Az augusztusival megegyező mértékben, 4,3 százalékkal nőttek az árak idén szeptemberben Magyarországon – közölte a KSH szerdán. Az előző hónaphoz képest nem változtak az árak.
Az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt, ezen belül a csokoládéé, kakaóé 19,2; a tojásé 18,2; a kávéé 17,6; az édesipari lisztesárué 13,1; a gyümölcs- és zöldségléé 11,9; a büféáruké 9,5; az idényáras élelmiszereké 9,2; az étolajé, valamint a házon kívüli étkezésé 8,4 százalékkal emelkedett. A termékcsoporton belül a margarin ára 29; a liszté 12; a tejtermékeké 8,4; a cukoré 8,2; a párizsié és a kolbászé 7,7; a tejé 7,4; a sertéshúsé 4,5 százalékkal mérséklődött – részletezte a jelentés.
A háztartási energiáért 10,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,4; az elektromos energia 2,3 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruk ára 8,7 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 20,7; a szobabútorok 5,1; a fűtő- és főzőberendezések 4,1; az új személygépkocsik 1,8 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,4 százalékkal drágultak.
Az infláció kordában tartása Magyarországon a nemzeti bank feladata, amely ezt az alapkamat mértékének meghatározásával végzi. Az alapkamat most már jó ideje 6,5 százalék, és az MNB ezen szeptemberben sem változtatott, amit Varga Mihály jegybankelnök azzal indokolt, hogy továbbra is nagy az inflációs nyomás.
Nem mindenki gondolja viszont így. Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, kedden pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozott úgy, hogy szerintük a kamatok túl magasan vannak, és lassan ideje lenne csökkenteni azokat. Nagy nyilatkozata után a forint gyengülni kezdett, egy euró ára rövid időn belül 388-ról 392-re kúszott fel.
