Vágtak, de minek? – Trumpnak kedves lépést tett a Fed, ami a magyar gazdaság kilátásait is befolyásolja

Az amerikai Federal Reserve elindult a kamatcsökkentés útján, ami az év végére a magyar jegybankra is hatással lehet – többek között erről is beszéltek az Equilor Befektetési Zrt. elemzői makrogazdasági és befektetési körképet nyújtó sajtóeseményükön. Akkora kamatvágásokra viszont még nem érdemes számítani, mint amit a magyar és amerikai politika is szívesen látna, és szeretne elérni. A beszélgetésen az is kiderült, mi várhat a forintra azután, hogy ősszel több hitelminősítő is véleményt mond majd Magyarországról.

Nem egyértelmű, hogy szükség volt rá

A világgazdaságot leginkább meghatározó hír a héten az volt, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve egy év után először kamatot vágott, 25 bázisponttal a 4,25–4,5 százalékos sávból a 4–4,25 sávba csökkentette az irányadó kamatot.

Emiatt a magyar idő szerint este bekövetkezett esemény miatt az Equilor sajtóeseményén előadóknak, Aradványi Péter vezető elemzőnek és Varga Zoltán senior elemzőknek még tegnap éjszaka is alakítani kellett az előadásuk grafikonjain, annyiban viszont nem lepte meg a piacot a történés, hogy nagyjából ekkora vágásra lehetett számítani előzetesen is.

Donald Trump már egy ideje komoly nyomás alatt tartja a Fedet, hogy az kamatcsökkentéssel élénkítse a gazdaságot, felmerült, hogy megpróbálja idő előtt leváltani Jerome Powell Fed-elnököt, majd Trump kirúgta Lisa Cookot, a Fed kormányzótanácsának tagját, mert az állítólag hamis adatokat vallott be, hogy kedvezőbb jelzáloghitelt kaphasson (Cook bíróságon támadta meg a felmentését, a döntésig pedig a kormányzótanács tagja marad).

Trump egyelőre nem volt eredményes abban, hogy átvegye a hatalmat a Fedben, de a testület ennek ellenére is az elnöknek kedves lépést hozott a kamatokkal kapcsolatban. Aradványi Péter ehhez hozzátette, hogy közel 30 éve nem volt még ilyen megosztott a Fed döntéshozó testülete, a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság tizenkét tagjából ketten is a kamatvágás ellen szavaztak.

A döntéshozók a munkaerőpiaci trendekkel indokolták a döntést, az elmúlt három hónapban átlagosan ugyanis csak havi 30 ezer fővel bővült a nem mezőgazdasági dolgozók száma az Egyesült Államokban. Ez ciklikus mélypontot jelent, utoljára a 2010-es évek elején volt ilyen rossz a mutató. A munkanélküliségi ráta viszont még ezzel együtt is alacsony, a munkaerő-kereslet is csökkent, várhatóan így egy alacsonyabb egyensúlyi állapotba kerül majd a munkaerőpiac. Emiatt kérdéses, hogy a munkaerőpiaci trendek valóban indokolták-e a kamatcsökkentést, de az Equilor vezető elemzője szerint

ha az inflációt nézzük, az nem indokolja sem a mostani csökkentést, sem azt, hogy továbbiak következzenek.

A Fed által vizsgált inflációs mutatók mind meghaladják az egy évvel ezelőtt szintet, amikor utoljára kamatot csökkentett a jegybank, ami részben a Trump-kormányzat legfontosabb gazdaságpolitikai lépésének számító vámok hatása begyűrűzésének tudható be. A vámok egyelőre nem rázták meg az amerikai gazdaságot, sőt mivel az államnak bevételt jelentenek, összességében jól jön ki az amerikai állam a vámokból, de az Equilor becslése szerint az inflációt 1,7 százalékkal növelheti, a növekedést pedig 0,5 százalékkal visszafoghatja a vámpolitika az idén.

A nagyobb infláció mellett az sem indokol további vágásokat, hogy az amerikai gazdaság Aradványi szerint alapvetően nem szorul élénkítésre. Az év első negyedévében ugyan visszaesett, utána viszont visszapattant, és 3 százalék fölött nőtt az amerikai GDP, erős a belföldi magánszektor kereslete. Ennek ellenére a piaci konszenzus az, hogy az év végéig még legalább egyszer, de jó eséllyel kétszer is csökkenti majd a kamatokat a Fed. Aradványi Péter szerint viszont az amerikai jegybank szigorúbb lesz, mint amire a piac számít, részben azért is, mert a szerdai kamatdöntés után kommunikált várakozásai szerint a Fed erősebb növekedéssel, alacsonyabb munkanélküliségi rátával és magasabb inflációval számol a következő két és fél évre, mint tette júniusban.

