Elindult a per, aminél talán még egy uniós ügyben sem volt nagyobb a tét Magyarországnak

Talán még soha nem volt olyan nagy az anyagi tét Magyarországnak az Európai Unió Bírósága előtt, mint abban az ügyben, amelyről kedden tárgyaltak először. Úgy szól a per korábban és jelenleg befagyasztott magyar támogatásokról, hogy még csak nem is a magyar kormány az al- vagy felperes, hanem két, általa előszeretettel lebrüsszelezett uniós intézmény.

A magyar EU-támogatások jókora részét blokkolták a feltételek, amelyekről szó van

Az Európai Parlament (EP) egy tavalyi határozattal kezdeményezett eljárást az Európai Bizottság ellen. A képviselő-testületnek egy 2023. decemberi döntéssel van baja, amellyel az Európai Bizottság kipipálta a magyar igazságügyi reformot.

A jóváhagyás akkor több nagyjából 10,2 milliárd eurónyi felzárkóztatási (kohéziós) támogatást tett elérhetővé, és ezt az összeget többször is emlegették a keddi tárgyaláson, a reform ugyanakkor még ennél is nagyobb összeget érintett. A csomag önmagában szinte mindent blokkolt a 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási pénzekből. (Azért nem ennyi lett mind rögtön lehívható, mert egy-egy részét más feltételek miatt is befagyasztották, azóta az elérhető összeg 12 milliárd euró fölé nőtt.) Az igazságügyi csomag négy eleme ráadásul ott van a helyreállítási alapból Magyarországnak félretett 10,4 milliárd euró előfeltételei között is, ezt szintén többször felemlegették kedden. (A 27 „szupermérföldkövet”, köztük a négy igazságügyit 2026 augusztusának végére kellene mind letudni.)

Mindez együtt alsó hangon 12 ezer milliárd forintra jön ki

mostani árfolyamon. Közvetlenül nem „a magyaroknak járó összes uniós forrásról” van szó, hiába írt erről Bóka János EU-ügyi miniszter Facebookra a keddi tárgyalás előtt (például a mezőgazdasági pénzeket ez nem blokkolta). Az érintett összeg nagyságát viszont jól mutatja, hogy a kormány előszeretettel hivatkozik arra, szerinte milyen sokáig elég a már elérhetővé vált pénz.

Az Európai Bizottság két környi pótkérdés után vette teljesítettnek a reformot 2023 végén. Már akkor is bizonygatta, hogy ha nem fogadta volna el, a magyar kormány perelhetett volna. Így viszont az EP tette, és a keddi tárgyaláson a testület képviselője, Richard Crowe úgy vélte, csak két lehetőség lett volna: vagy meghosszabbítani a határidőt, vagy nemet mondani.

Siettetettnek, idő előttinek és befejezetlennek látta az értékelést az EP képviselője

Egyrészt szerinte még nem volt érvényben minden szükséges jogszabály, mert akadt köztük olyan, amely csak 2024 legelején lépett hatályba, és ezzel az Európai Bizottság is tisztában volt. Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése is látott gondokat Magyarországon 2023 nyarán. A 2023. decemberi értékelés „siettetett, idő előtti és befejezetlen” volt. Addigra ráadásul „új, releváns fejlemények” történtek a befagyasztás 2022-es bevezetése óta. Kiemelte a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabályt. Szerinte legalább jelezni kellett volna, hogy ennek a figyelembe vételét megfontolták az értékelésnél.

A parlamenti kereset szerint az Európai Bizottság nyilvánvaló értékelési hibákat vétett, és nem tartotta magukat a kötelezettséghez, hogy a magyar állam tiszteletben tartsa az alapvető jogokat és a horizontális feljogosító feltételekről szóló szabályt.

A beadvány az indoklással is elégedetlen volt, mert az „pusztán a magyar jogszabályok elfogadott módosításainak felsorolására szorítkozik, de nem nyújt olyan lényegi magyarázatot, amely lehetővé tenné az olvasó számára a horizontális feljogosító feltétel teljesítésének pozitív értékelését alátámasztó indokok megértését”.

Az Európai Bizottság ügyvédje, Bernd Martenczuk kedden azzal válaszolt, hogy például a befagyasztás jogi alapját korlátozza, hogy a felzárkóztatási támogatásokhoz kell kapcsolódniuk. A szuverenitási törvénnyel ezért sem foglalkoztak.

A feltételek nem arra vannak, hogy minden részkérdést előírjanak és az Európai Bizottság „szuperszabályozóvá” váljon, érvelt a testület képviselője. Hagynak mozgásteret a tagállami hatóságoknak és a rendszert kell figyelni.

„Nem lehet elszigetelten további ügyeket azonosítani”, hogy az Európai Bizottság azt mondja: „azért, mert itt van egy kisebb hiányosság, ez is akadály lesz”. A bíróságtól vissza is kérdeztek, hogyan egyeztethető ez össze az előírással, hogy minden feltételt teljesíteni kell,

nem kellett volna-e ezeknél a „kisebb hiányosságoknál” legalább elmagyarázni, miért nem tartja az Európai Bizottság relevánsnak. Jelezték azt is, hogy a teljesítéshez minden vonatkozó feltételre szükség van.

