Gyerekszegénység: Orbán és Rónai Egon mindent összekutyultak, segítünk kibogozni, mi a helyzet
Orbán Viktor kedden interjút adott az ATV-n Rónai Egonnak. A beszélgetés során sok téma szóba került, a legrövidebb, de a kormánypárti sajtóban legnagyobb visszhangot kapott rész a gyermekszegénységről szólt. Kormánypárti kommentárok szerint ugyanis Rónai már a gyermekszegénységre vonatkozó kérdésével is álhírt terjesztett a magyarországi szegénységről. Ebben a cikkben – amennyire az elérhető információk alapján ez lehetséges – igyekszünk valós kontextusba helyezni az elhangzottakat.
A legnagyobb probléma azonban pont azzal van, hogy az elérhető adatok megbízhatósága legalábbis kérdéses.
Rónai Egon az interjú 50. percéhez közeledve a szegénységgel kapcsolatban tett fel kérdést a miniszterelnöknek. Mint mondta, a KSH revíziót hajtott végre a szegénységi adatokban, ezek alapján pedig Magyarországon a lakosság 19,3 százalékát érinti a relatív szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés, a gyermekszegénységi mutató pedig 20,9 százalékos, vagyis minden ötödik gyerek szegénységben él, míg korábban a KSH 9,5 százalékra mondta a gyermekszegénységet. Rónai hozzátette, hogy ez az EU-ban is kirívóan rossz adat, amivel Orbán hevesen és gyorsan vitatkozott.
Érdemes ezeket az adatokat helyre tenni, mert több dolog keveredett össze a kérdésben és a válaszban is. Kezdjük a gyermekszegénységgel. Egyrészt Rónai Egon és Orbán Viktor is összemos két különböző adatot: a relatív jövedelmi szegénységben élők arányát és a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányát. Anélkül, hogy mélyen belemennénk, utóbbi egy tágabb kategória, amely magába foglalja az előbbi adatot is. Ez az előbbi, az úgynevezett
relatív jövedelmi szegénységi mutató az, amelyet a leginkább érintett a KSH jövedelmi adatokon végrehajtott komoly revíziója.
Ez azt méri, hogy a háztartások hány százaléka él a medián jövedelem 60 százalékánál alacsonyabb jövedelemből. Ezt a mutatót az Eurostat „at risk of poverty-nek”, vagyis a szegénység kockázatának kitettek arányának hívja, ezért is kérhette talán ki Orbán Viktor, hogy itt nem szegénységben élőkről, hanem a szegénység veszélyének kitett emberekről, gyerekekről van szó, mert szerinte a kettő nem ugyanaz. A magyar szaknyelvben viszont a relatív jövedelmi szegénység kifejezést használják erre, a miniszterelnök pontosítása tehát csak félig-meddig áll meg.
A KSH azután hajtotta végre a revíziót, hogy két szociológus, Tátrai Annamária és Gábos András a Válasz Online oldalon megjelent cikkében a KSH szegénységi statisztikáiban több olyan hibát talált, amik alapján arra lehetett következtetni, hogy a KSH a valósnál jóval alacsonyabbra becsülte a magyarországi szegénység kutatásához használt arányszámot.
A KSH néhány hónappal a furcsa adatokról szóló cikkek után felülvizsgálta és módosította a számokat 2019-től felfelé, bár tagadták, hogy ezt a kutatók aggályai miatt tennék, rutineljárásként hivatkoztak a revízióra. Az új számok alapján mindenesetre a relatív jövedelmi szegénységben élő gyerekek (18 év alattiak) aránya jelentősen megnőtt, a 2020-ra vonatkozó adat például 9,5 százalékról 20,3 százalékra emelkedett, ami hatalmas változás. Ez a mutató addig az egész EU-ban Magyarországon volt a legalacsonyabb, a revízió után pedig a hatodik legmagasabb lett. Erre utalt Rónai Egon azzal, hogy az EU-ban is kiemelkedően rossz ez a statisztika.
Orbán Viktornak igaza volt viszont abban, hogy uniós összehasonlításban nem olyan rossz a helyzet Magyarországon, legalábbis ha nem a 2020-as, hanem a 2024-es adatot nézzük. Akkor az Eurostat adatai szerint – amelyeket Magyarország esetében a KSH-tól kérnek be – Magyarországon a relatív jövedelmi szegénységben élő gyerekek aránya 17,4 százalék volt, ami nagyjából középmezőnyt jelent, és alacsonyabb, mint az uniós átlag, amely 19,3 százalék.
Sok más országban, köztük Magyarországnál jóval fejlettebb, gazdagabb országokban rosszabb ez az arány, például Ausztriában, Luxemburgban vagy Franciaországban, az uniós sereghajtó pedig Spanyolország. Ahogy Tátrai Annamária, az ELTE Társadalomtudományi Karának adjunktusa, a KSH statisztikai hibáiról szóló cikk egyik szerzője a Telexnek elmondta, ennek az adatnak az értelmezésénél érdemes észben tartani, hogy a szegénységi küszöb minden országban máshol van. 2024-ben például Magyarországon 5010 euróval már nem számít szegénynek egy háztartás, Ausztriában még 19000 eurós jövedelem is relatív jövedelmi szegénységet jelent. A mutatót az is befolyásolja, hogy az egyes országokon belül mekkorák a jövedelmi egyenlőtlenségek.
Orbán Viktor az interjúban azt mondta Rónainak, hogy ami a szegénységet illeti, a helyzet nem jó, de jobb, mint volt, a pálya mindenesetre jó. A valóságban ez attól függ, hogy melyik évhez viszonyítunk, melyik mutatót vizsgáljuk, és hogy mennyire bízunk a KSH adataiban.
Tátrai Annamária szerint 2013–14-hez képest, amikor a 2008-as válság társadalmi hatásai igazán megmutatkoztak, valóban javulást mutatnak az adatok a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányát nézve. A relatív jövedelmi szegénységben élők aránya azonban nem csökkent érdemben. A relatív jövedelmi szegénységben élő gyermekek arányában inkább stabilitás, stagnálás látszik 2020 után.
Tátrai azt is mondta, hogy némi fenntartással kell kezelni ezeket az adatokat. A KSH ugyanis csak 2019-től módosította az adatokat, miközben legalább 2014-től indokolt lenne a revízió a kutató szerint. Még a KSH módszertani leírása szerint is
„a 2018 tárgyévi és az azt megelőző adatok csak korlátozottan hasonlíthatók össze a 2019 tárgyévtől közölt adatokkal”.
Másrészt mert a statisztikai hivatal egyelőre nem adott hihető magyarázatot arra, hogy korábban miért volt annyi ember éppen a szegénységi küszöb fölött (a KSH revíziójáról ebben a cikkben írtunk részletesebben).
Az Eurostat elfogadta a KSH revízióját, ám nem tették még közzé a részletes adatbázist, így Tátrai és kollégái egyelőre nem férnek hozzá a revízió utáni adatokhoz, vagyis jelenleg nem tudják százszázalékos bizonyossággal azt mondani, hogy a javítás után megbízhatók a KSH jövedelmi szegénységre vonatkozó adatai.
