Elsőként a Magyar Nemzet adott hírt arról, hogy újabb kartellvizsgálat indult Bige László műtrágyacégénél, a Nitrogénművek Zrt.-nél. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Telexnek is megerősítette, hogy a hír igaz, és a gyanú szerint a Nitrogénművek Zrt. 2021 és 2023 között úgynevezett vertikális kartellt valósított meg – ennek részleteit mindjárt bemutatjuk.
Azzal aligha okozunk meglepetést, ha elmondjuk, hogy a cég belső ügyeire rálátó forrásaink szerint mindez nem igaz, szerintük a korábbi vizsgálat nyomán Bige már annyira óvatos volt, hogy a belső meetingeken rendre el is mondta, mire kell figyelni. Egyik forrásunk szerint Bigének tényleg mindegy volt, hogy a vevői kinek adják tovább a műtrágyát, vagy mit tesznek vele, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
„tőle akár az anyósuk sírjára is kiszórhatják”.
Egy korábbi vizsgálat
Kezdjük azzal, hogy Bige László cége ellen jelenleg valójában két eljárás is folyamatban van. Az első nagy port felverő ügyben a GVH írásban adott válaszai alapján foglaljuk össze, hogy hol tartunk.
A Gazdasági Versenyhivatal 2021 októberében szabott ki rekordösszegű, 11 milliárd forintos bírságot a Nitrogénművek csoportra, mert az más piaci szereplőkkel együtt 2009 és 2016 között jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon. A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, ugyanakkor a Nitrogénművek Zrt. – illetve egy másik szereplő – bíróságon támadták meg a GVH határozatát.
A GVH azt gyanította, hogy a Nitrogénművek és társai meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat.
Bigéék bírósági útra terelték a döntést, és részlegesen nyertek is, bár hozzátehetjük: utólag mindkét fél, Bige László és a GVH is úgy emlékszik vissza, hogy a bokszbíró a meccs végén az ő kezét emelte magasba, de a helyzet árnyaltabb. A GVH határozatát megtámadó jogorvoslati eljárásban 2024. október 3-án döntött a Fővárosi Törvényszék, majd ezt a döntést a Kúria is helybenhagyta. Ennek értelmében megismételt eljárásban kell vizsgálni a Nitrogénművek kartellezését. A cég visszakapta a bírságot, illetve a megállapított perköltség négyötödét.
A bíróság a legsúlyosabb jogsértések – az árrögzítés és piacfelosztás – tekintetében megerősítette a GVH eredeti döntését, de mint azt Horváth Bálint, a GVH szóvivője elmondta a Telexnek: „A bíróság a jogsértés időtartamát, az árrögzítés és a piacfelosztás kiterjedtségét, a kiszabott bírság mértékét, illetve bizonyos bizonyítékok felhasználhatóságát vitatta, így a régi ügyben új eljárás kell, ami befolyásolhatja a bírság mértékét is.”
Bige Zoltán, a Nitrogénművek stratégiai igazgatója szerint ennek a „döntetlennek” ellentmond, hogy a perköltséget 80-20 százalék arányban osztotta fel a GVH és a Nitrogénművek között.
Az újabb ügy
Na és akkor az újabb eljárásról. Ebben a GVH maga nem adott ki közleményt, csak eredetileg a Magyar Nemzetnek adott írásbeli választ, ilyet – megkeresésünkre – a GVH a Telexnek is küldött. Eszerint a Gazdasági Versenyhivatal 2025. november 17-én újabb – a korábbitól független – versenyfelügyeleti eljárást indított úgynevezett vertikális tiltott versenykorlátozó megállapodás (kartell) gyanújával a Nitrogénművek Zrt., a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. vállalkozásokkal szemben.
A tartalom szerint pedig a cég egyes vevőivel szemben olyan magatartást tanúsított, olyan feltételeket szabott, illetve olyan tartalmú szerződéseket kötött, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy egyes üzletfeleinek jogszabálysértő módon hátrányt okozzon a piaci versenyben, valamint a GVH gyanúja szerint a cég meghatározta egyes vevői részére, hogy mely vállalkozások számára értékesíthetik tovább a Nitrogénművek Zrt. által forgalmazott műtrágyatermékeket.
Bige Zoltán elmondta a Telexnek, hogy mindössze két napja vették át Ügyfélkapun azt a határozatot, amely arról szólt, hogy megkezdődik az újabb vizsgálat.
A Nitrogénművek hosszú kérdéslistát kapott, amin most elkezdtek dolgozni, de ezek 90 százaléka eléggé általános, vélhetően eléggé az elején tart a vizsgálat.
A GVH közlései eléggé előrevetítik a feltételezett jogsértést, ami a társaságnak mind a kötvénypiacon, mind a szakmai munkájában eléggé rosszat tesz.
A cég ügyeire rálátó forrásaink azonban arról meséltek, hogy az utóbbi időben Bige nagyon óvatos volt. „Még véletlenül se, utalás szintjén sem volt soha ilyesmiről szó, sőt Bige minden meetingen elmondta, hogy piaci árat alkalmazunk” – hallottuk egy érintettől.
