A jegybank stratégiája a vagyonmentés, és az a hosszú távú cél, hogy a jegybanki alapítvány megszűnjön, mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybanki alapítványok problémás gazdálkodásáról a parlament gazdasági bizottsági ülésén. A bizottsági ülésre Varga két alelnökével, Kurali Zoltánnal és Sipos-Tompa Leventével érkezett, és a jelenlegi jegybankelnök elődjének, Matolcsy György vezetésének utolsó évi eredményeit mutatta be, majd a gazdasági bizottság tagjai intézhettek kérdéseket hozzá.
Az MNB elnökét azután kérdezte a gazdasági bizottság, hogy pár nappal korábban az MNB feljelentést tett a Szabadság téri székház felújításával összefüggésben felmerült hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az MNB ezt megelőzően lehívta a Szabadság téri székházának a felújításáért felelős fővállalkozó, a Raw Development Kft. bankgaranciáját. A négy éve kezdődött beruházást a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint cége végezte.
A munkálatok időközben másfélszeresére drágultak, és 2025 elején befejeződtek, így Somlai korábban azt nyilatkozta, hogy már csak a kisebb garanciális javítási utófeladatok voltak hátra. Az MNB szerint a Raw Development ezeket mulasztotta el teljesíteni a kijelölt határidőre, ezért nyúlnak most az értesülésünk szerint sokmilliárdos nagyságrendű bankgaranciához.
Csárdi Antal független országgyűlési képviselő azt kérdezte Varga Mihálytól, hogy kik ellen, hány darab feljelentést tett eddig a jegybank az MNB-ügyben. Varga elmondása szerint kettő darab feljelentés született eddig, a Szabadság téri székház esetében ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az MNB, Varga szerint a nyomozóhatóságok feladata, hogy tetteseket beazonosítsa. Hosszú távon a cél az, hogy az alapítvány megszűnjön, de szerinte elhamarkodott lenne túl gyorsan felszámolni az alapítványi céghálót, és azzal tesznek a legjobbat az adófizetőknek, ha ezt a vagyonmentési folyamat végén számolják fel. A vagyonmentés folyamatáról és annak nehézségeiről itt írtunk.
Arra a kérdésre, hogy mekkora lehet a GTC-nél és az Ultimánál bekövetkezett vagyonvesztés, Varga azt felelte: ez egy elméleti kérdés, „nem tudjuk ma pontosan megítélni, hogy a történet végén lesz-e veszteség, nem lesz veszteség.
Mi azon dolgozunk, hogy a vagyonmentés megtörténjen, és az a pénz, amit annak idején a jegybank eszközként átadott az alapítványoknak, az minél nagyobb részben térüljön meg.”
Tordai Bence szintén a jegybanki alapítvány felelőtlen gazdálkodásáról tett fel kérdéseket, többek között azt is, hogy indítanak-e polgári pereket a korábbi vezetők ellen az anyagi kár megtérítésének érdekében, és hogy érez-e Varga Mihály személyes felelősséget azért, mert korábban az országgyűlés tagjaként megszavazta azt a törvényt, ami lehetővé tette, hogy a jegybanki vagyont alapítványokba szervezzék. Varga szerint a parlament korábban jó döntést hozott, hasznos és jó célt szolgálhattak volna az alapítványok, de a döntéshozóik visszaéltek ezzel.
Tordai arról is érdeklődött, hogy a Szabadság téri székház ügyében melyik szervezet keretein belül történt hivatali visszaélés, és hogy terheli-e Varga szerint az MNB felügyelőbizottságát felelősség azért, hogy nem vette észre az alapítványi vagyon körüli problémákat korábban. Varga azt felelte, a hivatali visszaélés érintettje az ingatlanok kezeléséért felelős kft., a felügyelőbizottság a maga részéről végzi a munkáját. A jegybanki intézmények az állam intézményei között a legjobban ellenőrzöttek közé tartoznak, szerinte ez garanciát jelent arra, hogy jól végzik a feladatukat.
Az MNB szerint kétszer olyan jól jártak az elmúlt fél évben azok, akik forintban tartották a megtakarításukat
„Nem lehet a jegybank egy elefántcsonttorony” – mondta Varga Mihály még márciusban, amikor átvette a jegybank vezetését, erre a bizottsági ülés elején visszautalt, jelezve, hogy a magyar gazdaság egészének hasznára kell fordítani a jegybanki tudást. Varga csak érintőlegesen beszélt a bizottsági ülésen a Matolcsy-időszakról, nagyrészt az elmúlt fél év intézkedéseit sorolta fel. A jegybankelnök szerint az MNB elmúlt években folytatott óvatos monetáris politikája az előző években kifizetődő volt, ezt továbbra is fenn fogják tartani.
„Az MNB számításai szerint kétszer olyan jól jártak az elmúlt fél évben azok, akik forintban tartották a megtakarításukat, mint akik devizában” – mondta Varga, aki szerint a forint stabil árfolyama megjelenik az árak alakulásában is, abban bízik az MNB, hogy a magas élelmiszer- és szolgáltatási infláció a stabil árfolyamon keresztül csökkenni fognak a következő hónapokban.
A bizottsági ülésen szó esett az euró esetleges bevezetéséről is, Mellár Tamás, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt kérdezte, kívánatosnak tartja-e egyáltalán az MNB az euró bevezetését, és milyen időtávon lehetne euróra átállnia az országnak. Varga erre azt mondta, a magyar államháztartásnak teljesítenie kellene azokat a feltételeket, amik szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán be lehessen vezetni az eurót, mert ha ezek a feltételek teljesülnek, az alapvetően jót tesz a magyar gazdaságnak és az embereknek.
