Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is bemutatta a javaslatait Ukrajna támogatására. „A nyomás az egyetlen nyelv, amire a Kreml odafigyel”, ezért „növelni kell Putyin agressziójának árát, a mai javaslat megadja nekünk az eszközöket, hogy így tegyünk” – jelentette ki a testület elnöke. Ursula von der Leyen szerint a kétféle javaslat Ukrajna – egy IMF-jelentés alapján számolt – kétéves pénzügyi igényeinek kétharmadát fedezi, ami 90 milliárd euró. A maradékot „nemzetközi partnereknek” kellene fedezniük.
Két lehetőség, az egyik Orbán ellenzése miatt esélytelen
Két megoldási javaslatot is letettek az asztalra, hogy a tagállami kormányok döntsenek róluk.
Az egyik egy 90 milliárd eurós közös uniós hitel, amelyet az uniós költségvetés fedezne. „Ehhez a megoldáshoz egyhangúság kellene” – jelentette ki.
A másik az a jóvátételi hitel, amelyet már szeptemberben felvetett. Ehhez az EU-ban lefoglalt orosz vagyont használnák. „Minden pénzügyi szolgáltatót” bevonnának, ahol ilyen vagyon halmozódott fel. Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök szerint így legfeljebb 210 milliárd eurót tudnának adni, mert ekkora vagyont fagyasztottak be.
A második megoldással az orosz vagyonból szerzett pénzt kölcsönként nyújtanák Ukrajnának, de csak akkor kellene visszafizetni, ha Oroszország jóvátételt fizet. (Magyarul a bizottsági elképzelés szerint így is, úgy is Oroszország állná a számlát.) „Ezt a megoldást minősített többséggel fogadhatják el.”
Nem tette hozzá, de ez azt jelenti, hogy egy-két kormány nem vétózhat, a képviselt lakosságszámtól függően legalább négy kell egy blokkoló kisebbséghez. Orbán Viktor már korábban kizárta a hozzájárulását Ukrajna bármiféle támogatásához.
A két javaslatot Orbán levelével összeolvasva az első elfogadása gyakorlatilag kizárt. A másodikat a magyar miniszterelnök a minősített többség miatt nem tudja megvétózni, de ezt a leginkább érintett Belgium kormánya korábban ellenezte, ráadásul van olyan kapcsolódó döntés, ahol egy támogató hiánya is gond lehet.
Eleve a jóvátételi hitelt javasolta még szeptemberben Ursula von der Leyen. A megoldással elvileg nem koboznák el a vagyont, csak megelőlegeznék belőle az orosz jóvátételt a 2022-ben indított invázióért, de a javaslat jogi és gyakorlati kérdéseket is felvet.
A legutóbbi EU-csúcson úgy is képtelenek voltak megegyezni róla, hogy Orbán Viktor ukrán ügyekben március óta kimarad a végkövetkeztetésekből. A megállapodás Bart De Weveren, Belgium miniszterelnökén csúszott el, mert a belgiumi székhelyű Euroclearnél hevert az orosz jegybanki vagyon jelentős része. De Wever attól tartott, hogy egy jogi vitánál egyedül felelne Belgium a következményekért.
Döntés helyett ugyan a 26-ok Orbán nélkül kimondták, hogy támogatják Ukrajnát, de azt nem, hogy hogyan, és az Európai Bizottságtól kértek javaslatokat. Von der Leyen egy levélben három lehetőséget vázolt, a most hivatalosan is bemutatott két megoldás mellett a harmadik önként összedobott támogatás volt. Orbán erre válaszolva leszögezte: a kormány „nem szeretne részt venni semmilyen pénzügyi műveletben, és nem járul hozzá, hogy egy ilyen döntést az EU nevében és keretében hozzanak meg”.
Megkerülnék a vétót a vagyont befagyasztó szankcióknál, de egy uniós szintű garanciánál nem tudják
A vagyont ráadásul olyan szankciókkal foglalták le, és ezeket egyhangúlag kell megújítani, amit eddig egyéb gazdasági büntetőintézkedésekkel együtt félévente tettek meg. A magyar kormány már korábban is fenyegetőzött azzal, hogy nem megy bele egy hosszabbításba: 2024 végén „húzta be a kéziféket” és 2025 elején engedte ki.
A Politico kedden arról írt, hogy itt szintén minősített többséget használnának egy jogi lehetőséggel. Valóban erre az alapszerződési részre hivatkozva jelentett be szerdán Dombrovskis egy javaslatot, amely megtiltaná a lefoglalt orosz vagyon átvitelét Oroszországba. A befagyasztásnak a háború végéig és a jóvátételig maradnia kellene, ez a jogszabály „a szankciókkal párhuzamosan” működne.
