Nagy Márton arról beszélt, hogy csökkenteni kellene az alapkamatot, a forint gyengülni kezdett
Túl magas a magyar reálkamat – mondta kedden Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfóliónak a lap által szervezett konferencia szünetében. Nagy Márton szerint egy alacsonyabb reálkamat esetén el lehetne érni az MNB inflációs célját, az árfolyam-stabilitást, és az ország finanszírozása is stabil maradna.
Az alapkamat szintjét minden országban az úgynevezett központi bank határozza meg. A pénzügyi stabilitás egyik alapja, hogy ez a központi bank az ország politikai vezetésétől függetlenül, saját szempontjai szerint határozza meg az alapkamat mértékét – akkor is, ha ez a politikusoknak nem tetszik.
Magyarországon a központi bankot Magyar Nemzeti Banknak hívják, ennek vezetője Varga Mihály. Az MNB Monetáris Tanácsa utoljára szeptember végén döntött az alapkamatról, akkor arra jutottak, hogy megtartják azt annak 6,5 százalékos szintjén. Varga ezt akkor többek között azzal indokolta, hogy szerinte továbbra is van inflációs nyomás, a jegybank pedig elkötelezett amellett, hogy 3 százalék környékén tartsa az inflációt.
Orbán Viktor hétfőn, az Economxnak adott interjújában arról beszélt, hogy bár tudja, hogy nem szabadna kommentálnia a jegybank döntéseit, azért elmondja, hogy szerinte nagyon magasan vannak a kamatok. Hozzátette: a kormány szeretné, hogy gyorsan csökkenjen az alapkamat, de szerinte ez nem fog megtörténni, mert Varga Mihály MNB-elnök óvatos ember.
Erre kontrázott rá kedden Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szintén igyekezett leszögezni, hogy a jegybank a kormánytól független intézmény. Ettől még ő is elmondta a véleményét, miszerint „nem arról van szó, hogy a pozitív magyar reálkamatnak el kellene tűnni, ennek fent kell maradnia, viszont túl magas a magyar reálkamat”.
A Portfolio rákérdezett arra, hogy a kormány álláspontja szerint mikor kellene elkezdeni a kamatvágást, amire Nagy azt mondta, hogy szerinte Orbán nem véletlenül kezdett el most beszélni erről a témáról. Szerinte a külső és a belső környezet is indokolja a kamatcsökkentés megindítását.
Ahogy a Portfolio kiemeli, a reggel megjelent, viszonylag gyenge ipari teljesítményről szóló KSH-adatközlés, valamint a Nagy Márton-nyilatkozat megjelenése után azonnal gyengülni kezdett a forint. Ma reggelig 388-389 forint között lehetett venni egy eurót, aminek az ára délelőttre 391-392 forint közé emelkedett, majd kora délután ezen a szinten is stabilizálódott.
Ahogy a lap kiemeli, a forint nemcsak a nagy nyugati devizák, de a régiós fizetőeszközök – zloty, korona – viszonylatában is gyengült, ami azt jelenti, hogy az árfolyamváltozásnak nem globális, hanem helyi oka volt.
Arról, hogy mit mondott még Nagy Márton a Portfolio konferenciáján, itt írtunk.
