Csak azokra a 400 négyzetméternél nagyobb boltokra vonatkozik a plázastop szigorítása, amik napi cikkeket árulnak
A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szerint a vártnál kevesebb új tulajdonost vagy bérlőt érinthet a plázastop nevű, kiskereskedelmi üzletek működését szabályozó törvény szigorítása. Eredetileg úgy módosult volna a szabályozás, hogy minden 400 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiség megvásárlásához és bérléséhez rendeletmódosítási engedélyre lett volna szükségük az üzemeltetőknek.
A végleges kormányrendelet azonban ennél jóval szűkebb körre vonatkozik.
Kizárólag azoknak az új tulajdonosoknak vagy bérlőknek kell rendeltetésmódosítási engedélyt kérniük, akik 400 négyzetméternél nagyobb területet napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet céljára használnának.
Napi fogyasztási cikknek minősül többek között az élelmiszer, az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer és vegyi áru, valamint a higiéniai papírtermék – minden olyan áru, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél. Napi fogyasztási cikket értékesítő üzletnek pedig az számít, amely forgalmának döntő hányadát ezeknek a termékeknek az értékesítése adja.
A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szerint ez azt jelenti, hogy a módosított szabályozás kizárólag a nagy alapterületű élelmiszerboltokat és hasonló profilú üzleteket érinti, miközben a kereskedelmi egységek többsége mentesül az új engedélykötelezettség alól. Elemzésük szerint ennek ellenére a kiskereskedelmi piacon komoly terhet róhat a bérlőkre és az üzemeltetőkre a szigorítás. A rendelet szeptember 17-től lép hatályba.
A plázastopnak nevezett törvény értelmében az üzletek vagy üzletláncok tulajdonosainak eddig is külön engedélyt kellett kérni, ha 400 négyzetméternél nagyobb boltot akartak építeni valahol. Az Építési és Közlekedési Minisztérium azzal indokolta a módosítást, hogy egyértelműsíteni kell az engedélyköteles tevékenységek körét. Ugyanakkor a plázastop módosítása pont azokat a szereplőket érintheti, akikkel a kormány évek óta háborúzik.
A rendelettervezet megjelenésekor Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Hvg.hu-nak azt mondta, a minisztérium nem egyeztetett a kiskereskedelmi szereplőkkel, és maga a tervezet is nehezen azonosítható módon, témamegjelölés nélkül került ki a társadalmi egyeztetés honlapjára. Szerinte itt különösen fontos lett volna, hogy legyen érdemi párbeszéd, mert a módosítás hatása rendkívül jelentős, szinte mindenre kiterjed, és még a napi működést is befolyásolhatja. A kereskedők szerint ráadásul igazából semmi nem indokolja a szigorítást.
