A Magyar Bankszövetség igencsak zokon vette, hogy megduplázódhat Magyarországon az ingyenes készpénzfelvétel limit. A tiltakozás két fő oka így foglalható össze:
- az, amit a lakosság ingyen kap, az a bankoknak költség és adóteher, mivel az állam a készpénzfelvételekre kivetett 0,9 százalékos adót a bankoktól beszedi,
- az országnak sem jó, ha az állam rendre „kikönnyíti” a készpénzhasználat költségeit, mert ennek magas a társadalmi vesztesége, és nem a cash a modernizáció iránya.
Mit tudunk?
Október 30-án átment az Országgyűlés Gazdasági Bizottságán az a törvényjavaslat, amely a jelenlegi limit (150 ezer forint) duplájára, 300 ezer forintra emelné a díjmentes kártyás készpénzfelvétel maximális havi összegét.
Magáról a döntésről Witzmann Mihály kormánypárti parlamenti képviselő Facebook-posztjából lehetett értesülni.
A képviselő azt írta:
„Megszavaztuk! Örömmel jelentem be, hogy a Parlament Gazdasági Bizottságában napirendre tűztük és a mai napon megszavaztuk azt a törvénymódosítási javaslatot, mely által havi 300 ezer forintot, havi 2 alkalommal ingyenesen lehessen készpénzben felvenni! A javaslatról hamarosan a Tisztelt Ház dönthet!”
A bankszövetségi vélemény
A Magyar Bankszövetség deklarálta, hogy ellenzi az ingyenes készpénzfelvételi limit emelését, mert az lényegesen több kárt okoz a társadalomnak és a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz az államnak.
„Amíg fennáll az Európában kiemelkedően magas, 0,9 százalékos, minden ATM-es pénzfelvételt terhelő adó (tranzakciós illeték), addig a tervezett intézkedés csak a banki elvonások emelésének egy újabb módja.”
A szövetség szerint fontos kiemelni, hogy a banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után a bankoknak ezt az adót ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után. A készpénzfelvétel ingyenességét végső soron a hazai bankrendszer és így közvetetten minden ügyfél fizeti meg – köztük a készpénzt nem használó ügyfelek is.
A szöveg emlékeztet rá, hogy a pénzforgalom digitalizálása megállíthatatlan világtrend, amiben Magyarország is több tekintetben élen járt. Ezt a kedvező helyzetet a kormányzat, a jegybank és a bankszektor közös erőfeszítései alapozták meg, a készpénzes tranzakciók aránya folyamatosan csökkent. Ugyanakkor bizonyos intézkedések e trend ellen hatnak.
Pedig a készpénzhasználat évente 400 milliárd forintos társadalmi költséggel jár Magyarországon, a visszaszorításában ekkora megtakarítási potenciál van, az ösztönzése pedig tovább növeli ezt a költséget.
A fekete- és szürkegazdaság és a pénzmosás is készpénz-alapúak, a most tervezett intézkedés kedvez ezeknek a társadalmilag nagyon káros jelenségeknek.
A Magyar Bankszövetség a havi díjmentes ATM-használati limit emelése helyett a tranzakciós illeték csökkentését javasolja, amely lényegesen kedvezőbb hatást gyakorolna a lakosság és a vállalatok/intézmények költségeire.
Kérni kell
A Biztos Döntés összefoglalója alapján a jelenlegi szabályozás szerint az ingyenes készpénzfelvétel fizetési számlánként érvényes, de egy ügyfél egyszerre csak egy számlájára adhatja le a törvényi nyilatkozatot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a készpénzforgalom nagyon lassú ütemben bővül Magyarországon, ami azt is mutatja, hogy a számlatulajdonosok igyekeznek a limiten belül maradni és minél kevesebb, többnyire havi egy alkalommal felvenni azt a minimális készpénzt, amire szükségük lehet.
Az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése óta az infláció nagyon jelentős volt Magyarországon, vagyis azzal is lehet érvelni, hogy a kormány csak szeretné lekövetni a pénzromlást, ám a hazai pénzügyi szektornak folyamatosan erős fenntartásai vannak az ilyen intézkedésekkel szemben.
Régen minden ingyen volt
A bankok régóta azzal érvelnek, hogy a tranzakciós illeték kivezetése csökkentené igazán a lakossági terheket. Hiszen a tranzakciós illeték előtt a bankok „nullás” számlákkal versenyeztek. Azt természetesen minden ilyen intézkedésnél, elvileg „átterhelhetetlen” adós bűvészkedésnél érdemes tudni, hogy amikor a bankok valamit nem tudnak közvetlenül átterhelni a lakosságra, végül, valamilyen másik soron, úgyis az ügyfelek fizetik meg.
Korábban a nullás számláknál nem kellett fizetni a vásárlások, az utalások és a készpénzfelvétel után. A vásárlásnál ez azóta is így van (ott a kereskedő fizet), és bár a bankok az adóemelések ellenére nem feltétlenül tudták azonnal áthárítani az utaláshoz és a készpénzfelvételhez párosuló terheket sem, de azért szép lassan megoldották. Például azzal, hogy az adott számlacsomagot megszüntették és újat vezettek be.
A 0,45 százalékos utalási, illetve a 0,9 százalékos készpénzfelvételi tranzakciós illeték igen magas.
Igaz, a bankok nyeresége is magas, ez a két információ úgy áll össze, hogy a bankok azokon az ügyfeleken jól keresnek, akik „használják a bankot,” utalnak, kártyával vásárolnak, magas folyószámlaegyenleget tartanak fenn.
A bankok számára éppen az az igazi veszteség, ha az ügyfél kiemeli a pénzét a banktól, de az ATM-hálózatot működtetni kell, sőt, az ATM-hálózatot most éppen fejleszteni is kötelező, és ennek a rendszernek a bank számára bevételmentes használata után még adót is kell fizetni.
A kormány vélhetően a cashhasználat társadalmi költségeivel is tökéletesen tisztában van, de a nyilvánosan készpénzt pörgető politikusok (Orbán Viktor és Szijjártó Péter), az ATM-hálózat kötelező bővítése, vagy a készpénzhasználat alapjoggá tétele intézkedéscsomaggal vélhetően a szélsőjobboldali szavazókra hajt, hiszen a készpénz mellett korábban a Mi Hazánk kezdett politikai akciókba. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik korábban több alkalommal kérte a kormányt, hogy emelje meg a felvehető összeg nagyságát, a párt most jelezte, hogy bár korábban nem hallgatta meg a kormány a kérését, most örül, hogy a kormánypártokmégis így léptek.
