Péter utánament és kiharcolta: jár a diákhitel-kedvezmény a külföldön tanuló egyetemistáknak is

A következő történetet lehetne akár kritikusan is tálalni: az állam egyik keze nem tudta, hogy mit akar a másik. De valójában a sztori sokkal több pozitív értékkel bír, mint negatívummal.

Egy aktív és persze az ügyben közvetlenül érintett magyar állampolgár, Péter szabályozási anomáliát talált. Úgy látta, hogy miközben a törvények nem tesznek különbséget két magyar diák között akkor, ha az egyik Budapesten, a másik az Unió egy nem magyarországi városában, például Bolognában tanult, a Diákhitel Központ bizonyos szabályzatai mégiscsak a magyarországi tanulmányokat végzőket támogatják.

Olvasónk ezek után kérdezett, érvelt, panaszkodott – és itt jön a pozitívum – az érintett hivatalok nagyon komolyan vették, szintén érveltek, majd hosszas procedúra végén képesek voltak önkritikát gyakorolni, visszakozni. Vagyis a fellépés eredményeként megváltoztatták korábbi véleményüket, még úgy is, hogy az már mindenféle szabályzatokba bele volt foglalva.

Kezdjük a történet ismertetését általánosabb irányokkal. A magyar államnak eltérő közpolitikai céljai lehetnek a fiatalokkal. Mondunk pár ilyet.

• Segítheti őket abban, hogy tanuljanak, mert a sok kiművelt emberfő jót tesz az országnak. Erre szolgálhatnak például a diákhitel-konstrukciók.
• Cél lehet, hogy a fiatalok korán vállaljanak gyereket, ne öregedjen el olyan gyorsan a magyar társadalom, ne fogyjon annyira a magyar.
• De akár azt is kitűzheti, hogy a tehetséges fiataljaink itthon érvényesüljenek: akár belföldön, akár külföldön végzett egyetemi tanulmányokat valaki, találja meg itthon is a számítását, a hazai vállalkozásokban hasznosítsa tudását.

Ez tehát a keretrendszer, amelyben mozgunk, és amelyen belül konkrét eszközöket rendel az állam az egyes célokhoz. Egyik olvasónk, Péter az egyik ilyen eszköznél abba az anomáliába ütközött, hogy a kormány bizonyos esetekben a külföldi egyetemi tanulmányokhoz is kínál szabad felhasználású diákhiteleket, ugyanakkor egy speciális családbarát kedvezményt csak az itthon tanulóknak kínál. Péter viszont azt érezte, hogy a szabályok nem teljesen egyértelműek.

Arról van szó, hogy egy 2022. év végi intézkedés során az állam bejelentette, hogy kifizeti a 30 évnél fiatalabb anyák diákhitel-tartozását. Ugyanakkor a Diákhitel Központ, szabályzatokba is foglalt értelmezése szerint ez a kedvezmény csak azokra vonatkozik, akik itthon végzik a tanulmányaikat. Péter levelezni kezdett, és ennek során különös helyzetbe került, a Diákhitel Központ ugyan eleinte határozottan kitartott az álláspontja mellett, ugyanakkor a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerint Péter jogértelmezése volt a helyes.

A Diákhitel Központ előbb Péter esetében már elfogadta a KIM véleményét, de a szabályzatait még nem változtatta meg, ugyanakkor valójában a Telexnek már megerősítette: általánosan is járhat a kedvezmény a külföldön tanulóknak.

A diákhitelt külföldi tanulásra is fel lehet venni, ez mégsem járt

A Magyar Közlöny 2022/218. számában jelent meg az a rendelet, amely módosította a hallgatói hitelrendszerről szóló, eredetileg 2012-es kormányrendeletet. Ebben szerepelt a következő új szabály (nem szó szerint idézzük, csak tartalmilag): ha a 30. életévét be nem töltött hitelfelvevő nőnek a felsőoktatási tanulmányai alatt, vagy azok sikeres befejezését (az oklevél megszerzését) követő két éven belül gyereke születik, vagy gyereket fogad örökbe, akkor támogatásra jogosult. A támogatás a fennálló hallgatói hiteltartozás száz százalékának megfelelő összeg. Ennek feltétele, hogy a megfelelő nyomtatványon a gyermek születését, vagy örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő 60 napon belül benyújtsa a Diákhitel Központnak.

Vagyis a hallgatói hiteltartozásokat ebben az esetben az állam kifizeti, hozzátehetjük, hogy az állam amúgy is segíti a diákokat, a célzott, képzéshez kötött hitelek kamatmentesek, a szabad felhasználásúnak pedig kamatsapkája van. Ezt idén nyáron is meghosszabbította az év végéig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a sapka 7,99 százalék.

A szabad felhasználású diákhitelt nemcsak magyarországi, hanem bármilyen EGT-országban folytatott tanulmányra fel lehet venni. Ezzel szemben a Péternek megküldött eredeti részletes válasz alapján a Diákhitel Központ értelmezése szerint a kormány említett családtámogatási kedvezménye, vagyis a hitel elengedése a fiatal anyáknak csak a belföldi tanulmányok esetén jár, holott a vonatkozó kormányrendelet ilyen megszorítást nem tartalmazott.

