MVM: Az épülő gyárak áramellátásához minden megvan, ami csak kell

A kormány továbbra is az atomerőmű és a napenergia felhasználását tartja a legfontosabbnak a villamosenergia-termelésben – derült ki Szegeden Steiner Attila szavaiból. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára szerint a szélenergia-erőművek engedélyezésében némi egyszerűsítés történt, és a szabályok könnyítését folytatják. A kormány korábban nem igazán támogatta a szélerőművek telepítését.

A Telex kérdésére, hogy egy szélerőmű engedélyezésének évekig tartó folyamata ezután rövidülhet-e, az államtitkár azt válaszolta, hogy szerinte a műszaki akadályok sokkal inkább jelentenek gátat, mint az adminisztráció: olyan sokan szándékoznak belépni az energiatermelésbe, hogy vannak, akik a már kiadott engedélyek ellenére is várnak, mert a villamoshálózat bővítése nem tud minden igénynek gyorsan megfelelni. Ugyanakkor Magyarország teljesíti az EU-s vállalását, a Nemzeti Energia- és Klímaterv alapján a jelenlegi 300 megawattról 2030-ig 1000 megawattig fejlesztjük fel a szélenergia termelését. Ennél sokkal többre azonban belátható időn belül nem lehet számítani a szélenergia-felhasználás terén, mondta az államtitkár.

Szegeden közös sajtótájékoztatót tartott az Energiaügyi Minisztérium, a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület az utóbbi 71. Vándorgyűlés Konferencia és Kiállításán. A szélenergia mellett a hálózatfejlesztésről és az energiaközösségekről is beszéltek. Mint elhangzott, utóbbiakkal kissé lemaradtunk például a szomszédos Ausztriától, ahol már működnek az ilyen áramtermelő-fogyasztó, azaz részben önellátó energiaszövetkezetek, de a nyugati tapasztalatok alapján már folyik a hazai szabályozás kialakítása. Az energiaközösség működhet például egy társasházon belül, ahol a lakóknak legalább egy része termel áramot, amit a szomszédok átvehetnek. De bonyolultabb technikai hátteret és intézményi egyeztetéseket kíván például az olyan energiaközösség, amely akár egy települést is lefedhet.

Bally Attila, az MVM Zrt. infrastruktúra vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az egyik hazai város energiaközösségének előkészítése már két éve folyik, de ma még olyan bonyolult az eljárás, hogy nem lehet gyors sikerre számítani. A megoldandó kérdések sokrétűek, mert az energiaellátás biztonságától az érintésvédelemig és a felelősségek köreivel együtt minden részletet ki kell dolgozni ehhez az újfajta energiatermelési, -átadási és -fogyasztási módhoz. A szabályokat egyszerűsíteni akarják, Bally jóslata szerint néhány év múlva nálunk is országszerte elterjedhetnek az energiaközösségek.

Hálózatfejlesztés az új gyáraknak: van rá pénz

A villamosenergia-hálózat fejlesztését igen fontos célnak tartja a kormány, mint Steiner Attila elmondta, ebben a kormányzati ciklusban, azaz 2023–26 között 300 milliárd forintos állami támogatást nyújtanak hálózatfejlesztésre és az energia tárolására. Az államtitkár fele-fele arányúnak becsülte, pontosabban a Telex kérdésére sem derült ki, hogy az összes fejlesztési támogatásból mekkora részt visz el a lakossági hálózat fejlesztése, és mekkorát az épülő új gyáraknak-üzemeknek szükséges hálózatok kiépítése, mint Debrecenben a CATL, vagy Szegeden a BYD kínai autógyár. A BYD elektromos ellátásának kiépítési költségeit és finanszírozási hátterét nem részletezte Bally Attila sem, de azt elmondta, hogy a kínai autógyárnak egy kb. 30 ezer fős magyar kisváros áramfelhasználási lehetőségét kell biztosítani, és a gyárat ellátó távvezeték teljesen külön áll a Szeged más fogyasztóit kiszolgáló hálózattól. Bally szerint:

a gyártelepítésekhez szükséges hálózatfejlesztésekhez minden megvan: az akarat, a pénz és a szakembergárda is.

A hazai villamosenergia-hálózatban sokkal több okosmérő-berendezés működik már nálunk, mint átlagosan a Nyugat-Európa országaiban, ami az adatok mérése és feldolgozása révén segítheti a hálózat jobb működését – válaszolta a Telex kérdésére Dr. Molnár Ferenc, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke. Az egyesület a kutatás-fejlesztés terén együttműködik a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel, emellett követi és elemzi a hazai, valamint a külföldi villamosenergia-gazdálkodási folyamatokat, ezért van összehasonlítási alapjuk. Eszerint az áramtermelés mennyisége az, amiben a növekvő hazai igények miatt elmaradtunk más országoktól, azaz több erőműre lenne szükségünk.

Molnár szerint közben az sem mindegy, milyen módon állítunk elő áramot, mert az időjárástól függő energiatermeléshez több tárolókapacitás kell. A termelés folyamatosságát pedig a malomkő példájával érzékeltette: a súlyos malomkő forgás közben átlendül az akadályokon, de ha könnyű műanyagból lenne, akkor megakadna a döccenőknél, azaz a napelemek csak kevésbé állandó jellegű teljesítményt tudnak nyújtani, mint a korábbi műszaki megoldás, az erőműves, „forgógépes” áramtermelés.

Az áramfelhasználás itthon folyamatosan növekszik, aminek részben az egyre több elektromos eszköz használata az oka, hiszen néhány év óta rohamosan terjednek az e-autók, az e-rollerek és hasonlók, amiket persze tölteni kell a hálózatról. Bally Attila elmondta, hogy az MVM tapasztalatai szerint az áramfelhasználási igény gyakran ingadozó, azaz vannak olyan időszakok, amikor a hazai termelés bőven fedezi a szükségletet, máskor viszont a környező országoktól kell áramot vásárolnunk. Ez azonban nem veszélyezteti az ellátás biztonságát, az épülő gázerőművek pedig bővítik majd a hazai előállítást, és részben pótolhatják a megújuló energiatermelésben kieső időszakokat.

A lakosságot ellátó hálózatok fejlesztéséről Bally azt mondta, hogy most országszerte területenként eltérő, hol léphetnek be újabb napelemes kiserőművek – HMKE-k – a meglévő rendszerbe. Van, ahol átmenetileg nem lehet újabbakkal csatlakozni, de máshol nyitott a lehetőség a háztartási kiserőművek tulajdonosainak, és ebben a szektorban is folyik az MVM-nél az igények elemzése és a hálózat fejlesztése.

A hazai villamosenergia-termelés sajátosságairól, az okosmérőkről, a háztartási napelemesek gondjairól, és az energiaközösségek lehetőségeiről korábban részletes elemzést írtunk.