Az EU igyekszik betenni a lábát az USA hátsó udvarába
Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosurral) véglegesített, és a Mexikóval megújított partnerségi megállapodáshoz kapcsolódó jogszabály-javaslatokat.
Így végrehajthatják azt a szabadkereskedelemről is szóló egyezséget, aminek a tárgyalásait tavaly zárták le a négy, Dél-Amerika nagy részét lefedő országból álló Mercosurral. Ahogy arról a megállapodáskor írtunk, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jönne létre több mint 700 millió emberrel. Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos arról beszélt, hogy évente négymilliárd eurónyi vámot spórolhat az EU.
Évtizedek után egyeztek meg
A Mercosurral még a múlt században, 1999-ben kezdték meg a tárgyalásokat, és 2019-ben kötöttek egy politikai megállapodást, de a részletekről csak tavaly egyeztek meg. Az egyezményt majdnem pontosan egy hónappal azután írták alá, hogy Donald Trumpot ismét az Egyesült Államok elnökévé választották, és a globális vámháborújával épp ellenkező irányba lép az USA történelmi „hátsó udvarában”, ahol Kína is nyomul.
Mexikóval a 2000-ben kötött szabadkereskedelmi egyezményt modernizálják, erről idén januárban zárták le a tárgyalásokat. Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán hangsúlyozta, hogy a javaslattal az egyik leghosszabb ideje létező kereskedelmi partnerségüket erősítik meg, és utalt rá, hogy másokkal is egyezkednek.
A két alku szerinte eurómilliárdos exportlehetőségeket nyit meg, és munkahelyek százezreit támogatja, de „túlmennek a kereskedelmen”: megvédik a közös értékeket és a szabályalapú nemzetközi rendet.
Uniós források is hangsúlyozták az egyezmények geopolitikai és diplomáciai jelentőségét. A Mercosurral kialkudott szöveget a legátfogóbb egyezménynek nevezték, amiről valaha tárgyaltak, „létfontosságú” politikai együttműködés az adózástól a pénzmosáson és az erdőirtás elleni harcon át az emberi jogokig. Az EU „beteszi a lábát” Dél-Amerikába – jellemezte egyikük az egyezményt.
A Mercosurnál külön terjesztették be a teljes egyezséget és külön, ideiglenesként a kereskedelmi részt, utóbbit majd előbbibe olvasztják, ha az egésszel végeztek. A kereskedelmi alkuval a Mercosur tagjai fokozatosan csökkentik az uniós autókra és bizonyos agrártermékekre, például a borra és a sajtra is kivetett magas vámokat. A négy dél-amerikai országból érkező agrárimportnál az érzékeny termékektől kvótákkal védik az uniós piacot, amit uniós tisztviselők szerint alacsonyra szabtak. Például az – Argentínában nagy mennyiségben előállított – marhahúsnál a mostani Mercosur-termelés termelés 0,6 százalékát kitevő mennyiségig él a kedvezményes, 6,5 százalékos vám (azaz ekkor sem vámmentes), afeletti behozatalnál többszörösére ugrik. Az Európai Bizottság szerint az egyezség olyan nyersanyagok biztosításában is kulcsfontosságú lenne, amelyeket többek között a – Magyarországon különösen pörgetett – akkumulátorgyártásnál használnak.
Beépítettek egy kétoldalú védőzáradékot is, az Európai Bizottság szerint pedig ennek a működését külön jogszabályban rögzítik (azaz azt, hogy uniós oldalon mit tennének, ha a már letárgyalt feltételek alapján védelemhez nyúlhatnának). Félévente jelentést készítenek majd a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek, és közbelépnek, ha például az uniósaknál több mint tíz százalékkal alacsonyabb importárakat látnak vagy több mint tíz százalékkal megugrik a behozatal. Ha kockázatokat látnak, akár három héten belül ideiglenes intézkedéseket hoznak.
Létrehoznak egy 6,3 milliárd eurós biztonsági hálót is a gazdáknak. Egy uniós forrás úgy jellemezte ezt, mint a lakásbiztosítást: nem számítanak bajra, és nem „fizetnek le” vele senkit, mert alapesetben nem kell hozzányúlni, csak „abban a valószínűtlen esetben, ha a dolgok nem jó irányba mennének” a Mercosurral vagy más kereskedelmi partnerrel.
Kérdés, lesz-e blokkoló többség a kormányoknál
A gyengélkedő autóiparával küszködő német kormány korábban kifejezetten sürgette, hogy megkössék a Mercosur-egyezséget. „Több mint húsz év után most végre véglegesítenünk kell” – jelentette ki Olaf Scholz novemberben Rio de Janeiróban. A német kancellár emlékeztetett rá: korábban a spanyol kormányfővel együtt levelet is írtak az Európai Bizottság elnökének, hogy zárják le a tárgyalásokat.
A német kancellár hangsúlyozta, hogy több szabadkereskedelmi egyezményre van szükség, amit Szijjártó Péter is rendszeresen elmond. A magyar külgazdasági és külügyminiszter tavaly novemberben az EU miniszteri Tanácsának ülése után közölte, hogy szükségesek a szabadkereskedelmi megállapodások, de nem áll jól az EU e téren. Tavaly Győri Enikő fideszes európai parlamenti (EP-)képviselő – aki a testület kereskedelmi ügyekkel foglalkozó szakbizottságának és az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttségnek is tagja – arra szólította fel az Európai Bizottságot: hozza végre tető alá az egyezményt a Mercosurral.