Azt mindenképpen el kell ismerni, hogy Diákhitel nevében eljáró Magyar Fejlesztési Bank (MFB) már elsőre is komolyan vette a „panaszt”, és igen alaposan megválaszolta azt.

E verzió szerint a diákhitelek alapértelmezése a magyar állampolgároknak a belföldi tanulmányok idejére járó segítség, vagyis az volt egyfajta kiterjesztés, hogy a szabad felhasználású hitel járt az EGT-országok mindegyikére, hiszen olyan sokan kezdtek el külföldön tanulni. Az MFB szerint ugyanakkor az európai diákhitel-konstrukciók mindig a saját állampolgárok belföldi tanulmányait segítik, ez olyannyira alapértelmezés volt, hogy nem feltétlenül kellett külön leírni.

Pétert ugyanakkor zavarta, hogy a Diákhitel honlapján a vonatkozó közlemény címében is az szerepelt, hogy az elengedés „valamennyi” diákhitel-szerződésre vonatkozik. Márpedig diákhitel felvétele lehetséges a külföldi tanulmányok esetén is. A részletes leírásban ugyanakkor már valóban az szerepelt, hogy csak a magyarországi tanulmányok esetén jár az elengedés:

„Az új módosítás kimondja, ha a 30. életévét be nem töltött hitelfelvevő hölgynek a magyarországi felsőoktatási tanulmányai alatt, vagy azok sikeres befejezését (az oklevél megszerzését) követő két éven belül, 2023. január 1-e után gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, valamint a gyermeke vele egy háztartásban él, a fennálló hallgatói hiteltartozása 100 százalékát elengedi a Diákhitel Központ.”

Hogy látja a kormány?

Péter, miután levelezett a Diákhitel Központtal, a kormányhoz, a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz (KIM) fordult, hogy vajon a minisztérium is megerősíti-e, hogy nem jár a családtámogatási kedvezmény a külföldi tanulmányok esetén. Szerinte ugyanis kérdéses, hogy ha valóban csak a belföldi tanulmányokra vonatkozik a szabály, akkor miért nem írták bele azt a kormányrendeletbe. Vagyis miért nincs benne a szövegben, hogy a kormány elengedi a diákhitelt, de csak akkor, ha a 30 év alatti nő Magyarországon tanult? Mi az oka, hogy a külföldön tanuló réteg elesik a támogatástól?

Itt vélhetően felvethető, hogy egyáltalán megkülönböztethetők-e ilyen alapon az uniós államok. Érv van mindkét megoldásra: a támogatás mellett az, hogy indokolt azt támogatni, aki sok esetben nagyobb anyagi áldozattal, minőségi képzést finanszíroz, és így valamelyest tehermentesíti is a dotált magyar felsőoktatást. A támogatás elleni érv lehet viszont, hogy a külföldön tanuló később kisebb eséllyel lesz a hazai gazdaság szolgálatára, lehet, hogy nyelvtudása, nyugati ismeretei alapján inkább majd külföldön helyezkedik el.

Végül jogos kérdésnek tűnik, hogy mi segíti jobban a külföldön végzett hallgatók hazacsábítását. Itt szempont lehet az, hogy amennyiben valaki magyar szociális segítséget is kap, akkor nem feltétlenül van rászorulva később a vélhetően magasabb nyugati kezdőbérekre, de persze az is érvelhető, hogy a fiatalok akár kapnak támogatást, akár nem, ugyanúgy meghozzák majd a számukra racionális döntést. Ami persze egyáltalán nem csak a kinti fizetési lehetőségekről szól, hanem arról is, hogy adott területen hol vannak lehetőségek, a család, a baráti kör, a kulturális otthonosság mennyire jelent mágnest a belföldi munkavégzéshez – ez mindenkinél összetett döntés.

A KIM mindenesetre megvizsgálta az ügyet, és arra jutott, hogy téves az az álláspont, miszerint nem járna gyerekre adott támogatás azoknak a magyar diákoknak, akik külföldi (az EGT területén) lefolytatott tanulmányukra vették fel a rendelet szerinti diákhitelt.

A végső kör

Péter ezzel az értelmezéssel visszament a Diákhitel Központhoz, ahol megnyugtató választ kapott, a jogalkotói állásfoglalás miatt a Diákhitel Központ megváltoztatta korábbi véleményét, és jelezte, hogy jár a támogatás.

Mindez így kerek és szép, az állampolgárt komolyan vették, és kijárta az igazát. A Diákhitel Központ honlapján ugyanakkor még írásunk idején is minden a régi volt. Továbbra is az szerepelt, hogy csak a Magyarországon tanulónak jár az említett támogatás.

Ugyanakkor a Telex kérdéseire, a Diákhitel Központ nekünk írásban is megerősítette, hogy

„a Diákhitel Központ a nem magyarországi felsőoktatási tanulmányok alatt vagy azok sikeres befejezését követő két éven belüli gyermekvállalás esetén is biztosítja a 30 éven aluli hölgyek hallgatói hiteltartozásának elengedésével járó gyermektámogatási kedvezmény igénybevételének lehetőségét, természetesen a hallgatói jogviszony, illetve az oklevélszerzés igazolásának feltételével”.