Magyar gazdaság: a választás után nagyon sok fronton kiigazításra lesz szükség

Fél évvel a választás előtt a magyar makrogazdaság továbbra sincs jó helyzetben, de a politikai realitás az, hogy egyelőre még nem várható szembenézés a problémákkal. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője egy november 3-i beszélgetésen foglalta össze azt, hogy miként is állunk, mi várható még a következő hat hónapban, illetve milyen költségvetési kiigazításokat kell tennie a győztes erőnek a választás után. Ezeket a kérdéseket foglaltuk pontokba.

1. A magyar GDP-növekedés még mindig gyenge

A szakember szerint a harmadik negyedéves hazai GDP-adat (0 százalékos változás, vagyis stagnálás) után az látszik, hogy 2025 egészében talán 0,5 százalék lehet a gazdasági növekedés. 2026-ban mindenképpen jöhet egy felpattanás, de amíg a kormányzat 3 százalékról beszél, addig a K&H inkább csak 2,4 százalékot tart reálisnak. Ha az összetevőket nézzük,

• hosszú idő után végre már belép egyes beruházások pozitív hatása, a BMW már termel majd, a CATL és a BYD inkább még csak a beruházási munkáik miatt emelhetik a GDP-t, de ez együttesen hozhat 0,6 százalékot;
• a lakossági fogyasztás további emelkedése jelenthet mintegy 0,6 százalékos növekedést;
• a kormányzati kiadások emelkedése is segíthet 0,5 százalékkal;
• a többi növekedést pedig a gazdaság alapvető bővülése hozhatja, miközben lehet reménykedni abban, hogy a magyar mezőgazdaság is produkál két rossz év után egy jobbat.

2. Lesz tér kamatcsökkentésre?

Németh Dávid szerint bár a forint most nagyon stabil, egyelőre nem úgy néz ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank tudna kamatot csökkenteni. Az inflációs folyamatok miatt 2026 februárjában–márciusában nyílhat ugyan egy időablak, akkor lehet akár 3 százaléknál is alacsonyabb havi inflációs adatunk.

Az elemző mégis úgy ítéli meg, hogy csak nagyjából 30 százalék az esélye annak, hogy valóban lesz is ekkor kamatvágás. Szerinte a jegybank nem egy egyszeri vágással szeretne kezdeni, hanem akkor tervez majd kamatot vágni, ha egy ciklust tud így elindítani.

Ha a forint nagyon erős (akár 380 forint alá is benéz az euróárfolyam), akkor felmerülhet a kamatvágás a választás előtt, de mivel az árstopokat addig aligha vezeti ki a kormány – pedig a kivezetésnek is lesz egy 1,2-1,5 százalékos inflációs hatása –, összességében inkább csak a választás után valószínű a kamatcsökkentés. 2026 végéig azonban akár két 25 pontos vágásra is lehet lehetőség. A kamatpolitika az MNB hatásköre, de az is fontos, hogy hogyan viselkedik a kormány: ha esetleg szigorítana, abbahagyná az osztogatást, akkor lehetne az MNB lazább.

3. A költségvetés terhei

A magyar költségvetés viszonylag hirtelen veszíthet eddig sem túl acélos pozíciójából. Magyarország adósságfinanszírozás, azaz kamatfizetés előtti, úgynevezett elsődleges egyenlege 2024-ben nagyjából 0 százalék volt, vagyis egyensúlyban voltak a bevételek és a kiadások, 2025-ben az osztogatások miatt 1-1,5 százalékos GDP-arányos hiány keletkezhet, míg 2026-ban – ha nincs a választások után egy azonnali kiigazítás – már 2-2,5 százalékra nőne az elsődleges hiány. Ehhez párosul még legalább 3,5 százaléknyi kamatfizetés, vagyis jövőre – kiigazítás nélkül – 6 százalék lenne a hiány. Ezen biztosan változtatni kell.

Bár itthon az euró bevezetése most nincs napirenden, de döbbenetes, hogy a lesajnált görögök több mint 3 százalékkal jobb kamatokkal finanszírozzák magukat, mint mi, magyarok.

4. Akkor jönnek a megszorítások?

Németh Dávid szerint a 2026-os választásnak legalább négy különböző kimenetele lehet aszerint, hogy ki nyer és mekkora (egyszerű vagy kétharmados) többséggel. A piac általában a folytonosságot szereti, de most a befektetők arra számítanak, hogy ha a Tisza Párt nyer, az olyan pozitív változást is hozhat, mint Lengyelországban Donald Tusk győzelme. Vagyis segítheti az uniós források lehívását, az alacsonyabb kamatokat és a nemzeti fizetőeszköz erősödését.

