„A pofátlanság csúcsa” – így zajlott az utolsó nagy manőver, amivel a Matolcsy-kör megpróbálta megszerezni az MNB-alapítvány vagyonkezelőjét

Március közepén robbant ki az MNB-alapítványi vagyon körüli botrány: bár régóta lehetett tudni, hogy a jegybanki alapítvány gazdálkodása problémás, márciusban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is súlyos hiányosságokat és hatalmas veszteségeket okozó döntéseket azonosított a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, röviden PADME több százmilliárd forintnyi alapítvány vagyonának gazdálkodásánál. Az ÁSZ három olyan, együttesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető.

De még mielőtt mindez nyilvánossá vált, részben a Telex cikkének köszönhetően fény derült egy másik ügyre, amiből már látszott, hogy annál is meredekebb húzások mennek a háttérben, mint amit korábban sejteni lehetett. Néhány nappal az ÁSZ-jelentések publikálása előtt írtuk meg, hogy a Matolcsy-éra utolsó napjaiban furcsa átszervezések kezdődtek a PADME körül. Az egyébként sem egyszerű cégstruktúrán egy egyszerű lépéssel csavartak még egyet: az alapítvány vagyonát igazgató Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. alapkezelője, a hasonló nevű Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. fölé február 28-tól új tulajdonost jegyeztek be. Ez a Közép-Európai III. Magántőkealap volt, amit egészen a közelmúltig Matolcsy Ádám régi barátja, a Száraz István többségi tulajdonába tartozó Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzselt.

A lépéssel az akkori alapítványi kuratórium és céges menedzsment Matolcsy György jegybankelnökségének utolsó napjaiban megpróbálta átjátszani a PADME vagyonkezelőjének cégét a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. Az már korán kiderült a háttérbeszélgetéseinkből, hogy a tranzakció nagyon felbőszítette az MNB új vezetését, Varga Mihályék vizsgálatot indítottak és az Állami Számvevőszékhez fordultak.

A Telex azóta olyan dokumentumokat ismert meg, amelyekből részleteiben feltárul a Matolcsy-korszak utolsó, kulcsfontosságú heteinek több érdekes eseménye. Az ezeket feldolgozó cikksorozatunk első részében az iratok és további háttérbeszélgetések alapján rekonstruáljuk, hogyan próbált megágyazni a Quartz Befektetési Alapkezelő a hírhedt február 28-i műveletnek, ki mit tudott róla „a körön” belül, illetve mi vezetett oda, hogy március elején végül az egész folyamatot visszafordították.

Mint látni fogjuk, hiába közölte azt a Quartz, hogy nincs itt semmi látnivaló, és a megállapodás mögött pusztán gyakorlati előnyök álltak, a beszélgetésekből és a dokumentumokból az látszik, hogy tudatosan készülhettek az alapítványi vagyon átvételére. Ezt támasztja alá az is, hogy azokban a napokban, amikor a Quartz és az Optima szerződését készítették elő, elindították a Közép-Európai III. Magántőkealap tulajdonosi körének átalakítását is, a többször változó tervek szerint egy Matolcsy-körhöz tartozó fontos bizalmi embert is bevettek volna a befektetői körbe – vagyis a vagyon végső haszonhúzói közé.

Az a bizonyos február 28-a

Nincs könnyű helyzetben az MNB-üggyel a kormányoldal. A kormánypárti sajtó egyértelműen nem foglalkozik a botrány fejleményeivel, azok a kormányközeli szereplők pedig, akik a kormányhoz, a jobboldalhoz kötődnek, és hivataluknál fogva tájékozottabbak ebben az ügyben – például mert üzleteltek az MNB-s körrel, vagy a jegybankban, esetleg valamelyik gazdasági minisztériumban dolgoznak –, elkezdték finoman relativizálni a történteket. A kezdeti döbbenet után ma már gyakori az a nézet, hogy a jegybanki alapítványi vagyon visszaszerezhető, vagy hogy nem is akkora a veszteség, mint amekkoráról a sajtó ír.

A tapasztalatunk szerint azonban van az MNB-ügynek három olyan része, ami a kormányoldalon vagy a kormánnyal nem éppen kritikus körökben is kiverte a biztosítékot.

• A történetben felbukkanó magánszemély haszonhúzók, „a fiúk” (Matolcsy Ádám és baráti köre) látványos vagyontárgyakat halmoztak fel, ráadásul hol ők, hol a párjaik rendszeresen viselték, használták ezeket, posztoltak róluk. Mindez még a NER-en belül is ráirányította a figyelmet a társaságra.
• A közkeletű vélekedés szerint ráadásul a fiúk pénzügyi értelemben elég ügyetlenek voltak, érthetetlenül rosszul menedzselték a folyamatokat.
• És végül cikkünk tárgya, az a bizonyos február 28-i szerződés. A háttérbeszélgetéseink alapján a húzás annyira gátlástalan volt, hogy ha nem történt volna meg, talán a Varga Mihály-féle új vezetés sem háborodott volna fel ennyire. Erről a momentumról a Quartz Alapkezelő képviselőin kívül minden forrásunk nagyon negatívan beszélt, a pofátlanság csúcsának minősítve a történteket. A február végi, március eleji eseménysorral kapcsolatban – bármennyire próbálkozik is a Quartz – zéró tolerancia alakult ki az MNB új vezetésénél.

Február 28-a egy pénteki nap volt, a következő munkanap, március 3., mérföldkő volt Matolcsy György pályáján, ez volt ugyanis az utolsó elnöki napja az MNB élén. Az aznap megkötött ügyletért papíron három ember volt felelős:

• az Optima Befektetési Alapkezelőt vezető Stofa György;
• a Quartz Befektetési Alapkezelőt vezető Valkó Mihály;
• a szerződést Sándor Tamás ügyvéd készítette (Pacsay & Sándor Ügyvédi Iroda).

Azt nyilván senki sem gondolja, hogy ezek közül az emberek közül bárki magánakciózott volna, vélhetően felülről kaptak biztatást a jogügyletre, bár amikor erről érdeklődtünk, Stofa György titoktartásra hivatkozva nem válaszolt, Valkó Mihály pedig tagadta, hogy utasításra cselekedett volna.

A szerződés egy értékpapír-kölcsönadási szerződés volt, a megállapodásban arról egyeztek meg a felek, hogy az Optima Befektetési Alapkezelő, vagyis az MNB-alapítvány vagyonát kezelő cég részvényeit (száz darab, egyenként egymillió forint névértékű részvény) a tulajdonos, vagyis az MNB-alapítvány birtokában álló Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. kölcsönadja a Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III. Magántőkealapnak.

A szerződést a 444.hu áprilisban közérdekűadat-igényléssel megszerezte: ebből kiderült, hogy Stofa a hajnali, Valkó a kora délutáni órákban írta alá. A szerződésben az Optima és a Quartz rögzítették, hogy miután a kölcsönadó – az Optima-anyavállalat – áttranszferálja a részvényeket a Quartz értékpapírszámlájára, „a részvények tulajdonjoga értékpapír-kölcsön jogcímén átszáll a kölcsönvevőre”. Ezzel a pro forma kölcsönszerződéssel az addigi tulajdonos nevében a részvényeket nemcsak a Közép-Európai III. birtokába, hanem egyenesen tulajdonába adták, tehát a Quartz nevére kerültek a részvények, még ha formálisan kölcsönről volt is szó. A szerződést 60 hónapos, azaz ötéves, meghatározott időtartamra kötötték az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. teljes részvényállományára.

Tehát a Közép-Európai III. Magántőkealaphoz öt évre átvándorolt volna a jegybanki alapítvány vagyonkezelőjének tulajdonjoga.

A hol részvénycserének, hol értékpapír-kölcsönzésnek nevezett ügylet értelmében ez után visszaszállt volna a részvénypakett a kölcsönadóra, vagyis az Optimára.

A szerződésben azt is leírták, hogy miért van szükség szerintük a manőverre, az indoklás szerint „elsősorban menedzsmentfeladatok teljesüléséhez kötött célok megvalósítása reményében” miatt kellett átvariálni a tulajdoni jogokat. A művelet sikeres volt, a cégregiszterben is látszott, hogy változott a tulajdonos.