A főtanácsnok az adófizetőknek adott magyarázat után kérdezősködött

A bíróság többek között arról is érdeklődött, hogy ha a kúriai ügyelosztásról 2024 nyarára született független szakértői értékelés, hogyan állapította meg az Európai Bizottság 2023 végén, hogy jól működik a rendszer. A testület válasza alapján ez csak „további felügyeleti eszköz volt” az elfogadott jogszabályok mellé, utóbbiak elég garanciát nyújtottak.

Úgy tűnik, az EP és az Európai Bizottság nem ért egyet abban, mekkora utóbbi mozgástere az elbírálásnál, foglalta össze egy ponton az ügy főtanácsnoka, Tamara Ćapeta, aki majd néhány hónap múlva véleményt ad ki. A másik különbséget az intézmények álláspontjai között abban látta, volt-e visszalépés a magyar helyzetben 2022 és 2023 vége között. Utóbbinál általában a szuverenitási törvény került szóba: az EP szerint ennek közvetetten dermesztő hatása lehet, és az uniós támogatásokra is jogosult civilekre szintén hat.

„Nem gondolja-e: a tény, hogy adófizetők pénzéről van szó, azt jelenti, hogy a döntés indoklásánál valami magyarázatnak kellene lennie az adófizetőknek, hogy az odaadott pénzüket miért folyósítják” a korábbi probléma ellenére

– érdeklődött a főtanácsnok az Európai Bizottságnál.

A bizottsági oldalon beavatkozó magyar kormány képviselője, Fehér Miklós Zoltán arra hivatkozott, hogy az EP nem tiltakozott az intézkedés 2022-es bevezetésének indoklása miatt, és azon jóval túlmutatónak tartotta az elvárásokat, amelyeket a testület számonkér. Az ügyelosztási rendszeren ugyan valóban változtattak 2024 elején, de ez szerinte nem befolyásolta, hogy megfelelt-e a kormány a feltételeknek. A szuverenitási törvénynek „nyilvánvalóan” nincs köze az igazságügyhöz, hiába akarja az EP összekapcsolni vele, és ezt az Európai Bizottság sem vetette fel. A kormányzati álláspont más kérdéseknél általában az volt, hogy azok vagy nem estek bele az eredeti feltételekbe, vagy teljesítették az elvárásokat. „Mindenben támogatjuk a Bizottság álláspontját” – jelentette ki a zárszavában. Bedobta azt az érvet is, hogy a testület szerinte „nem habozik”, ha az uniós jog megszegése miatt kötelezettségszegési eljárást akar indítani, így ha valamit elfogadott, az megalapozott.

A beadvány egyik pontjával nem nagyon foglalkoztak a tárgyaláson

Az EP beadványának harmadik érvéről nem sok szó esett közvetlenül kedden. Többek között a képviselőknek is feltűnt, hogy az Európai Bizottság épp az állam- és kormányfői Európai Tanács 2023. decemberi csúcstalálkozója előtt egy nappal döntött, holott a határidő alapján még ráért volna akár utána is határozni. Már 2023 októberében felmerült, hogy egy alku része lehet a döntés, bár ezt tagadták.

Az EP keresetében megfogalmazott gyanú szerint az Európai Bizottság „azért cserébe” engedte át a reformot, hogy a kormány „megszünteti a bizonyos, az Európai Tanácsban egyhangúságot igénylő sürgős döntésekkel szemben emelt vétóját”. A tagállami vezetők a 2023. decemberi találkozón egyeztek meg Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, és a többéves költségvetés félidős emelése is az asztalon volt. Mindezt a magyar kormány elsőre blokkolta, és a hangos ukrajnázás mellett nem is nagyon titkolta, valójában miért. Maga Orbán Viktor szólta el magát 2023 nyarán Tusványoson, amikor az uniós pénzek elhozásáról kérdezték, hogy a költségvetési emeléshez „egyhangúság kell. És akkor

tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”

Máskor azt indokolta meg, miért sértheti egy ilyen zsarolás az EU egyik alapszerződésében – gyakorlatilag a kvázialkotmányában – kimondott őszinte vagy lojális együttműködés elvét. Ráadásul azóta a kormány a maradék blokkolt pénznél is hasonló, bevallottan zsaroló stratégiát dobna be, holott így a saját várakozásai alapján is kifutna az időből a helyreállítási alapnál, az évenkénti forrásvesztésekről nem is beszélve.

Az EP nem a magyar kormányt perelte, így nem is a lojális együttműködésre hivatkozott, hanem szerinte az Európai Bizottság élt vissza a hatáskörével a feltételezett cserealku miatt. Orbán ugyanakkor nem ment bele a költségvetési emelésbe decemberben, csak egy „garanciának” titulált egymondatos visszautalásért februárban. Igaz, az emlékezetes kávészünetes magyarázkodással kísérve a decemberi csúcson is átengedett egy korábban hangosan ellenzett döntést, az ukrán csatlakozási tárgyalások megnyitását.

Februárra tervezik a vélemény kiadását

Az ügyben a kijelölt bírósági főtanácsnok ad majd ki véleményt, a keddi ülés zárása alapján ez 2026 februárjába várható. Ítéletet csak ezután hirdetnek, de általában ez megfelel a főtanácsnoki véleménynek.

Az ítélet viszont még akkor sem feltétlenül jelentené a támogatások azonnali befagyasztását vagy visszafizetését, ha a bíróság valamiben az EP-nek adna igazat, ahogy azt Paks II. állami támogatásának ügye is mutatta.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!