Az elemző szerint akárki nyer is, a magyar gazdaságban nagyon sok kiigazító lépést meg kell tenni. Ezeket nevezhetjük megszorításoknak is, így a választás előtt ezekbe az irányokba sem ígéret, sem lépés nem várható. Ugyanakkor májusban vagy júliusban ki kellene vezetni például a torzító, de beragadt árstopokat.

Az állam sokat költ a gazdasági szereplők támogatására, ezeket a programokat szűkíteni kellene, de európai összevetésben sok forrás megy az egyházak, az élsport és a rekreáció finanszírozására.

Németh Dávid szerint választási, népszerűségnövelő intézkedésnek jó az anyák adómentessége, de ez nagyon sokba van, a magyar gazdaság teljesítőképességébe nem fér bele. Idejében meg kellene fogni a lakásvásárlások kamattámogatását is, amely az első évben nem akkora költségvetési kiadás ugyan, de ha beleég a rendszerbe, nagyon nagyra duzzadhat az állami kiadás.

A most divatos témák közül a 14. havi nyugdíjra sincs valódi gazdasági realitás, de a 13. havit is érdemes lenne nominálisan maximálni (akinek milliós nyugdíja van, az csak egy bizonyos összeget kapjon, ne az egészet vehesse fel még egyszer). Hasonlóképpen a túl általános és túl bőkezű energiatámogatásokba is bele kellene nyúlni.

5. Nemzetközi hatások

A nemzetközi környezet továbbra sem túl jó, bár a harmadik negyedévben Magyarországon 0 volt a növekedés, miközben az Európai Unióban 0,3 százalék, vagyis azért az EU egy kicsit felfelé húzta a magyar gazdaságot. Az elmúlt tíz évben pedig a magyar GDP 34 százalékkal nőtt, az európai átlag pedig csak 15 százalék, vagyis látszik egyfajta felzárkózás.

Igen ám, de ez egy főre vetített GDP-ben az EU-ban átlagosan 4370 euró növekményt jelentett, míg itthon 4120 eurót. Vagyis az alacsonyabb magyar bázis miatt a kisebb nyugati százalékos bővülés is azt jelentette, hogy nominálisan jobban nőtt az egy főre jutó össztermék az európai országok átlagában, mint itthon. Mindemellett Magyarországon 2021 óta 10 százalékos volt az ipari visszaesés. Régiós összehasonlításban ez nem jó (a csehek stagnáltak, a lengyelek még nőttek is 10 százalékkal), de a németeknél azért jobban teljesítettünk.

Sajnos a költségvetési játéktérben elég sok mindent, így a külföldi hatásokat is nehéz modellezni. Egy példával: jelentősen befolyásolhatja Magyarország büdzséjének a helyzetét, hogy érkeznek-e amerikai szankciók, amelyek miatt hirtelen és nagymértékben kell átalakítani az energiaimportot.

6. Túlértékelt az ingatlanpiac?

Németh Dávid kitért a magyar ingatlanpiacra is. A keresleti oldalon mindig vannak olyan támogató intézkedések, mint most az Otthon Start, de a kínálati oldal nem követi a nagyobb keresletet.

Mindez oda vezetett, hogy Németh Dávid szerint ma a magyar ingatlanpiac 20-25 százalékos mértékben túlértékelt. Ebből nem következik, hogy össze fog omlani, lehet, hogy csak a következő években (főleg, ha nem lesznek támogatási programok) nem lesz már emelkedés. Ám mindez figyelmeztető lehet a 10 százalékos önrésszel finanszírozó bankoknak és a hiteleket felvevő magánszemélyeknek is: az senkinek sem jó, ha az ügyfeleknek gondjuk adódik a hitelek törlesztésével.

A támogatott hitelek általában is nagyon torzítják a hazai hitelpiacot, ma már 30 százalék ezek aránya a vállalati szektorban. A lakossági piacon is hasonló a helyzet: a hitelek egyre nagyobb aránya támogatott, a 20 százalék helyett a 40 százalék felé léptünk el. Az MNB friss statisztikái szerint lényegében csak az Otthon Start megy a lakossági hitelek közül, augusztusról szeptemberre még visszaesés is volt a hitelkihelyezésben. Mindez torz viszonyokat okoz: a jegybank alig tudja a piacot kamatoldalról befolyásolni, sokkal inkább az árfolyammal tud inflációt csökkenteni.

A makrogazdasági helyzetről nemrég a Téma című műsorunkban is beszélgettünk egy másik elemzővel, az ING-s Virovácz Péterrel, akit bővebben is érdekel a téma, az itt tudja megnézni az adást: