Az aranypiac őrült áremelkedése felveti, hogy mikor lehet végre itthon is tároltatni a fizikai aranyat

Az arany ára elképesztő ütemben nő. Írásunk idején 3940 dollárba került belőle egy uncia, ami egy év alatt éppen 50 százalékos drágulásnak felel meg, ráadásul a görbék nem törtek meg, nincsenek érdemi korrekciók, mintha a fák tényleg az égig nőnének.

A világ valósággal habzsolja az aranyat, a nagy jegybankok már 20-25 százalékban aranyban tartják a tartalékaikat, és az MNB maga is 20 százalékban aranyat tart (az arány az utóbbi időben már nem újabb vásárlások miatt, hanem az árfolyam-emelkedés miatt nőtt). A szeptemberi adatok szerint az MNB tartalékaiban 10,3 milliárd eurót jelent az arany a 48,4 milliárd eurónyi összes tartalékból. A globális trend mögött sok érdekes geopolitikai folyamat áll: deglobalizáció, blokkosodás, erősödő dollárellenesség, a klasszikus bankrendszerbe vetett bizalom apadása.

A hazai fizikaiarany-kereskedők, akik közül a teljesség igénye nélkül ismert cég a Conclude, az Aranypiac.hu, a Correct Gold, illetve az osztrák hátterű GVS, folyamatos kereslettel találkoznak. Az ősz elején volt ugyan egy olyan trend is, hogy az Otthon Start Programban részt vevők eladtak valamennyi fizikai aranyat, hogy forrást szabadítsanak fel az ingatlanvásárlások önerejére, ez megállt, ma már megint a vevők vannak túlsúlyban.

Nincs tárolási lehetőség

Az ágazat szeptember 1-jétől új főnököt kapott, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) átvette a befektetésiarany-piacon felmerülő engedélyezési és ellenőrzési feladatokat. Ősztől tehát az SZTFH-nál fut össze a bizományosi, közvetítői, őrzési, tárolási, szállítási és egyéb tevékenységek felügyelete, ha aranyról van szó.

A piacon tartja magát egy olyan szóbeszéd, ami szerint június elején a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság (Nehiti) Bláthy Ottó utcai központjába hatalmas erőkkel vonult ki razziázni a rendőrség – az MTI később közölte is, hogy hivatali visszaélés miatt indult nyomozás. Az általunk megszólaltatott, háttérben nyilatkozó szereplők úgy vélik: ennek az akciónak is lehetett köze a felügyeleti változáshoz.

Azt, hogy ez az új felállás mit jelent majd a szakmának, egyelőre mindenki csak találgatja, ízlelgeti, de a piac szereplői abban bíznak, hogy akár segíthet is fellendíteni a hazai infrastruktúrát, amelynek a legnagyobb korlátja a megfelelő hazai tárolási lehetőség. Juhász Gergely, a Conclude Zrt. vezérigazgatója szerint az valóban gond, hogy

a piaci aranykereskedőknek egyszerűen nincsen Magyarországon intézményi szintű tárolási helyük.

Elviccelhetnénk mindezt azzal, hogy a világ valamennyi aranya elférne egy épületben, hiszen a New Atlas cikke szerint az emberiség a teljes történelme során eddig 216 ezer tonna aranyat bányászott ki, ami egy körülbelül 22 méter oldalú kockát tenne ki. Ilyen méretű, vagy ennél nagyságrendekkel nagyobb épület pedig bőven van a földön, sőt a most épülő rijádi Mukaab (vagyis a kocka) egy 400 méter oldalnagyságú kocka lesz. Talán még érdekesebb a cikk azon megállapítása, hogy a kutatók szerint a világ aranykészletének 99,99 százaléka elérhetetlen, mert a föld izzó magjában van.

Na de vissza a tárolási feladathoz, ami ettől függetlenül releváns téma! Az nem teljesen igaz, hogy itthon senki nem képes aranyat tárolni, a Magyar Nemzeti Bank például természetesen tárol aranyat. A központi épület mellett erre elsősorban a Soroksáron található védett intézmény alkalmas. Az MNB azonban külsősöknek nem szeretne tárolási szolgáltatást nyújtani, ami – valljuk be – érthető, hiszen ahol 10 milliárd eurós aranykészlet rejlik, ott ne csellengjenek idegenek.