Az óriási felháborodás után a Magyar Nemzeti Bank már a friss vezetés irányításával célvizsgálatot (vagyis razziát) tartott az Optima és a Közép-Európai III. Magántőkealap székhelyén. Mivel az egyik szerződő fél, vagyis az Optima élén addigra már változások történtek, a korábbi vezetők, Dudás Lóránt és Stofa György már nem vezethették az Optimát, így két kevésbé ismert szereplő, Huszár Zsófia, illetve Köröskényi Mónika ügyvezetők fogadták a népes felügyelői csapatot.

A Közép-Európai III. Magántőkealapnál Valkó Mihály, a Quartz vezérigazgatója próbált magyarázatot adni a történtekre. A rajtaütés után a szerződést egy abba foglalt opcióval élve felbontották, a Közép-Európai III. visszaadta a részvényeket az Optima birtokába. A kísérletet tehát megbuktatták.

„Nem történt semmi” vs. „csak segíteni akartunk”

Amennyire tudjuk, a nagy erőkkel kivonuló jegybanki felügyelők mindkét helyszínen végigkérdezték az ott lévőket a szerződéskötés okairól. A zavaros válaszokban kétféle verzió keveredett: egyrészt az, hogy valójában semmi lényeges nem történt, hiszen a Közép-Európai III. Magántőkealap mögött is az MNB-alapítvány áll befektetőként, illetve az az érvelés, hogy a Quartz csak segíteni akart. Valkó Mihály azzal érvelt, hogy Stofa Györggyel volt egy személyes találkozója nem sokkal korábban, ahol az Optimát vezető Stofa arra kérte a Quartzot, segítse ki őket, mert nem megfelelő az Optima személyi állománya a folyamatban lévő ügyek kezelésére. A kérésről nem maradt írásos megállapodás.

Folyamatban lévő ügyekből viszont tényleg volt bőven. Ilyen az Optima MBH-nál fennálló, 170 millió eurós hitelének kezelése, a GTC 2026-ban lejáró, 500 millió eurós adósságának a refinanszírozása, az Ultima mindenféle kötelezettségvállalása, illetve a kecskeméti adósság (az Optima az MNB-alapítványi vagyon legnagyobb részét két cégben, a lengyel GTC-ben és a svájci Ultimában tartja – ahogy korábban megírtuk, az egyik szál tragikusabban alakult, mint a másik). A Quartz azzal érvelt, hogy csupán ezeknek a folytonos kezelésébe szeretett volna besegíteni, például azáltal, hogy remek kapcsolatai voltak az érintett partnerekkel.

Az érvelés alapján tehát a Közép-Európai III. és a mögötte álló Quartz nem a kontrollra hajtott. Mint kiderült, a munkáért nem is kért volna pénzt, legfeljebb a nagyobb vagyonösszeg kezeléséből keletkező nagyobb mértékű jutalomból gazdagodott volna.

A háttérbeszélgetéseink alapján az MNB új vezetése viszont köpni-nyelni nem tudott. Varga Mihályék nagyon leegyszerűsítve azt gondolták az ügyről, hogy köszönik szépen, de a Quartz ne segítsen, eleget tettek már az alapítványok ügyeiben, inkább menjenek az alapítványi vagyon környezetéből olyan messze, amennyire csak lehetséges. Az utolsó dolog, amit az új vezetés akart volna, az az, hogy a Matolcsy Ádám, Somlai Bálint és Száraz István érdekeltségeit tömörítő, Pusztaszeri út 59.-ben dolgozó kört továbbra is az MNB környékén lássák. A szerződés ugyanis egyáltalán nem volt ártatlan dolog, az értékpapírkölcsön ötéves futamideje alatt a Közép-Európai III. Magántőkealap lett volna jogosult a szavazati jog gyakorlására, vagyis irányíthatta volna a folyamatokat.