Az autókra kivetett vámokra a hazai gyártás miatt a magyar kormány is érzékeny, közben viszont igyekszik kihasználni, amikor a gazdák elégedetlenek az uniós intézkedésekkel. A januári EU-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök külön kiment az épület körül tüntető gazdákhoz, hogy arról beszéljen, az Európai Bizottság nem a gazdák érdekeit képviseli. Akkor a zöld uniós intézkedések és az ukrán gabonaimport miatt, novemberben viszont már a Mercosurral tervezett megállapodás ellen vonultak Brüsszelbe. A dél-amerikai szervezet országai jelentős marhahús- és szójatermelők, és nagyrészt már most is agrártermékeket adnak el az EU-nak. Az Európai Bizottság külön magyarázattal is amellett érvel, hogy az egyezség az uniós termelőknek is új lehetőségeket nyújtana, például a most magas vámokkal szembenéző tejtermékeknél,
Nagy István agrárminiszter viszont idén júliusban úgy vélte, a Mercosurral kötendő alku ellehetetlenítené a gazdálkodók megélhetését, és veszélyeztetné az élelmiszer-biztonságot. A megállapodás az akkori formájában számos negatív hatást gyakorolna az Európai Unió mezőgazdaságára, beleértve Magyarországot is. A tervezet alapján kezelhetetlen mennyiségben érkeznének az EU-ba kifogásolható minőségű, az európai termelési normáknak meg nem felelő agrártermékek, például baromfi- és marhahús, valamint cukor és méz. Alkalmazni kellene az úgynevezett tükörklauzulát, vagyis az érkező termékeknek is meg kellene felelniük az uniós termelési és nyomon követhetőségi szabályoknak. „A megállapodás megkötését jelen formájában nem támogatjuk, mivel az nem nyújt megfelelő védelmet az uniós és magyar termelőknek” – mondta még júliusban.
Úgy látta, Ausztria, Írország, Hollandia, Románia és Olaszország is tiltakozik a megállapodás ellen. Tavaly Franciaországban és Lengyelországban is megmozdultak a gazdák, és az Euractiv múlt novemberi cikke szerint a két tagállam vezetése összefogott, hogy blokkoló kisebbséget hozzanak össze. Ehhez vagy minimum 13 tagállam kormánya kell, vagy legalább négy, amik az EU lakosságának több mint 35 százalékát képviselik. Nagy felsorolása alapján ez – a magyar kormánnyal együtt – nem jönne össze az EU szavazási számológépe szerint, de a francia-lengyel kettősből egy csatlakozó is elég lenne hozzá.
A Politiconak arról beszéltek diplomaták, hogy a kétoldalú biztosítékhoz javasolt uniós jogszabállyal a francia, a lengyel és az olasz kormányt igyekeznek leszerelni úgy, hogy nem kellene emiatt újratárgyalni az egyezséget. (A három nagy lakosságú tagállam nélkül a többiek messze lennének a blokkoló kisebbségtől.) Šefčovič szerdán ezt úgy jellemezte, hogy magáról a biztosítékról megegyeztek a Mercosurral, a plusz uniós jogszabály viszont teljes mértékben bemutatná: abszolút komolyan veszik, hogy hogyan hajtsák végre, átültetnék a szöveget a gyakorlatba.
Az EP-ben is hangos vita várható
A javaslatnak az EP-ben is többséget kell kapnia. A 720 fős testületből nagyjából 40-en írtak alá egy Von der Leyennek címzett levelet, amelyet a Politico szivárogtatott ki. Ebben leszögezték, hogy az EU „nem támogathat olyan megállapodásokat”, mint a Mercosurral véglegesített egyezség, mert szerintük átláthatatlanul, rendes konzultációk nélkül tárgyaltak róla, és veszélyt jelent a mezőgazdaságra. A nevek között nagyrészt euroszkeptikus és EU-ellenes jobboldali frakciók képviselői vannak, de magyarok nem.
Az Európai Néppárt képviselőcsoportjából is nagyjából tucatnyian aláírták a levelet, holott a legnagyobb, jobbközép frakció már a Mercosurral folytatott tárgyalások tavaly decemberi lezárásakor kiállt a „történelmi mérföldkő” mellett, ami „jó hír a fogyasztóknak, a gazdasági növekedésnek és a foglalkoztatásnak”. „A vámok 91 százalékának eltörlése soha nem látott lehetőségeket teremt az európai vállalkozásoknak, és olyan kulcsfontosságú ágazatoknak kedvez, mint az autóipar és a gyógyszeripar” – emelte ki Gabriel Mato EP-képviselő. „A Mercosur-megállapodás jelentős lehetőségeket kínál arra, hogy diverzifikáljuk ellátási láncainkat Kínától, és kezeljük az USA esetleges vámjait” – hangsúlyozta német frakciótársa, Jörgen Warborn.
