Kedden rendezték meg a Portfolio makrogazdasági konferenciáját, a Budapest Economic Forumot, ahol a magyar gazdaság meghatározó szereplői aktuális témákról beszélnek. A rendezvényt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadása nyitotta meg, ahol Magyarország gazdasági kilátásairól és a versenyképességének fenntartásáról tartott előadást és azt is megígérte, hogy jövőre 3 százalék körüli lesz a magyar GDP-növekedés.
A nemzetgazdasági miniszter előadása első felében hosszan beszélt arról, hogyan függ a magyar konjunktúra az Európai Unió és Németország gazdasági teljesítményétől, illetve hogy a magyar gazdaság bizonytalanságait az Európai Unió és Németország gazdaságának gyengélkedése okozza.
„Jelen pillanatban az EU gazdasága nemcsak köhög, hanem nagyon súlyos versenyképességi válságban van, a gazdasági kilábalás pedig nem jellemző” – mondta a miniszter, valamint hozzátette, hogy Németország elhúzódó gyengélkedése „nem ciklikus, hanem fundamentális jelenség”. Nagy szerint a német autóiparnak a teljes térvesztéssel kell szembenéznie, Kínából teljesen kiszorultak.
Nagy állításaival szemben az Amundi, Európa legnagyobb alapkezelőjének elemzői arról beszéltek szeptember végén, hogy az uniós gazdaság kezdi összeszedni magát, a német fiskális szigor fellazulása és a nyomában jövő állami beruházások, illetve az európai stratégiai autonómia további elemei a korábban megjelent Draghi-jelentéssel együtt
olyan környezetet teremtenek, ami hatékony végrehajtás esetén valóban gazdasági fellendüléshez és erős beruházási hullámhoz vezethet.
Nem tud Németország és az EU nélkül sikeres lenni a magyar gazdaság
A nemzetgazdasági miniszter ezután arról beszélt, hogy minél integráltabb egy ország az EU-ba vagy Németországba, annál nagyobb hatással van rá az ő gyengélkedésük, szerinte ez történt többek között Szlovákiával és Magyarországgal is. „Alapvetően abban kell bíznunk, hogy a németeknek megjön az esze” – mondta Nagy,
aki szerint a kitettség miatt a német és EU-s gazdaság nélkül Magyarország sem tud sikeres lenni.
Ezután tért át a magyar helyzetre, amiről Nagy Márton azt mondta: a fogyasztási adatok alapján a lakosság jól érezte magát az elmúlt években, volt pénze és tudott vásárolni, a vállalatok viszont nem tudtak beruházni a bizonytalan gazdasági helyzet miatt. Azt is kiemelte, hogy a fogyasztással kapcsolatos adóbevételek jól állnak, míg a vállalati adóbevételek elmaradnak az elvárttól. A miniszter szerint emiatt a jövőben a cégekre fog a kormány koncentrálni, mivel a növekedés lassulása elsősorban a céges szektor gyenge szereplésével függ össze.
Ezután öt pontot ismertetett, amivel a kormány támogatná a cégeket:
- a kkv-kat támogatják kedvező forráslehetőségekkel;
- novemberben terveznek bevezetni egy adócsökkentési csomagot;
- enyhítenék a fogyasztóvédelmi és kereskedelmi szabályokat;
- támogatnák a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseket
- és növelnék az energiafüggetlenséget akkumulátoros tárolórendszerek támogatásával.
A miniszter a vámháborúról is beszélt, azt mondta, az Egyesült Államok vámpolitikája szerinte teljesen logikusan épül fel, az Európai Bizottság megállapodása az amerikai vámokról kifejezetten kedvezőtlen volt, amivel a „földön fekvő németekbe rúgnak bele”. „A vám a legkönnyebb kérdés” – foglalta össze a miniszter, aki szerint Donald Trump amerikai elnök lényegében 200-250 milliárd dollárt szed be évente a vámoknak hála, és arra költi, amire akarja.
„Mint magyar pénzügyminiszter, ilyet én is szeretnék csinálni” – tette hozzá.