2026 januárjától viszont változik majd a döntéshozó Nyíltpiaci Bizottság összetétele: a jelenleginél lazításpártibb tagbankelnökök kerülnek majd be a testületbe, majd 2026 közepére több más tag mandátuma is lejár, akik helyére Trump nevezheti ki neki tetsző jelölteket, jövő májusban pedig Jerome Powell is távozik, így akkor a Fed elnökét is Trump jelölheti ki. Éppen ezért 2026 harmadik negyedévétől sokkal lazább monetáris politikára lehet majd számítani Amerikában.

Szigorú jegybank, erős forint

Az amerikai jegybank kamatvágó politikája az egész világra, így Magyarországra is idővel hatással lehet, bár ahogy Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője elmondta, jelenleg még több olyan tényező is van, ami megakadályozza a Magyar Nemzeti Bankot abban, hogy kamatot vágjon.

A forint most erős – részben Varga Mihály jegybankelnök kijelentéseinek hatására, aki arról beszélt szeptember elején, hogy hibás a megközelítés, ami szerint a gyenge forint jót tesz a magyar gazdaságnak az export miatt –, aminek az importált termékeken keresztül dezinflációs hatása van, így az infláció várhatóan a jövő év elején 4 százalék alá csökken. Ettől függetlenül viszont több tényező is inflációs kockázatot jelent, amivel számolnia kell az MNB Monetáris Tanácsának. Az egyik ilyen hatás Varga Zoltán szerint az, hogy a lakosság, és részben a vállalati szektor inflációs várakozásai még mindig magasak, ráadásul

az MNB-nek azzal is számolnia kell, hogy ha a kormány egyszer kivezeti az árrésstopokat, az – egy ideig legalábbis – megdobja majd az inflációt.

Az árréskorlátozást november végéig hosszabbította meg a kormány, de a legtöbb elemző arra számít, hogy a választásokig megmarad az intézkedés. Az Equilor is azzal számol, hogy 2026 közepén megugorhat az infláció.

A cég elemzői szerint mindezek miatt leghamarabb 2026 első negyedévében lehet majd arra készülni, hogy az MNB kamatot vág, bár ha a forint továbbra is erős marad, a Fed pedig mégis gyorsabban csökkent kamatot, mint a fent sorolt tényezők indokolnák, akkor már az idei év végén is hozzányúlhat az irányadó kamathoz a Monetáris Tanács.

Jöhet a leminősítés?

Hogy a forint mennyire tud erős maradni, az nagyban függ a három nemzetközi hitelminősítőtől, amelyek mindhárman kiadnak majd egy besorolást a magyar állampapírokra az idén. Leghamarabb, október 10-én az S&P fog minősíteni, az Equilor várakozásai szerint ennél a cégnél megmarad az ország BBB-minősítése negatív kilátással, vagyis egy szinttel a bóvli felett maradnak az állampapírok.

A Moody's és a Fitch viszont jó eséllyel ront majd az ország hitelbesorolásán,

előbbinél 60, utóbbi cégnél 70 százalékra teszi ezt Varga Zoltán. A Moody's november 28-án ad ki minősítést, most BAA2 negatív kilátású besorolásban van az ország, ez várhatóan romlani fog. A Fitch Ratingsnél pedig BBB kategóriában vannak a magyar államkötvények jelenleg, ez romolhat december 5-én. Ha lejjebb is viszi a két cég a besorolást, akkor sem lesz még egyik minősítőnél sem befektetésre nem ajánlott kategóriában Magyarország, de a rontás azért mindenképpen gyengíthet a forinton.

Varga Zoltán szerint a hitelminősítők leginkább a költségvetési pályát figyelik, aminél rossz pont, hogy a magyar kormány egy ideje nem találja el, és folyton módosítja a hiánycéljait. Az elemző szerint részben lehet az, hogy a kormány a választások előtti költségvetési lazításnak olyan formáit választotta, amelyeknek költségei nem azonnal látszanak a költségvetésben, hanem több év során jelentkeznek. Ilyen a több gyerekes anyák szja-mentessége és az Otthon Start Program is.

Az Equilor elemzői a makroszámoknál a következőkre számítanak:

• a GDP idén 0,6, jövőre és 2027-ben pedig 2,8 százalékkal nő;
• az infláció idén 4,6, 2026-ban 3,7, 2027-ben pedig 3,4 százalék lesz átlagosan;
• az államháztartás idén 4,6 százalékos hiányt hoz össze, ami jövőre 4,2, 2027-re pedig 3,8 százalékos mínuszra mérséklődik;
• a GDP-arányos államadósság idén 74 százalék lesz, ami előbb 73,5 százalékra, 2027-re pedig 72,5 százalékra csökken;
• az MNB alapkamata pedig az idei 6,50 százalékról jövőre 5,50 százalékra, majd 2027-re 5 százalékra változik.