Az MNB-alapítvány vagyonát kezelő Optima Zrt.-nek sok adatot kellene kiadnia arról, milyen döntéseket hozott az alapítvány jelentős vagyonáról, erről döntött a bíróság a Transparency International Magyarország által indított perben. A civil szervezet azután perelte be az Optimát, miután közérdekű adatigénylésüket elutasította az amúgy közpénznek számító MNB-vagyont kezelő cég. A bíróság szeptemberben hozott jogerős döntését nemrég kapta kézhez a Transparency International.
A döntés értelmében az Optima Zrt.-nek például felelnie kell arra a kérdésre, hogy mikor és miért vonták be az MNB-vagyon kezelésébe a Quartz Alapkezelőt, a céget, amit Matolcsy Ádám barátja, Száraz István tulajdonában áll. Ez a cég nagyon sokszor kerül elő az MNB-ügyben, ugyanis nem sokkal azelőtt, hogy Matolcsy Györgyöt Varga Mihály váltotta volna az MNB élén, nagyon furcsa ügyletekkel az MNB-alapítvány alá tartozó Optima alapkezelője a Közép-Európai III. Magántőkealap tulajdonába került, amit a Quartz Alapkezelő menedzselt. Ezt nagyon sokan úgy értelmezték, hogy Matolcsy Ádám és köre megpróbálta magánkézbe menteni az MNB vagyonát. Hasonlóan láthatta ezt az MNB új vezetése is, amely vizsgálatokat is indított az ügyben, és végül nem sikerült a vagyonátmentés, azóta pedig már a Közép-Európai III. Magántőkealap is átkerült az Optima tulajdonába.
A Transparency International a perben azt akarta megtudni, hogy az Optima Zrt. milyen jogosítványokat és mekkora vagyont adott át a Quartz Alapkezelőnek, mindezt milyen elemzések alapján tette, és ki volt akkor a Quartz tényleges tulajdonosa. Emellett több konkrét tőkealap gazdálkodásáról is kérdeztek, így az említett Közép-Európai III. alapról és a balatonakarattyai egykori Piroska nudistakempinget megszerző Garda Ingatlanalapról. Ezekről kellene tehát az Optimának a bírósági döntés értelmében adatokat szolgáltatnia.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója viszont a Hvg-nek azt mondta, az Optima vezetői „nem válaszolnak, el sem jöttek a bíróságra, nem adtak még ki semmilyen adatot”. Az alapkezelő új vezetése ezt azzal magyarázza, hogy még nem sikerült áttekinteniük az alapítvány vagyoni helyzetét, az eddig fellelt dokumentumok is hiányosak, ezért egyelőre nem tudják átadni az adatokat. Ligeti szerint viszont az információs önrendelkezési jogról szóló törvény nem ad felmentést egy cégnek, amelytől közérdekű adatok kiadását várják, csak azért, mert a cég vezetése átalakul.
Az MNB alapítványával szemben a Telex is pert indított, miután az alapítvány nem adta ki a Telex által kért kuratóriumi és felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyveket. A Fővárosi Törvényszék első fokon a Telexnek adott igazat a perben, és kötelezte az MNB Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítványát, hogy adja ki a Telexnek az összes kuratóriumi és felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyvét, azok előterjesztéseit és az azokon hozott határozatokat.
