételével gyakorlatilag a világ összes országára 90 napra 10 százalékos vámok lesznek csak érvényben, a tőzsdék kilőttek, 5-10 százalékot is nőttek egy nap alatt a különböző tőzsdeindexek. Hasonló folyamat ment végbe május elején is, miután kiderült, hogy megszületett a megegyezés Kínával.
Arról, hogy mi lehet a Trump-adminisztráció távlati célja a vámpolitikával, itt írtunk részletesen, a legélesebb, itt pedig arról olvashat, miként üt vissza Amerikára a saját vámháborúja.