Kerestük Valkó Mihályt, aki azt írta, a Quartz nem kapott utasítást a szerződés megkötésére, erre az Optima csoporttal „huzamosabb ideje fennálló szakmai kapcsolat keretein belül érkezett megkeresés nyomán került sor”. Mint írja, ez a megkeresés arra irányult, hogy a Quartz hazai banki és nemzetközi kapcsolatrendszerét felhasználják az Optima előtt álló feladatokban. „Mivel hasonló jellegű támogatásra az Optima csoport a Quartz részéről a korábbi időszakokban is számíthatott, és a Quartz is készen állt a PADME tulajdonában álló magántőkealapot kezelő Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. számára is a szakmai támogatást nyújtani a megkeresés során felvázolt célfeladatokban, így a felek megállapodásra jutottak a szakmai együttműködésről.” Valkó megerősítette, hogy több találkozó is történt közte és Stofa György között, folyamatos volt a szakmai egyeztetés a szerződés előtt. „A megbeszélések elindításának alapvető oka az Optima csoporton belüli erőforrás, elsődlegesen szakemberhiány volt”, írja a cégvezető.

A Quartz korábban, április közepén kiadott hivatalos közleménye szerint a sajtó is „félrevezetően” tálalta az eseményeket. A közleményben azt írják, az MNB alapítványi vagyona és annak kezelése nem került magánkézbe, mert a Közép-Európai III. Magántőkealap tulajdonosa a PADME. „A PADME alapítványi vagyon irányítása soha nem került ki az eredeti tulajdonos kezéből, a vagyonelemek mindvégig az alapítvány vagyonát képezték”, írják.

Ez a válasz azonban csak részben fedte a valóságot. Mint látni fogjuk, az értékpapír-kölcsönszerződéssel párhuzamosan Valkóék előkészítettek egy másik dokumentumot is: frissítették a Közép-Európai III. Magántőkealap kezelési szabályzatát, amiben rögzítették, hogy milyen új tulajdonos érkezne a magántőkealapba.

„A veszteség oldaláról korlátozva van a befektetés kockázata”

A Telex által látott dokumentumok alapján a Quartz Befektetési Alapkezelő – Valkó Mihály képviseletében – 2025. február 28-án több pontban is módosította az általa kezelt Közép-Európai III. Magántőkealap kezelési szabályzatát, annak ellenére, hogy a legutolsó verziót kevesebb mint két hónappal korábban, január elején fogadták el. A Valkó Mihály elektronikus aláírásával ellátott szabályzat módosításnak két lényegi része volt:

• egyrészt, hogy összhangba hozzák a magántőkealap kezelési szabályzatát az aznap kötött értékpapír-kölcsönszerződéssel;
• másrészt frissült a kezelési szabályzat mellékletében lévő befektetői lista.

A kezelési szabályzat rövid listában rögzíti, hogy milyen vállalkozásokban vannak befektetései a Közép-Európai III.-nak. Az új, február 28-i verzióba bekerült egy új befektetés: „Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. társaság által kibocsátott részvények 100%-ának a kölcsönbe vétele, ami által az Alap egy több mint 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő befektetési alapkezelő tulajdonosi kontrollját szerzi meg.” Mint emlékezhetünk, a Quartz hivatalos érvelése az volt, hogy a cél a hatékonyabb együttműködés, az Optima kisegítése volt, a kezelési szabályzatban viszont kerek perec leírják, hogy a Közép-Európai III. Magántőkealap átvette a kontrollt az óriási vagyontömeget kezelő alapkezelő felett.

A dealről később a dokumentumban leírják, hogy a kölcsönadás eredményeként a kölcsönvevő – a magántőkealap – „a részvények birtokába jut, bekerül a részvénykönyvbe, bír az összes tulajdonosi pozícióhoz köthető joggal, kötelezettséggel, a kölcsönadás fejében díjat fizet a kölcsönadójának, de ő élvezi a befektetés eredményét. Ugyanakkor a kölcsönvevő nem fizeti meg a részvények ellenértékét, hanem a kölcsönadás időszakának végén ellenszolgáltatás nélkül visszaadja a részvényeket és ezzel a tulajdonosi jogokat a kölcsönadónak.” Arra is kitérnek, hogy mekkora kockázatot hordoz mindez: szinte semekkorát, legalábbis a kölcsönvevő magántőkealap szempontjából. Kicsit kusza megfogalmazással azt írják: a magántőkealap „az alapkezelő részvényeit részvénykölcsönadás útján szerzi meg, ami nagyban csökkenti a befektetési kockázatot, mivel valójában nincs a befektetés ellenértéke megfizetve, azaz a veszteség oldaláról korlátozva van a befektetés kockázata”. Ugyanez fordítva, vagyis az MNB-alapítvány vagyona felett rendelkező Optima szemszögéből ugyanakkor biztosan nem lett volna igaz.