A tervnek viszont nem ez az egyetlen eleme, ahol felmerülhet egy vétó. Von der Leyen közölte: létrehoznának egy „nagyon erős szolidaritási mechanizmust”. Dombrovskis arra a „valószínűtlen esetre”, ha az EU-nak mégis fizetnie kellene, felhívta rá a tagállami kormányokat, hogy adjanak garanciákat. Ezeket a következő, 2028-tól induló többéves uniós költségvetés biztonsági rése garantálná, addig pedig módosíthatnák a jelenlegit.
A mostani költségvetés módosításához és az új elfogadásához viszont egyhangú döntés kell. Dombrovskis nem tért ki arra, hogy a magyar kormány ellenzése mellett erre mekkora esélyt lát, vagy hogy milyen következményekkel számol akkor, ha ez nem sikerül, állandósítanának-e kétoldalú garanciákat a 26-októl.
A bizottsági alelnök egy kártérítési mechanizmust ígért arra az esetre, ha az EU-n kívüli vagyont foglalnának le, és egy olyan eszközt, amely eltántorítana másokat, hogy behajtsák az orosz követeléseket.
Úgy tűnik, nem oszlatták el Belgium kormányának összes aggodalmát
Von der Leyen szerint Belgium kormányának „szinte minden” aggodalmát figyelembe vették (magyarul elismerte, hogy nem mindet). Szerinte nagyon erős a védelmük, és a lehető legjobban enyhítették a kockázatokat. Például hiába nyerne valamilyen pert Oroszország az EU-n kívül, azt nem lehet végrehajtani az EU-n belül.
Belgium külügyminisztere, Maxime Prévot szerdán úgy látta, hogy a javaslat nem oszlatja el kellően az aggodalmaikat. A Politico szerint közölte: „az az idegesítő érzésünk, hogy nem hallgattak meg minket”.
Von der Leyen erre válaszul nagyon fontosnak tartotta, hogy kezeljék az összes kockázatot, amelyet Belgium érez, de „még nem végeztünk az egyeztetésekkel”. Szerinte a legfontosabb aggodalmaikat figyelembe vették a tervezetben, például biztosítanák a likviditást az Euroclearnek, ez pedig az EU költségvetését is érintené (amihez egyhangú döntés kellene).
Az Egyesült Államok és Oroszország kormányzatának egyeztetéseiről korábban egy olyan tervezet szivárgott ki, amely az EU-ban lefoglalt vagyonról is rendelkezett volna, bár úgy tűnik, ez már nincs napirenden. Von der Leyen szerint egyeztettek az USA-val, például Scott Bessent pénzügyminiszterrel, „pozitívan fogadták” a kölcsön tervét. A bizottsági elnök felvetette, hogy mások is csatlakozhatnak, ahol orosz vagyont foglaltak le, de egyetlen országot sem nevezett meg. A felvetésre, hogy a javaslat nem veszélyezteti-e a béketárgyalásokat, úgy vélte, hogy épp pozitívan járulhat hozzájuk, mert világossá teszi Oroszországnak, hogy sokba kerülne neki a háború folytatása.
A korrupció elleni harc is feltétel
Von der Leyen elmondása alapján a pénzből költségvetési mellett katonai támogatást is nyújtanának. Utóbbiból főleg ukrán, uniós és közös piaci országokból vásárolnának, kivéve a sürgős eseteket. Dombrovskis hangsúlyozta, hogy ezért cserébe Ukrajnának be kellene tartania a jogállamiságot, „beleértve a korrupció elleni harcot”.
Nem tette hozzá, de nemrég a feloszlatni próbált, majd részben uniós nyomásra megtartott korrupcióellenes ügyészség tárt fel egy korrupciós ügyet az atomerőművek üzemeltetése körül, a botrány miatt Andrij Jermak elnöki tanácsadó is lemondott.
A tagállami vezetők december 18-19-én találkoznak legközelebb, várhatóan itt köthetnek politikai alkut a támogatásról.
Épp aznap jelentett be Szijjártó vétókerülés miatt pert
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter épp szerdán, a bizottsági sajtótájékoztató előtt nem sokkal jelentette be egy másik, orosz gázt kivezető tervezetről, hogy amint elfogadják, perelni fog a kormány. Többek között azzal indokolta a lépést, hogy az „jogi csalás”, mert szerinte szankció kereskedelmi köntösbe van bújtatva.
Szóba került az is, hogy az orosz jegybanki vagyont lefoglaló uniós szankcióknál gyakorlatilag szintén minősített többséget használhatnak. Ezt teljesen ellentétesnek tartotta az uniós alapszerződésekkel, „nem csak a lóláb lóg ki, hanem az egész istálló”.