Egyik forrásunk szerint a megnevezett Hőgyész Agrokémiai Kft. tekintetében nem is volt olyan mély a kapcsolat, hogy a Nitrogénművek megmondhatta volna, kinek adjon el a cég. Mint hallottuk: az árképzésben inkább a mindenkori vezérigazgató végezte az alapvető munkát, Bige László csak jóváhagyta azt, illetve olykor valóban lefelé, vagy felfelé is módosított. A Hőgyésszel amúgy alapvetően két topvezető volt kapcsolatban: az úgynevezett key account manager és a nyugat-magyarországi értékesítési vezető.
Folyton rossz helyen keresgélnek
Ahogy egyik, az iparágat nagyon jól ismerő beszélgetőpartnerünk azt mondta, szerinte sok különlegesség van ennél a cégcsoportnál, amit ki lehetne vizsgálni, például az egyaránt Bige-tulajdonú Nitrogénművek és az NZRT kereskedelmi kapcsolatait (itt az eltérő pozíció abból fakad, hogy a Nitrogénművekben ott vannak a kötvényesek is, míg az NZRT-ben nincs ilyen teher), de az állam valahogy rendszeresen mellélő az eljárásaival.
Az, hogy amúgy a szerződések előnyösek vagy előnytelenek a vevőikkel szemben, természetesen vizsgálható kérdés, de senkit nem kényszerített a cég a szerződések aláírására. Mindenki onnan és olyan feltételekkel vesz műtrágyát, ahonnan akar – hallottuk, igaz, volt aki megemlítette, hogy a Bige-csoport amolyan árukapcsolást, csomagokat alkalmazott, vagyis a péti mellett szolnoki műtrágyáiból is kellett venni ezekben az ajánlatokban.
Nemzetközi árképzés
Elmerülve kicsit a részletekben: a szakemberek arról is beszéltek nekünk, hogy a Nitrogénművek árképzése alapvetően a földgáz árához, a teljes önköltséghez, illetve a nemzetközi (a Nitrogénművek esetében leginkább a német kikötői) jegyzésekhez igazodtak. Az első kettőt aligha kell magyarázni, az utolsó pedig olyan, mint egy hatalmas lista, ahol
- különböző termékek (a Nitrogénműveknek a legérdekesebb az angolul CAN, Calcium Ammonium Nitrate, vagy bevett hazai néven a péti só);
- különböző kikötők (például Brazília, Kína, az olaszországi Ravenna vagy a CAN esetén Németország);
- eltérő szállítási metódusok (hajóig, végcélig);
- eltérő csomagolások (nagy zsákban, ömlesztve)
különböző árai láthatók. A GVH mindenesetre fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlás szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat is.
A Nitrosol-vita
A társaság környezetében forrásaink nem tudták pontosan, hogy mire vonatkozik a vizsgálat. Olyan konfliktusról sem hallottak, amikor a vevők nagyon sérelmeztek volna valamit. Mi egy konkrét ügyről, a Nitrosol-vitáról hallottuk: a vevők szerint Bige László nem járt el korrekten, de ez régebben volt, és forrásaink nem feltétlenül gondolták azt, hogy emiatt „nyomták volna fel” a Nitrogénműveket.
A Nitrosol egy folyékony, 30 százalékban nitrogént tartalmazó műtrágya, amit a csoport periodikusan gyárt. Amikor 2022-ben elszálltak a gázárak, Bige Lászlóéknak több ezer tonna Nitrosolra volt már szerződése.
Ahogy hallottuk, meg volt kötve az üzlet egy adott áron, de miután az alapanyagárak a háromszorosára emelkedtek, Bige vis maiorra hivatkozott, és felajánlotta, hogy a szerződéses partnerek kaphatnak a Nitrosol helyett 26 százalékos nitrogéntartalmú műtrágyát. Ezt azóta is inkorrekt ajánlatnak élik meg a vevők, szerintük az lett volna a korrekt, ha nitrogénparitáson számolnak el (így ezer tonna Nitrosol helyett 1100 tonna péti sót kellett volna kapniuk). Hivatalosan végül megegyeztek a felek, de úgy tűnt, hogy ez azért egy tüske, de talán inkább fájó seb maradt a nagy vevőknél.
Bige Zoltán szerint az energiapiacon már az orosz–ukrán háború előtt nagy nyomás és áremelkedés volt, valóban születhettek olyan döntések, amelyek nem mindenkinek tetszettek, de az óriási áremelkedésre nem volt felkészülve senki.
Mint forrásainktól hallottuk, ez az újabb eljárás nem jön jól, komoly csapatot kell foglalkoztatni arra, hogy a mindenféle vizsgálatnak megfeleljen a cég, az emberek nagy része már ki is cserélődött az első vizsgálat fókusza, vagyis a 2009–2016-os időszak óta. A cégnél nagyon reménykedtek abban, hogy hamarosan nagyobb pénz áll a házhoz, mert a társaság visszakaphatja az uniós jogot sértő kvótaadót.
A cégnél régóta azt tartják, hogy a nagy szennyezőkre 2023. június 17-én kivetett adó visszamenőleges jogalkotás volt, hiszen 2023 eleji hatállyal indult, túlzott mértékű is volt az adó, a mértéke gyakorlatilag egy kisajátításra emlékeztetett, és ráadásul szembe is ment az uniós klímapolitikával. Mivel nagyon úgy néz ki, hogy ezt a leírást az EUB is osztotta, vélhetően ez a pénz visszaérkezik a céghez.
