Miközben az ország közvéleménye azt figyeli, hogy mi történik az MNB-alapítványnál, mekkora lehet a vagyonvesztés, szép csendben, fű alatt ismét kicserélődött az alapítvány vezetése. Sőt a vezetés struktúrája is jelentősen megváltozott. Mindezt a Transparency International Magyarországtól tudjuk: a korrupcióellenes szervezet azért indított pert a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) ellen, hogy kiderüljön, miként teljesítette az alapítvány felügyelőbizottsága az MNB-től kapott közvagyon alapítványi felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó feladatait.
Az MNB nem verte nagy dobra a változásokat. Ez egyfelől érthető, hiszen abban bízik, hogy ha csendben dolgozik, az segítheti a vagyonmentést. Ugyanakkor joggal vethető fel, hogy egy ilyen horderejű ügyben biztosan érdekelné az adófizetőket, Varga Mihály MNB-elnök kivel szeretné megmenteni a vagyont.
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsoraiban is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg, és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Az MNB-ügy fejleményeit itt követjük március óta.
Az új alapítványi vezetés
Az MNB mint alapító – az általunk látott dokumentumok alapján – még július végén határozatba foglalta, hogy tudomásul veszi a PADME kuratóriumi tagjai, Gion Gábor elnök és Keresztes-Nagy Orsolya, illetve Koszmáli József tagok távozását, és új kurátornak kinevezi Gór Csabát. Gion Gábor, a Deloitte-nál, illetve a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban volt korábban vezető, Koszmáli és Keresztes-Nagy pedig abból az eximes, MFB-s, corvinusos világból érkeztek, ahol a nagy állami dealek levezénylésében komoly tapasztalatokat szereztek.
Az MNB-alapítvány kuratóriumában igen komoly kapkodás volt, idén már négy eltérő vezetés is regnált:
- 2025 januárjában megszűnt Csizmadia Norbert, Bogár László és Réfy Imre képviseleti joga;
- helyettük még a Matolcsy-érában bejött pár bizalmas, Dr. Kocziszky György, Feodor Rita és Dr. Hevér Judit;
- márciusi érkezése után őket cserélte le Varga Mihály a Gion Gábor, Koszmáli József, Keresztes-Nagy Orsolya hármasra;
- majd júliusban jött Gór Csaba mint egyedüli kurátor.
Gionék kinevezése, majd gyors visszahívása mindenképpen furcsa, de a Varga Mihály jegybankelnök által jegyzett határozat arról is szól, hogy a jövőben az alapítvány vezetését kuratórium helyett egyszemélyi vezetőként a kurátornak kinevezett Gór Csabára bízza. Az MNB mindezt a Telex kérdéseire írt válaszában úgy indokolta, hogy az alapítványi vezetés mostani átalakításával költségracionalizálás, hatékonyságnövelés és a döntési folyamatok egyszerűsítése érhető el. Gór Csaba ügyvédi szakképesítése, illetve többéves vezetői tapasztalata alapján alkalmas a megbízás maradéktalan ellátására, szól az érvelés.
MLSZ-bizottság, többféle cég
Gór Csaba, a 43 éves jogász-politikus 2019 óta a II. kerületi Fidesz–KDNP-frakció vezetője. Tavaly azzal került be a sajtóba, hogy arról nyilatkozott, hogy hazugságnak tartja a felesége, Sebestyén Júlia műkorcsolyázó edzésmódszereivel kapcsolatos vádakat.
Gór Csaba vagyonnyilatkozatából az is látszik, hogy a politikus a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fegyelmi bizottságának is a tagja, az Opten cégregiszter alapján pedig az is követhető, hogy elég sok cégben van (jellemzően 50 százalékos) érdekeltsége. Ilyen az üzletviteli, üzletvezetési tanácsadással foglalkozó Noaa Consulting, az ingatlan-bérbeadással, -üzemeltetéssel foglalkozó Hegedűs Office, az ingatlanfejlesztő Second Office vagy a Faksz-Pro nevű tanácsadó cég.
Varga Mihály jegybankelnök az augusztusi, a kamatokat helybenhagyó kamatdöntés után rögzítette ismét, hogy az MNB az alapítványok ügyében nyolc pontban tett büntetőfeljelentést. A vagyonvesztés mértékéről még nem adott információt, ennek felmérése, sőt valójában az alakulása is mozgó célpont (hiszen mindennap változik a tőzsdei mozgásokkal). Az alapítványi vagyonkezelés aktuális helyzetét ismerők szerint a történetben a legfontosabb szerepe most Hegedüs Istvánnak van, aki az Optima Befektetési Zrt.-t vezeti. Állítólag a Gion és Gór közötti váltás is inkább azt erősíti meg, hogy az operatív feladatok továbbra is elsősorban Hegedüsnél vannak. De annak is lehet jelentősége, hogy mivel Gionnak az MNB-ben is van tisztsége, ő a csoportirányítási igazgató, így jobban elkülönül a jegybank és az alapítvány személyi vezetése.
Maga az aktuális vagyonmentési feladat rendkívül összetett. A fő vagyonelemnél, a lengyel GTC tőzsdén jegyzett ingatlancégnél refinanszírozni kell a lejáró 500 millió eurós kötvényt, erről folyamatosak az egyeztetések. Emellett meg kellene szabadulni a múlt terhes szerződéseitől. Közben mindenki szeretne valamit:
a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány és az MBH szeretné visszakapni a pénzét, az MNB örülne, ha továbbléphetne, de közben intenzíven kell dolgoznia a további vagyonvesztés megállításán.
Valamennyire van is remény arra, hogy meg lehet fogni a vagyonvesztést, de azt a választási szempontból talán a jobboldalnak kedvező, ugyanakkor egyáltalán nem valós narratívát, miszerint nem is akkora a vagyonvesztés, valójában könnyű cáfolni.
A Telex már korábban is foglalkozott ilyen jellegű számbavétellel, de ha abból indulunk ki, hogy bement a struktúrába legalább
- 266 milliárd forint (alapítói vagyon az MNB nyereségéből);
- 127,5 milliárd forint (a kecskeméti egyetem kötvényjegyzése);
- illetve 70 milliárd forint (MBH-hitel),
az nominálisan is 466 milliárd forint. Ezt ugyan 16 milliárd forinttal csökkentheti egy kecskeméti megállapodás, de még így is „meg kellene lennie” 450 milliárd forintnak, ha valóban nem lett volna vagyonvesztés (az elmaradt hozamokról ilyenkor még nem is beszéltünk).
Sajnos úgy tűnik, hogy ehelyett kisebb a vagyon. A GTC tulajdonrésze ugyanis 62,6 százaléka, ami 359,5 millió részvényt jelent. Cikkünk írása idején egy papír ára 4,21 złoty, a złoty árfolyama pedig 92,86 forint. Mindez átszámítva összességében 140 milliárd forintot jelent.
Ha nagyon optimisták vagyunk, és elhisszük, hogy az MNB-alapítvány el tudja érni, hogy a vagyon ne csak a tőzsdei árat, hanem az ingatlanok eszközértékét érje, akkor akár 250 milliárd forint is lehet ez a vagyonelem. (Talán emlékezhetünk, hogy Matolcsy György és az Állami Számvevőszék közötti vita egyik sarokpontja volt, hogy tőzsdei árfolyammal vagy az ingatlanok eszközértékével kell-e számolni.) A szakemberek szerint a GTC varsói, szófiai, zágrábi portfólióelemei valóban jók, ugyanakkor a zavarosabb magyar elemek és a német lakásportfólió nehezebben értékelhető. A másik nagy vagyonelem, az Ultima értékelése még összetettebb, itt még az is bizonytalan és változó, hogy egyáltalán mekkora a magyar részesedés, de forintban 100 milliárd forintot az is érhet.
Vagyis fogalmazzunk úgy, hogy a további resztlikkel a 450 milliárd forintnyi betett pénzzel szemben jó esetben 350 milliárd forint, rosszabb esetben 250 milliárd forint áll, és sajnos a további értékvesztés is benne van a pakliban. Innentől kellene nagyon a gondos és hozzáértő gazda, aki nem adja el nagy diszkonttal a portfóliót, hanem próbál értéket menteni. Kérdés, hogy mindezt mennyire segítik a vezetőségben megtett folyamatos változások. Aki ismeri az MNB-alapítványok összetett jogi és pénzügyi helyzetét, az tudja, hogy mennyire összetett a portfólió, mostanában aligha volt olyan csapat, aki nagyon átláthatta volna a százmilliárdos vagyon valós státuszát.
Perel a Transparency
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője szerint saját alapító okirata értelmében a PADME-nek alapvetően a közgazdasági, pénzügyi és bankszakmai tudás fejlesztésére kellett volna összpontosítania minden tevékenységét, így a befektetéseit is ennek kellett volna alárendelnie. A felügyelőbizottság kötelessége lett volna őrködni az alapítványi célok megvalósulása fölött, és ha a célok veszélyeztetését vagy szabálytalanságot észlel, tájékoztatnia kellett (volna) az alapító MNB-t.
Könnyen belátható, hogy a PADME 500 milliárdos nagyságrendű ingatlanbefektetései nem passzoltak az alapítványi célokhoz, így az egyébként meglehetősen széles ellenőrzési jogosultságokkal felruházott felügyelőbizottságnak a kezdetektől lett volna mit tennie a vagyonvesztés megelőzése érdekében.
Ligeti szerint a PADME Varga Mihály jegybankelnöksége alatt is titkolózik, a felügyelőbizottsági ellenőrzés iratainak kiadásához a bíróság elsőfokú ítélete sem volt elegendő. Ez ugyan kötelezte az adatok kiadására a PADME-t, az alapítvány azonban fellebbezést nyújtott be. Az alapítvány vezetésében nyáron bekövetkezett változásokról a TI Magyarország is csak ebben a perben értesült.
