A Politico szerint magyar vétóveszély megkerülésére készülhetnek az orosz vagyont használó ukrán hitel miatt
Az Európai Bizottság egy jogi megoldással igyekezne oszlatni Belgium kormányának aggodalmait az Ukrajnának tervezett jóvátételi hitelnél, írta kedden öt forrásra hivatkozva a Politico.
Alig egy éve egyszer már „behúzta a kéziféket” a magyar kormány
Egy szeptemberi, nem hivatalos európai bizottsági javaslat szerint a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával mintegy 140 milliárd eurós jóvátételi hitelt adnának Ukrajnának, hogy „Oroszország fizessen”. Így elvileg nem koboznák el a vagyont, csak megelőlegeznék belőle az orosz jóvátételt a 2022-ben indított invázióért, de a javaslat jogi és gyakorlati kérdéseket is felvet. Az Európai Bizottság nyilvánosan még mindig nem tett le konkrét jogszabályt az asztalra.
A legutóbbi EU-csúcson úgy sem tudtak megegyezni, hogy Orbán Viktor ukrán ügyekben március óta kimarad a végkövetkeztetésekből. A megállapodás Bart De Weveren, Belgium miniszterelnökén csúszott el, mert eredetileg egy belgiumi székhelyű pénzügyi intézménynél hevert az orosz jegybanki vagyon jelentős része. De Wever attól tartott, hogy egy jogi vitánál egyedül felelne Belgium a következményekért.
A vagyont ráadásul szankciókkal foglalták le, és ezeket egyhangúlag kell megújítani, amit eddig egyéb gazdasági büntetőintézkedésekkel együtt félévente tettek meg. A magyar kormány már korábban is fenyegetőzött azzal, hogy nem megy bele egy hosszabbításba: 2024 végén „húzta be a kéziféket” és 2025 elején engedte ki.
Az uniós kvázialkotmány „súlyos nehézségekre” kitalált részéhez nyúlhatnak
A Politico forrásai szerint úgy kerülnék meg az ilyen kockázatot, hogy az uniós kvázialkotmány, az egyik alapszerződés „súlyos nehézségek” esetére kitalált cikkéhez nyúlnának. Ilyenkor a kormányok testülete az uniós alapszerződések eljárásainak „sérelme nélkül, a Bizottság javaslata alapján, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozhat a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről”.
A cikkre támaszkodva a Politico szerint azzal érvelnének, hogy a szankciók elengedése kárt okozna az uniós gazdaságnak, és akár a szokásos féléves hosszabbítgatásokat is kitolhatnák három évre.
A magyar kormány már korábban panaszkodott rá, hogy szerinte szankcióknál kerülik meg az egyhangú döntéshozatalt. A Politico által idézett alapszerződési cikk egy másik esetben, a 150 milliárd eurós védelmi hitelnél került elő. Azt a javaslatot csak a magyar kormány nem szavazta meg. (Utána bejelentkezett 20 milliárd euróra a 150-ből, végül holtversenyben a harmadik legnagyobb, 16,2 milliárd eurós részt kaphatja, bár ezt is túligényelte.) Az EP kutatószolgálatának gyűjtése alapján korábban is többször nyúltak a „vészhelyzeti” lehetőséghez, de egy 1970-es évekbeli ideiglenes megugrás után 2020, a koronavírus-járvány óta vált ez ismét gyakoribbá, nagyjából tucatnyi példát találtak rá ebben az évtizedben.
A Politico nem tért ki rá, de ahogy arról korábban írtunk, a hiteldöntésből kihagyott Európai Parlament pert indított az eset miatt, így egy hasonló megoldás nem feltétlenül fogja megnyugtatni Belgium kormányát.
Az oldal októberi értesülései alapján egy olyan megoldást is fontolgattak, hogy egy, még minden állam- és kormányfő nevében kiadott végkövetkeztetésre hivatkoztak volna. Ezt a lap szerint több kormány is ellenezte, mert attól tartottak, hogy veszélyes példát jelentene, ha régi politikai nyilatkozatok határoznának meg lépéseket a jövőben.
A héten tervezik a hivatalos javaslatok kiadását
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn arról posztolt X-re, hogy a héten tervezik a hivatalos javaslataik bemutatását. A testület szerdán tartja a heti ülését, a Politico szerint aznap várható a tervezet.
A legutóbbi EU-csúcson a 26-ok arról állapodtak meg, hogy alternatív terveket is kérnek az Európai Bizottságtól. Von der Leyen egy levélben két másik változatot is vázolt, de a testület előre jelezte, hogy a jóvátételi hitelt tartaná a „legvilágosabb” módszernek.
Orbán Viktor válaszul megírta: nem támogatja, hogy az EU „bármilyen formában” további pénzügyi támogatást küldjön Ukrajnába. Tuzson Bence igazságügyi miniszter Facebook-bejegyzése alapján úgy fogalmazott, hogy a kormány „nem szeretne részt venni semmilyen pénzügyi műveletben és nem járul hozzá, hogy egy ilyen döntést az EU nevében és keretében hozzanak meg”. A miniszterelnök már korábban kijelentette: „soha nem fogunk más pénzéhez nyúlni”, „semmiképpen” nem venne részt ilyen alkuban.