Egy másik fontos változás a kezelési szabályzat egyik mellékletében történt, ahol felsorolják, kik a magántőkealap befektetői. A Quartz kommunikációja az eset kipattanása után visszatérően arról szólt, hogy az ügyben részt vevő Közép-Európai III. magántőkealap végső tulajdonosa a PADME, így a változás tulajdonképpen nem is lényeges. És valóban, az alapítvány három tulajdonoson keresztül is érdekelt a magántőkealapban: ezek az Optimum I. Értékpapír Alapok Alapja, az Optimum II. Értékpapír Alapok Alapja, valamint az Arcadia III. Alapok Alapja. Mindhárom alapkezelője az Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt., amit az Optima Befektetési Zrt.-n keresztül a PADME tulajdonol.

Csakhogy a február 28-i kezelési szabályzatból kiderül, hogy lett volna még egy olyan tulajdonos a magántőkealapban, akiről eddig nem lehetett tudni: a „Befektetők listája” nevű melléklet február 28-i frissítésében bejegyezték az MNB-székház felújítójaként ismertté vált Somlai Bálint cégét, a Somlai Invest Zrt.-t. Úgy tudjuk, hogy a kezelési szabályzat frissítése a szintén aznap kötött értékpapír-kölcsönszerződéssel párhuzamosan meghiúsult, az azonban biztos, hogy nem csak egy fiókban maradt próbálkozásról volt szó, Valkó Mihály maga írta alá az új kezelési szabályzatot, amit több érintett is megkapott.

Egy korábbi, január 6-i kezelési szabályzatból az is kiderül, hogy kiknek a helyére érkezhetett volna Somlai Bálint cége: ebben a verzióban a befektetők listájánál az Optimum I., az Optimum II. és az Arcadia III. (tehát az Optima–PADME) mellett még két cég szerepel: az értékpapír-szerződést az Optima oldaláról megkötő Stofa György tulajdonában lévő SRES Zrt., valamint a Prémium Zártkörű, Zártvégű Befektetési Alap. Utóbbit a Tiborcz Istvánhoz köthető Equilorral korábban egy cégcsoportba tartozó, de immár eltérő tulajdonosi hátterű Equilor Alapkezelő Zrt. kezelte, mielőtt idén januárban megszüntették. Az Equilor Alapkezelő és Tiborcz István kapcsolatának lényege nagyjából az, hogy Tiborcznak csupán a hasonló nevű Equilor Befektetési Zrt.-ben van ugyan részesedése, de az egész csoport – brókercégek, alapkezelők, illetve a Tiborcz tulajdonában lévő BDPST Zrt. – ugyanabban a Pasaréti úti irodaobjektumban működik. Erről a Válasz Online hosszabban írt 2023-ban. Az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szécsényi Bálint neve futólag az MNB-botrány kirobbanásakor is előkerült, a Tiborcz bizalmasaként számontartott üzletember ugyanis felügyelőbizottsági tag volt a PADME lengyel cégénél, de egy nappal az ÁSZ-jelentések publikálása előtt távozott.

Február 28-án tehát az Equilor Alapkezelő alapja és Stofa György cégének helyeire Valkóék valamiért Somlai Bálint cégét tették be a befektetői listára. Mindez arra utal, hogy a Quartz úgy menedzselte az egész február 28-i manővert, hogy pontosan tudta: ha minden úgy jön össze, ahogy elképzelték, a Közép-Európai III. befektetői közé Somlai Bálint cége is bekerül a jegybanki alapítvány mellé. Vagyis ha összejön a nagy terv, akkor hivatalosan is egy, a Matolcsy-körhöz tartozó magánszereplő jelenhetett volna meg a közpénzből lett vagyontömeg végső haszonhúzójaként a jegybanki alapítvány mellett.

