Egy év után kamatot vágott az amerikai jegybank

25 bázisponttal, vagyis a várakozásoknak megfelelő mértékben csökkentette a kamatszintet az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fed – számolt be a Bloomberg. Az irányadó kamat így a 4,25–4,5 százalékos sávból a 4–4,25 sávba került át, egy év után ez volt az első kamatcsökkentés.

A tőkepiacokat egy ideje lázas izgalomban tartotta, hogy szeptember 17-én mit lép az intézmény, vág-e kamatokat, és ha igen, akkor 25 vagy 50 bázispontot. Az amerikai helyzet elég hasonló volt a magyarhoz, a politika (itthon Nagy Márton, ott Donald Trump) nagyon szorgalmazta a gazdaságot élénkítő kamatvágást, de a szakmai felelős (itthon az MNB, ott a Fed) az inflációtól való félelmében nagyon óvatos volt.

A kamatok szintje egy gazdaságban nagyon leegyszerűsítve a hűtés és a fűtés kifejezésekkel írható le. Ha alacsonyabb a kamat, akkor az élénkíti, fűti a gazdaságot, olcsóbb a hitel, többen tudnak beruházni, többen döntenek fogyasztás mellett a megtakarítás rovására. Ennek a nagy előnye a növekedés, de a pörgősebb gazdaságban nagyobb veszély az infláció. A magasabb kamatok, vagyis a hűtés mindenben ezzel ellentétes, kevesebb növekedés, kevesebb hitel, kevesebb beruházás, de ezeknek a negatívumoknak legalább az alacsonyabb infláció a jutalma.

A mostani Fed-döntés előtt mind politikailag, mind a makrogazdaság szempontjából összetett helyzet alakult ki. Az elemzők azt várták, a piac azt árazta, hogy 25 pont lesz a vágás, de sok részlet – így például az, hogy a 12 tagú bizottságból hányan szavaztak tartásra, 25 pontos, illetve az 50 pontos vágásra – csak a döntés után derül ki. (A döntéshozatali mechanizmus amúgy itt ismerhető meg részletesen, a lényeg nagyjából az, hogy 12 ember szavaz, de az, hogy pontosan kik, abban van némi rotáció.)

Kik döntenek a kamatszintről?

A Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) tehát tizenkét szavazó tagból áll – a Fed kormányzótanácsának hét tagjából; a New York-i Fed elnökéből, míg a fennmaradó tizenegy regionális jegybankelnök közül négyből, akik egyéves ciklusokat töltenek be rotációs alapon. A rotációs helyeket a következő négy bankcsoportból töltik be, csoportonként egy-egy jegybankelnökkel: Boston, Philadelphia és Richmond; Cleveland és Chicago; Atlanta, St. Louis és Dallas; valamint Minneapolis, Kansas City és San Francisco. Az aktuálisan szavazati joggal nem rendelkező jegybankelnökök szintén részt vesznek a bizottság ülésein, értékelnek, de nem szavaznak. Donald Trump a jelzáloghitel-piaci problémák, fals adatok miatt korábban nagyon támadta az első fekete nő FOMC-tagot, Lisa Cookot, ebből nagy politikai vihar támadt, de ő továbbra is szavazhat, vagyis a döntést továbbra is 12 ember hozza.

Ami pedig a szakmai helyzetet illeti, az amerikai gazdaság jelenlegi helyzete elég vegyes: jók a növekedési adatok, de gyengék a munkaerőpiaci adatok, olyan az egész mintha a vártnál lassabban gyűrűzne át a gazdaságon a tarifahatás. Az Atlanta Fed-nek van egy GDP-előrejelző modellje, ami továbbra is magas, 3,4 százalékos növekedést vetít előre, vagyis van egy jó, szinte túlfűtött gazdaság, ahol lehet, hogy a kamatvágási ciklus elindítása csak olaj a tűzre. Ez alapján akár az is lehetett volna a döntés, hogy még nem érdemes piszkálni az alapkamatot.

Ugyanakkor az tény, hogy a munkaerőpiacon valami gazdasági megtorpanást, gyengeség látszik, bár ennek megítélése is vegyes:

  • ha kevesebb munkaerővel is ekkora GDP-t lehetett előállítani, akkor jó az amerikai irány, hatékonyságnövekedés volt,
  • illetve az is lehet, hogy nem ciklikus romlásról, hanem strukturális átalakulásról van szó – vagyis olyan tényezők jelentek meg a munkaerőpiacon (pl. az MI), ami miatt a cégek kevesebb emberrel dolgoznak, de ez modernizáció, és nem recessziós jelenség.

Ilyen dilemmák merülnek fel, miközben nagyon meghatározó az is, hogy kitől mit vár a piac. Az óvatos Jerome Powell jövő májusig lesz csak Fed-elnök, majd jönnek sorban Donald Trump emberei, így összességében csak idő kérdése, hogy mikor érvényesülnek jobban Trump elképzelései.

Akiket azért meg kell tanulni értelmezni, az egyik új tag, Stephen Miran például a minap arról beszélt, hogy a Fed-nek van egy olyan mandátuma is, hogy alacsonyabbak legyenek a hosszú távú hozamok. Ezt a piac úgy értelmezte, hogy a Fed beavatkozik, jön megint a mennyiségi lazítás (QE), ezért is gyengült sokat mostanában a dollár.

Vélhetően a Fed innentől a munkaerőpiaci helyzet függvényében fog lépni, az év végéig még talán egyszer, de akár kétszer is vághat. Mindez a magyarországi helyzetet is nagyban meghatározza: egyrészt a dollár-forint árfolyam függ attól, milyen irányba indul el a dollár a Fed lépéseire, másrészt a magyar jegybank is bátrabban lazíthat, ha az Egyesült Államokban ezt már megtették. Emellett egy amerikai kamatvágásra a tőzsdék is világszerte reagálhatnak, vagyis a befektetéseinken is megérezhetjük az esemény hatását.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!