13 helyett 10 százalékos lehet a 2026-os minimálbér-emelés
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az RTL Híradónak mondta el, hogy a korábbi megállapodásban rögzített 13 százalék helyett csak 10 százalékos lehet a minimálbér-emelés. Mint mondta: jelen gazdasági körülmények között ennek is örülni kell.
Miről is van szó? Magyarországon érvényben van egy hároméves bérmegállapodás, amely szerint a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re pedig 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik. A minimálbérrel annak is érdemes foglalkoznia, aki annak a sokszorosát keresi, mert a minimálbérre vonatkozó szabályok az egész munkaerőpiacot, a vállalkozások életképességét és egy gazdaság általános bérszintjét is meghatározzák.
Öröm a 10 is
Nagy Márton szerint ha a környéken csak 1 százalék körüli a reális gazdasági növekedés, akkor a két számjegyű minimálbér-emelés is szép emelés azoknak, akik csak keveset keresnek. A minimálbér, a garantált bérminimum (vagyis a képesítés mellett adható legkisebb bér) mintegy egymillió embert érint Magyarországon.
Hozzátehetjük, a túlzott béremelés – amennyiben az nem párosul a termelékenység növekedésével – a vállalati profitokat csökkenti, és mivel Magyarországon a vállalatok adóterhelése eleve magas, főleg a különadókkal is terhelt szektorokban, így van abban ráció, hogy a vállalatok jövedelmezőségét és túlélési esélyét ne csökkentsük túlzott mértékben.
De volt egy deal
Ugyanakkor valójában a tavaly megkötött bérmegállapodás egy konkrét számításon alapult.
A matek alapja az volt, hogy a megállapodás megkötésének idején reálisnak tűnt, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 8,7 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedést érhet el, 3,4 százalékos lesz a GDP-növekedés és 3,2 százalékos az infláció. Amikor Nagy Márton nemrégiben újra átnézte a számokat, azt tapasztalta, hogy a 8,7 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedés reális maradt, de csak 1 százalékos lesz a 2025-ös GDP-növekedés, és 4,7 százalékos lehet az idei infláció.
Ha a kormány úgy gondolkodik, hogy a vállalatok az átlagos inflációt maguk is érvényesítik az áraikban, és az átlagos növekedéssel nekik is nő az üzletük, akkor elvileg kigazdálkodható a bérmegállapodásban rögzített béremelés.
Kioltják egymást
Kicsit profánul, bár a lanyhább növekedés és a vártnál magasabb infláció egyike sem öröm, a béremelések szempontjából semlegesítik, kiütik egymást. Vagyis ha egy cég ugyan a vártnál kevésbé növeli a volumeneit, de az árait jobban, akkor elvileg tartható a bérmegállapodás.
Ugyanakkor Nagy Márton már korábban is jelezte, hogy valójában a gyengébb növekedés miatt nyitott az újratárgyalásra, és ezt még a szakszervezetek is elfogadták. Az RTL-nek nyilatkozó Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke legalábbis ezt mondta, ami érthető, hiszen nyilván a szakszervezeteknek sem az az érdekük, hogy a vállalatok irreális vállalásokat tegyenek, majd bezárjanak.
Ugyanakkor a bérével soha senki nem elégedett, ráadásul Magyarország már tényleg csak Bulgáriát előzi meg a bérek tekintetében, de valójában a magyar bérfelzárkózás gyors ütemű, vagyis pár nehéz évet leszámítva jellemzően a bérek nominális növekedése meghaladta az infláció mértékét. Vagyis a munkavállalók életszínvonala emelkedett.
Ugyanakkor a kormány távlatilag már nagyon merész vállalásokat is bemondott, mint a 400 ezer forintos minimálbér vagy az egymillió forintos átlagkereset célkitűzése. Ezektől azért eléggé messze vagyunk. Az ugyanakkor egészen biztos, hogy az örvendetes reálbér-emelkedés valójában csak akkor pozitív hír, ha annak van gazdasági alapja, vagyis ha a bérek nem azért emelkednek, mert megállapodás, kötelezettség van rá, hanem azért, mert a munkavállalók valóban kitermelik az egyre magasabb bérüket.
