Péter, a kisvállalkozó bosszantó adózási visszásságba ütközött: az állami szervek hibáztak, mégis őt érte kár

Különleges anomáliára hívta fel a figyelmünket olvasónk, Péter. Szerinte a kafkai helyzet sok adózót bosszanthat, és mint megtudtuk, vannak folyamatban levő jogviták is. De sokan csak túl akartak lenni a dolgon, és inkább fizettek, csak legyen már vége.

Kezdjük egy kis visszatekintéssel! A 2021-es üzleti évig az adóalanyok az egyes önkormányzatokhoz közvetlenül adták be a helyi adók megfizetéséhez készített bevallásaikat. A nagyobb önkormányzatnak erre saját elektronikus felületük volt, látták, hogy ki milyen bevallást ad be.

Aztán született egy ötlet, ami racionálisnak tűnt, csak valahogy a megvalósításba csúsztak hibák. A szándék az volt, hogy a sok telephelyen dolgozó nagy cégeknek (közműveknek, bolthálózatoknak, távközlési cégeknek) ne kelljen minden egyes önkormányzathoz önálló bevallást beadniuk, hanem egy bevallásban el tudjanak rendezni mindent.

Változtak a verziók

A történetünk alapja tehát az, hogy 2023 óta a helyi adóbevallásokat az adóalanyoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszerén keresztül kell beadni az önkormányzatok felé. Ennek a technikai módja az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) rendszer. A bevallásnak a legtöbb esetben május 31-e a határideje. Ha valakinek az üzleti éve december 31-gyel végződik, ez a szabály, ha valakinek nem esik egybe az üzleti éve a naptári évvel, akkor mérlegfordulónap + 5 hónap a beadás határideje.

A vonatkozó jogszabály szerint egy adóbevallási nyomtatvány verziói 30 nappal a bevallás határideje előtt már nem módosíthatók. Ez alól egy kivétel van, ha ebben az időszakban megváltozik az érintett adótörvény, akkor természetesen a bevallási felületet is a szabályokhoz kell igazítani.

A helyi adók esetében azonban ezt a szabályt

a NAV sem 2023-ban, sem 2024-ben nem tudta betartani. Az adózók joggal feltételezhették, hogy a bevallás előtti 30 napban nem történik változás, de történt.

Ennek a pontos műszaki okát nem ismerjük, alighanem arról van szó, hogy a NAV egy egységes bevallási nyomtatványban próbálja meg az összes önkormányzatot kezelni, de az önkormányzatoknál eltérő lehet az adókulcs és a kedvezményrendszer. Az lenne a kívánatos cél, hogy ne számítson új verziónak, amikor egy település szabályt változtat, de valamiért mégis állandóan változtak a verziók.

Ennek eredménye aztán egy csomó elutasítás lett. Hallottunk olyan esetet, hogy valaki május 28-án készítette be az ÁNYK rendszerébe a bevallásokat, majd május 29-én történt verzióváltás. Az adózó végül csak az utolsó nap, május 31-én küldte be a bevallását, de mivel azt még egy korábbi verzióban kezdte el készíteni, elutasították. Június 1-én ugyan pótolta immár az aktuális verzióban is a bevallást, de a határidő elmulasztása miatt így sem tudta érvényesíteni a kedvezményét.

A NAV maga rugalmas volt, de aztán hibázott

Maga a NAV amúgy korábban a saját gyakorlatában rugalmas, életszerű eljárást folytatott. Amióta az ÁNYK rendszer létezik, ha bármikor egy bevallási időszak környékén volt verzióváltás, akkor – bár a NAV is mindig elutasította a nem aktuális verzióval készült bevallást–, csont nélkül befogadta a határidő után az új verziót. Vagyis automatikusan úgy tekintette azt, mintha határidőben teljesült volna. Nem kért igazolási kérelmet vagy bármilyen más indoklást, vagyis az ügyfeleknek nem kellett bírságot, adóvizsgálatot vagy más hátrányt elszenvedniük. Ennek oka talán az lehetett, hogy a NAV a rendszerekben látta, hogy volt korábbi verzióval határidőben megküldött bevallás, és így mindenki számára egyértelmű volt, hogy jogkövető adózói magatartásról van szó, pusztán technikai kérdés volt az egész.

A fókuszunkba került ügyekben az volt a gond, hogy az ezekben az ügyekben csak „postásként” eljáró NAV nem továbbította az önkormányzatok felé a saját rendszerével készült, de nem a legfrissebb verziót használó bevallásokat. Ha a verziószám nem a legfrissebb volt, akkor a NAV egyszerűen nem továbbította a dokumentumot. Így például a Fővárosi Önkormányzat a korábbi verzióban készített adóbevallásokat nem tudta elfogadni, hiszen azok el sem jutottak hozzá. (Lehet, hogy más helyen is volt probléma, minket fővárosi esetekkel kerestek meg.)