Stofa György a Telexnek küldött válaszaiban megjegyzést tett egy technikai részletre: mint írja, „a kezelési szabályzatokban szereplő, befektetési jegyek jegyzésére jogosult személyek nem azonosak a befektetési alap befektetőivel, az ilyen szerepeltetés csak elvi jogosultságot teremt arra, hogy a nevezett személyek esetlegesen befektetési jegyet vásárolhassanak”. A kérdéses január 6-i és február 28-i kezelési szabályzatokban azonban „befektetési jegyek jegyzésére jogosultak” vagy hasonló megfogalmazás helyett egyértelműen „befektetők listája” szerepel, a dokumentum definíciója alapján pedig befektetőnek minősül az, aki rendelkezik befektetési jeggyel, ideértve az ideiglenes befektetési jegyet is. Kerestük a papírokban szereplő befektetői listával kapcsolatban az Optimát, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

A Telexhez eljutott információkból az is kiderült, hogy március 10-én Valkó Mihály a Közép-Európai III. Magántőkealap és a Quartz Befektetési Alapkezelő nevében megfogalmazott egy, a változásokat magyarázó, megnyugtatónak szánt levelet a GTC befektetőinek. Valkó Mihály ezzel kapcsolatban azt reagálta nekünk, hogy sem március 10. előtt, sem utána „semmilyen a Quartz, illetve személyem által megfogalmazott levél nem került hivatalosan kiküldésre a GTC befektetői felé”, de azt nem tagadta, hogy létezhetett ilyen levél.

Az értékpapír-kölcsönszerződés felbontásáról szóló szerződés azonban az aláírás szerint viszont korábban, március 5-én született meg. Az indoklás így szól: „Miután a Kölcsönadó alapítója, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumának tagjai a Magyar Nemzeti Bank új elnökének felkérésére 2025. március 5. napján lemondtak ezen tisztségükről és arra figyelemmel, hogy az Alapszerződés szerinti Menedzsment Feladatok teljesítését mégis a Kölcsönadó alapítója kívánja teljesíteni, illetőleg annak elérését közvetlenül irányítani, ekként pedig a Kölcsönadó mégsem tart igényt a Kölcsönvevő általi vállalások teljesítésére.” Azaz: március 5-én Varga „kérésére” a PADME kuratóriumi tagjai lemondtak, az új vezetés pedig úgy döntött, hogy a menedzsmentfeladatokat inkább maguk végzik el, így a Quartzra már nincs szükség.

Megromlott a barátság

Az ügy annyira kiverte a biztosítékot a hatalomnál, hogy az visszaütött a legfőbb magánhaszonhúzók (elsősorban Matolcsy Ádám, Somlai Bálint, Száraz István) kapcsolatára is. A korábban együtt mozgó baráti társaság ismerőseik szerint utóbbi időben eleve sokkal kevesebbet találkozott – erről korábban Matolcsy Ádám is beszélt a Telexnek, ő úgy fogalmazott, közös baráti társaságba járt Somlaival és Szárazzal, de „az idő és a földrajzi távolság miatt” a kommunikáció megritkult az elmúlt években. A csapat valóban szétszóródott földrajzi értelemben is, Matolcsy Ádám alapvetően Párizsban, Dubajban tartózkodott, Száraz István Londonban, egyedül Somlai Bálint volt döntően Magyarországon. Az egykori legendás bulik, vacsorák, borkóstolások megritkultak. Úgy tudjuk, egy ideig azért még meg-megjelentek egymás eseményein, később előfordult, hogy egy-egy partin már nem bukkantak fel a többiek, talán olykor már meg sem voltak híva – mesélik a baráti kör ismerői.

Az egykori baráti társaság ügyeire rálátó forrásaink arról is beszéltek, hogy a szerződés nagyon megosztotta a kört. A közvetlen aktorok, mint láttuk, Stofa György és Valkó Mihály voltak, vagyis nem a Matolcsy–Száraz–Somlai-kör.

Matolcsy Ádám ezúttal sem jelent meg a történetben, bár az köztudott, hogy mind Stofa György, mind Sándor Tamás az ő bizalmi embere. Az azonban sehol nem látszik, hogy Matolcsy Ádám – „a tulajdonos képviselője”, ahogy az Optimában forrásaink szerint divat volt őt címkézni – akár informálisan belefolyt volna az ügybe. A témában őt is kerestük, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.

Somlai Bálintról azt hallottuk, a február 28-i eseményekkel kapcsolatban nyugodt, de általánosságban az MNB-botránnyal kapcsolatban már kevésbé. A megkeresésünkre Somlai azt felelte, a Somlai Invest soha nem volt befektetője a Közép-Európai III. Magántőkealapnak, és ebből adódóan a többi kérdésre sem tud válaszolni. Amikor megírtuk neki, hogy bizonyos dokumentumok szerint egyértelműen volt erre utaló próbálkozás, azt felelte: „Amennyiben létezik ilyen dokumentum, úgy az kizárólag az én tudomásom nélkül tartalmazhatja a cégem nevét.”

Úgy tudjuk, Száraz Istvánt külföldön, derült égből villámcsapásként érte a tulajdonában álló alapkezelő által indított ügylet híre, a háttérbeszélgetéseink alapján tényleg nem tudott arról, hogy mire készül Valkó Mihály és Stofa György. Ezt a Telexnek mind Száraz István, mind Valkó Mihály elismerte. A háttérbeszélgetéseink alapján amikor tudomására jutott a hír, Száraz nagyon kiakadt, leginkább az bőszítette fel, hogy miként születhetett a Quartz életét, kötelezettségeit alapvetően meghatározó döntés a tudta nélkül, egyáltalán milyen nemzetközi vizsgálatokat indíthat a GTC vagy az Ultima áttételes tulajdonosváltása. Igaz, mire ez az egész kérdéskör felmerült volna, nagyjából már el is álltak a felek az ügylettől.

Arra, hogy Száraz Istvánt miért nem avatták be a szerződéskötésbe, Valkó Mihály azt felelte, mint az alapkezelő részvényeinek tulajdonosa, Száraz nem vesz részt az alapkezelő mindennapos alapkezelési tevékenységében, így az általuk menedzselt Közép-Európai III. Magántőkealapéban sem. A magántőkealap tulajdonosairól Valkó Mihály nem árult el semmit, de azt írta, a Telex információit (Stofa György, valamint Somlai Bálint esetleges megjelenéséről a befektetők között) „alapvetően tévesnek” tartja.

Száraz is reagált a Telexnek, ő azt írta, az Optimának és a Quartznak saját döntéshozóik vannak, akik a döntéseiket önállóan hozzák meg. „Én sem döntéshozó, sem döntéshozó testület tagja nem vagyok egyik cégben sem. Sem az ügylet előkészítésében, sem megkötésében nem vettem részt, és nem is volt róla tudomásom, hogy egy ilyen szerződés készül. Ez nem rendkívüli, hiszen a döntéshozóknak olyan kötelességük sincs, hogy engem értesítsenek.” Száraz azt is írta, a február 28-i döntésre nincs rálátása, és megerősítette, hogy utólag szerzett tudomást az ügyletről. „Jeleztem az egyet nem értésem, és a rendelkezésemre álló mozgástéren belül javaslatot tettem, hogy tárjuk fel, mi történt pontosan. Ennyit tehettem, többet nem. Sem jogom, sem lehetőségem nem volt egyébre. Az említett magántőkealap befektetői körének bővüléséről nem volt tudomásom.”

Stofa Györgytől is kérdeztük, hogy kapott-e utasítást az értékpapír-kölcsönszerződés megkötésére, mi alapján hozta meg a döntést. Erre titoktartásra hivatkozva nem válaszolt. A Közép-Európai III. Magántőkealappal kapcsolatban azt írta, a leköszönéséig „bizonyosan nem történt az Ön által állított befektető-változás”, a SRES Zrt. pedig sem akkor nem volt, sem azóta nem befektetője a magántőkealapnak. „Ezért ellentmondás sincsen, amit fel tudnék oldani, a PADME maradt mindvégig a tényleges/végső tulajdonos.”

