A magyar kormány orrára zárnak egy kiskaput, amivel befagyasztott forrásokat szabadíthatna fel
Az Európai Parlament (EP) szerdán jóváhagyta az EU felzárkóztatási (kohéziós) és szociális finanszírozásának változásait. Az EP közleménye alapján a geopolitikai instabilitás miatt kialakult új kihívások kezelésének finanszírozását szolgálja a reform, amely lehetőséget ad a tagállamoknak és a régióknak, hogy a forrásokat új célokra – például a védelmi iparra vagy lakhatásra – fordítsák.
A felzárkóztatási és szociális politika az uniós költségvetés egyik legnagyobb zsebe, nagyjából a büdzsé harmadát teszi ki.
A közlemény szerint ugyanakkor „a rendelet azt is egyértelművé teszi, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján befagyasztott pénzeszközök nem csoportosíthatók át új prioritásokra”. Nem tette hozzá, hogy ez melyik tagállam kormányának szól, de egyetlen olyan van, amelynél a feltételességi eljáráshoz nyúltak: Magyarországé. 2022 decemberében európai bizottsági javaslatra a 26 másik kormány közül 25 szavazta meg, hogy három operatív programnál a pénz 55 százalékát fagyasszák be. Az eredetileg mintegy 6,3 milliárd eurónyi pénzből az idei év elején Magyarország már több mint egymilliárd eurót végleg elveszített, és ez évente ismétlődni fog, amíg a kormány nem teljesíti mind a 17 elvárt feltételt. A kormány erre (többek között az EP-vel ellentétben) nem tekint elveszett pénzként, de a szerinte is 2027-re várható megállapodásnál törekedne „reparálásra”, amely az új, 2028-ban induló költségvetésről szól. Az egyik feltételnél ráadásul úgy állítja, hogy már rég mindent teljesített, hogy az Európai Bizottságnak még egy tucatnyi elvárása maradt.
Ugyanakkor a kormány elvben kimozgathat pénzt a részben blokkolt operatív programokból a szabadakba. Ezt korábban, például néhány napja két EP-s szakbizottság közös ülésén is felemlegették. Bóka János EU-ügyi miniszter júliusban elismerte, hogy „bizonyos átcsoportosítások” lehetővé teszik az elérhető források növelését, ami nem kevés, százmilliós nagyságrendű, de „ez nem nagyságrendi változás”.
Erre a felülvizsgálati javaslat nyújtana egy módszert, de az EP-ben elfogadott szöveg ezt akadályozhatná meg. Az egyezségre hivatalosan a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak is igent kell mondania minősített többséggel (azaz egy tagállamból nem vétózhatnak), de a két testület már júliusban elvi megegyezést kötött. A szerdai szavazáson ezt a leegyeztetett szöveget fogadták el, így már csak a Tanács formális jóváhagyása kell.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot és az Igazságos Átmenet Alapot magában foglaló felzárkóztatási politika aktualizálását 440 szavazattal, 168 ellenében és 52 tartózkodás mellett elfogadták. (Az EP jegyzőkönyve alapján Fidesz–KDNP-ből igent, a Mi Hazánkból nemet nyomtak, a Tisza Párttól egy szavazatot sem regisztráltak, a DK-ból pedig Dobrev Klára igennel, Molnár Csaba nemmel voksolt.)
A képviselők 453 szavazattal 149 ellenében, 59 tartózkodás mellett támogatták az Európai Szociális Alap+ felülvizsgálatát is. (Itt a DK, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselői nemet nyomtak, a Tisza Pártból tartózkodtak.)
Az EP közleményéhez csatoltak egy augusztus végi keltezésű levelet is Raffaele Fittótól, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős alelnökétől. Ebben a testület nevében hangsúlyozta: érti az EP és a Tanács szándékát, hogy az eredeti bizottsági javaslat módosításával az uniós költségvetés védelme a céljuk. Az Európai Bizottság továbbra is elkötelezett a jogállamiság mellett a pénzügyi alapoknál, és többek között a felülvizsgálati rendeletnek megfelelően fog elbírálni bármiféle módosítási kérelmet. A levél tartalmát a kohéziós alapról szóló rendelet tervezett szövegéhez is csatolták mellékletként.