Az elmúlt két évben sokan nem az aktuális verzióval küldték be a helyi adóra a bevallást (22HIPAK és 23HIPAK a bevallások pontos neve), és NAV rendszere ezeket elutasította. Ha ezt az elutasítást az adózó nem vette időben észre, és nem pótolta a helyes verzióval május 31-ig, akkor határidőt mulasztott és ezzel kár érhette.

A határidő-mulasztás pont azokat a kis- és középvállalkozásokat érintette elsősorban negatívan, amelyek valamilyen kedvezményes módszer alapján szerették volna meghatározni a helyiadó-alapjukat. A törvényben a határidő be nem tartása jogvesztő, vagyis ha nem érkezett meg időben a bevallás, akkor nem lehetett a kedvezményes metodikával megállapítani az adó alapját. Ennek következménye pedig az, hogy akár jóval magasabb adókkal terhelik az érintett kkv-kat, mint amire jogosultak lennének.

Lehetett kérelmet beadni, csakhogy

Az nem igaz, hogy az adózónak ilyenkor már semmilyen lehetősége nincsen, be lehet adni 15 napon belül egy kérelmet, amiben lehet igazolni, hogy miért nem történt meg időben a bevallás. Ám – ahogy könyvelő forrásunktól hallottuk – ezt a lehetőséget elsősorban arra használták korábban a gyakorlatban, ha valaki igazoltan beteg volt és akadályoztatása miatt nem tudta időben megküldeni a bevallást.

Ezekben az esetekben viszont arról volt szó, hogy nem az adózó hibázott, hanem a hatóságok nem tartották be a szabályokat.

A legtöbben pedig egyszerűen lecsúsztak a kérelem beadásának határidejéről (is). Péter esetében például az történt, hogy miután május 31-én a rossz verzió miatt elutasították a bevallását, június 1-én elküldte az új verzióban is. Erre reakcióként június 19-én a főváros jelezte, hogy június 1-én megkapta a bevallást, de a május 31-es határidő elmulasztása miatt nincs lehetőség a kedvezmény érvényesítésére. Péter rögtön írt egy levelet az önkormányzatnak, hogy nem az ő hibája az egész, ő időben beadta, mire a főváros válaszolt, hogy ezt a közlését igazolási kérelemnek veszik, ám annak 15 nap lett volna a határideje, így aztán sajnos már nem lehet semmit tenni.

Mi egyetlen olyan esetről hallottunk, amikor egy elkésett adózó az igazolási kérelemmel még sikerrel járt, de ehhez persze az kellett, hogy ő időben értesült arról, hogy baj van.

A polgármesteri hivatal a Telexnek megírt véleménye szerint „az igazolási kérelem tekintetében méltányossági jogkör gyakorlására nincs mód, a törvény erre nem ad lehetőséget. Elkésettség esetén az igazolási kérelem érdemi vizsgálat nélkül, formai okból visszautasításra kerül”. Az önkormányzat értelemszerűen azzal védekezik, hogy ez a NAV rendszere, hozzá nem jutott el az adott bevallás és így az adott kedvezmény igénybevételére vonatkozó kérés sem időben. Álláspontjuk szerint a NAV azonban biztosan látja az érkeztetett bevallásokat.

Akárhonnan is nézzük, az történt, hogy a jogkövető kisvállalkozó adózóknak többlet adófizetést okozott egy hatósági hiba, de senki nem szeretné korrigálni a helyzetet. Kerestük a NAV-ot írásban és telefonon is, de tőlük végül nem kaptunk válaszokat.

Senki sem vállalja a felelősséget

A panaszosok úgy gondolják, azért az önkormányzat is tehetett volna többet: ha szívén viseli a károsultak sorsát, akkor megkereshette volna a NAV-ot, hogy „hoppá tudjuk, hogy vannak ilyen esetek, és légyszi küldjétek már át, hogy lássuk, hogy kikről is van szó”.

Vagyis valójában azért az önkormányzat is beült abba a kényelmes pozícióba, hogy ez nem a mi sarunk, hiába történt igazságtalanság, a szabályok alapján nem mi tudunk korrigálni. Ennek az az eredménye, hogy végül nem korrigál senki, pedig az érintett minisztériumhoz (Pénzügyminisztérium, majd jogutódja, a Nemzetgazdasági Minisztérium) is felértek az ügy csápjai.

A történet tehát újabb példája annak, hogy bár a hazai gazdaságpolitikusok gyakran beszélnek a kkv-k adóterheinek csökkentéséről vagy arról, milyen kedvezményes hitellehetőségek érhetők el, egy rosszul szervezett folyamat miatt végül nem vállalja a felelősséget az állam, és végül sokan bosszankodhatnak a többletteher miatt.

A történetbe sokan belefutottak, hallottunk olyanról is, aki személyesen még ígéretet is kapott, hogy a NAV erre a jövőben jobban figyel, vagyis újabb ügyek a jövőben már nem generálódnak. Úgy tudjuk, az öntudatosabb adózók még mindig jogvitákat folytatnak, de azok közül, akiknek csak pár tízezer forint múlt az ügyön, biztosan sokan lenyelték a békát.