Az elmúlt hetekben több változás is történt a Quartz környékén: amellett, hogy a Közép-Európai III. Magántőkealap kezelését átvette az Optima Befektetési Alapkezelő, a Quartz részvényesi struktúrája is változott. Június 26-tól az alábbi tulajdonosi struktúra él:

• Dry Immo Ingatlankezelő Zrt. (végső tulajdonos a Felis Magántőkealapon keresztül: Száraz István) – 50,4 százalékos tulajdoni hányad;
• SRES Zrt. (végső tulajdonos: Stofa György) – 9,9 százalékos tulajdoni hányad;
• Minelley DMCC (végső tulajdonosa nem ismert, de a Direkt36 nemrég megjelent anyaga alapján a cég szoros kapcsolatban állhat Matolcsy Ádámmal) – 9,9 százalékos tulajdoni hányad;
• CAP147-ALFA Kft. (végső tulajdonos a 147 Capital Zrt.-n keresztül: Zavadszky Norbert, aki áprilisban a Telexnek úgy fogalmazott, szakmai jellegű kapcsolatban van Matolcsy Ádámmal) – 9,9 százalékos tulajdoni hányad;
• Sándor Tamás – 9,9 százalékos tulajdoni hányad;
• Dry Holding Kft. (végső tulajdonos: Száraz István) – 9,99 százalékos tulajdoni hányad.

Változott a cég székhelye is, a Pusztaszeri út 59.-ből átkerült a II. kerületi Lövőház utca 39. alá, a régi baráti társaság másik kiemelt főhadiszállására.

Ez volt az egyik legnagyobb hiba

A Quartz és az Optima ügyeskedését tehát nagyon gyorsan visszacsinálták. Azok, akik végrehajtották a nagy botrányt kavaró lépést, továbbra is azt állítják, hogy csak szerettek volna segédkezni a néhány nehéz ügy rendezésében – ebből az érvelésből viszont nem derül ki, hogy ha ez így volt, akkor erről miért nem egyeztettek az alapítványi kör új vezetőivel. Kétségeket ébreszt az az érvelés is, hogy a tranzakció nem befolyásolta azt, hogy a végső haszonhúzó a PADME maradt. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy ha a tranzakció nem befolyásolt semmit, mégis mi lett volna a célja?

Minden jel arra utal, hogy a kör határozottan ott akart maradni Matolcsy György után is az alapítványi vagyonból ilyen-olyan módokon profitálók között, de az új vezetés kipenderítette őket. Több állami intézményben voltak háttérbeszélgetéseink, az ügy több szereplőjével is végigvettük az elmúlt hónapokban írt cikkeinkhez az eseményeket. A február 28-i szerződéssel kapcsolatban nincs sehol megértés, az mindenhol rosszhiszemű lépésként él a köztudatban.

A manőverrel a korábbi haszonhúzói kör valószínűleg a legnagyobb hibáját követte el: ha ezt nem lépik meg, talán lehetne beszélgetni az ingatlanok megfelelő értékeléséről, a szerencsétlen nemzetközi környezetről, a részvények valós értékéről. Február 28. után azonban a kéretlen önfelhatalmazás világít, hogy a jegybank egyetlen célt követ: mindenkit mindenhonnan kiebrudalni, aki az MNB-botrányban részt vett.

Az ügyben kerestük Sándor Tamást is, aki azt írta, az ügyvédi törvény előírásai miatt nem jogosult válaszolni. Részletes kérdésekkel fordultunk az Optima Befektetési Alapkezelőhöz, Hegedüs István vezérigazgató azt írta, valóban létrejött egy értékpapír-kölcsönszerződés, de álláspontjuk szerint több okból is érvénytelen: „Az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. épp ezért a Fővárosi Törvényszék előtt pert indított az értékpapír kölcsönzési szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt. A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetlevelét befogadta, az elsőfokú peres eljárás jelenleg folyamatban van. A peres eljárásban születendő jogerős ítélet meghozataláig nem kívánunk az értékpapír-kölcsönszerződésről, továbbá a Közép-Európai III. Magántőkealap befektetőiről, azok esetleges változásáról, valamint az Alap átvételéről nyilatkozni.”

Az MNB-ügyet nemrég dokumentumfilmben is feldolgoztuk, A nagy játszma című filmet itt lehet megnézni:

A botrány kipattanása után a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt kezdett nyomozásba az ÁSZ feljelentése nyomán. Az erről szóló hír március 25-i, júniusban pedig azt közölte az ügyészség, hogy Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) van az ügy felderítési szakaszban. Most, augusztus elején érdeklődtünk az NNI-nél, hogy áll a számvevőszék és a sajtó által alaposan dokumentált ügy feltárása, kihallgatták-e már a fontosabb szereplőket, történtek-e gyanúsítások. Ha válaszolnak, közöljük.