A helyzet annyiban nem teljesen megoldatlan, hogy a kereskedelmi bankoknak vannak trezorjaik, illetve az aranykereskedőktől sem kell azonnal elszállítani a megvett fizikai aranyat. De ha a piac szereplői közösen lépnének fel, építhetnének egy valóban megfelelő intézményi tárolót is.

Ehhez azonban tényleg valamilyen összefogásra lenne szükség, ami nem egyszerű, mert a piacon nagyon sok az érintett: az aranykereskedők mellett a bankok, biztosítók, brókercégek, befektetésialap-kezelők tűnnek potenciális partnernek.

A szupergazdagoknál nem igazán jellemző

Karagich István, a privát banki világot elemző Blochamps Capital ügyvezető igazgatója szerint arról nincsenek pontos hivatalos adatok, hogy a magyar privát banki befektetők a vagyonuk milyen arányában tartanak fizikai aranyat, de több trend is megfigyelhető. Magyarországon a leggazdagabbak megtakarításaiban csak kismértékben divat az aranyalapú értékpapír-befektetés, vagyis a részvények, ETF-ek (összefoglaló néven a „papírarany”) tartása. Ugyanakkor például arany ékszereik, amolyan családi értékőrzőik a regionális kulturális és történelmi gyökerek okán messze nemcsak a gazdagabb famíliáknak, hanem a társadalom szélesebb rétegeinek is vannak.

Ugyanakkor a tehetősebbek befektetési idegenkedésének több praktikus oka is van, elsősorban a fizikai tárolás említett nehézkessége, másodsorban annak kereskedési árrése.

Vagyis azok a befektetők, akik az értékpapírpiacon nagyon alacsony adásvételi költségekhez szoktak (akár 0,1 százalék alatti jutalékokhoz), biztosan nem kedvelik a fizikaiarany-piacon felszámított többszázalékos marzsokat.

Juhász Gergely ehhez azért hozzáteszi, hogy az arany ETF-eknek is van alapkezelői díjuk, de ezt nem látja a befektető, mert a mögöttes aranykészletből fedezik. Azaz folyamatosan kopik a fajlagos aranymennyiség, évente akár 0,5 százalékkal is, vagyis hosszabb távon azért összehasonlítható a két befektetés költsége.

Drága beruházás

A fizikai aranyat tartó magyar gazdagok számára külföldön eközben azért vannak lehetőségek. A Goldtresor gyűjtőoldal arról ír, hogy a Londoni Nemesfémpiaci Szövetség (LBMA) tagjai közül a Brinks, a G4S Cash Solutions, a Malca-Amit és a Loomis International Ltd. foglalkozik tárolással, míg a nagy, nemzetközi bankok közül az HSBC, az ICBC Standard Bank és a J.P. Morgan.

Ahogy megnézzük az egyes hazai honlapokat, az látszik, hogy a magyar ügyfelek számára Frankfurt, Bécs, Zürich, Tallinn, de akár Szingapúr, Toronto, az Egyesült Államok egyes városai, Dubaj, illetve a Kajmán-szigetek is felmerülhetnek helyszínként. A tárolókra jellemző, hogy az arany mellett akár ezüst, platina, palládium is elhelyezhető, de még olyan is van, ahol ritkaföldfémeket is lehet tárolni. Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért vinné el valaki a világ végére az aranyát, de nagyon nagy vagyonoknál akár a földrajzi diverzifikáció igénye is jelentkezhet.

A legegyszerűbb azonban nyilván az lenne, ha Magyarország is belépne erre a piacra. Egy ilyen beruházás biztosan drága lenne, de azért a kezdeti befektetés pár tízmillió dollárból megoldható, aztán később az infrastruktúra skálázható, bővíthető. A nemzetközi előírások alapján a tárolóhelyek amolyan robbanásbiztos fülkék, de ezen belül is megvannak a kategóriák, a védelem fokától függ a tárolás költsége, ami akár évi 0,6-0,8 százalék is lehet a tárolt nemesfém értékéhez viszonyítva. Az is a tároló biztonsági besorolásától függ, hogy milyen biztosítást lehet kötni a tárolt értékre.

Juhász Gergely szerint mindenesetre a fizikai aranynak vannak előnyei, és a hazai szabályozás segíthetné a piacot. Előny lenne például, ha a fizikai arany után a német szabályozásnak megfelelően az egy éven túli tartás esetén nem kellene személyi jövedelemadót fizetni. Ez biztosan érdemben támogatná a hazai befektetők fizikaiarany-állományának növekedését.