Figyelmeztetést kapott a kormány a „nem kérünk belőle!” EU-hitelre beadott 6600 milliárdos tervéhez

„Ezt elfelejtettem, de be kell számolni” róla

– vezette fel hétfőn Nagy Márton gazdasági miniszter a Parlament költségvetési bizottságának ülésén, már a képviselői kérdésekre adott válaszok között, hogy a magyar kormány leadta a tervét az EU védelmi hitelére.

Volt ok az országgyűlési képviselők előtt beszélni arról, hogy a kormány élt a SAFE nevű lehetőséggel. A Parlament többsége korábban olyan határozatban ment neki ennek a kölcsönnek, ellenezve a közös hitelfelvételt, amelyre a szakbizottság mostani tagjai közül kettőt leszámítva mindenki (a Fideszből, a KDNP-ből, a Jobbikból, a függetlenektől, valamint a német kisebbségi képviselő) igent mondott.

„Nem kérünk belőle!”

– jelentette ki akkor Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója az „adósrabszolgaságról”.

A kormány egyedüliként nem szavazta meg a hitelkeretet az EU miniszteri Tanácsában. Ezután akkora, 20 milliárd eurós darabot kért belőle, hogy ugyan csak körülbelül ötödével kisebb összeget szánt neki az Európai Bizottság, ez így is a harmadik legnagyobb szelet, holtversenyben az EU egyetlen atomhatalmával, Franciaországgal. (Összehasonlításképp: a 16,2 milliárd eurós keret több mint másfélszer akkora összeg, mint a 10,4 milliárd euró, amennyi az egyszeri, 2026-ban lejáró helyreállítási alapból jár vissza nem térítendő támogatásként és hitelként.)

Nagy Márton hétfőn megerősítette, hogy vasárnap – azaz határidőre – beadták az igényléshez szükséges tervet 17,4 milliárd euróra (ez mostani árfolyamon nagyjából 6670 milliárd forint). A megítélt keret csak 16,2 milliárd euró, de a „biztonság kedvéért” magasabb összegű tervet adtak be, mert az uniós hatóságok dönthetnek úgy, hogy „bizonyos szerződéseket nem fogadnak be”. Elismerte, hogy ennek a kamata alacsonyabb, mint a piaci. (Arról, hogy Magyarország mennyire kiemelkedően drágán finanszírozza az adósságát, többek között itt írtunk.) Így Nagy Márton szerint lehet, hogy nem is kell devizában kötvényt kibocsátani a következő években, „hiszen

itt van egy sokkal olcsóbb finanszírozás, jelentősen csökkenti a kamatkiadásokat, és növeli Magyarország mozgásterét”.

A SAFE-et nem arra használnák, hogy hiányt és adósságot növeljenek, hanem „a meglévő devizafinanszírozást kiváltsuk egy olcsóbb” lehetőséggel.

Aznap viszont az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra utalt, hogy a SAFE-et nem egyszerűen kötvények kiváltására találták ki, hanem feltételei is vannak. Kaja Kallast a Népszava kérdezte a magyar dokumentumról, mire az Európai Bizottság alelnöke elmondta: a testület mind a 19 igénylést értékeli, utána pedig a miniszterek Tanácsa elfogad egy finanszírozási tervet.

Alapvetően ez szerinte hasonló lenne, mint a helyreállítási alap mögötti hitelnél, jelentette ki Kallas. Az Euractiv ezt úgy értelmezte, hogy itt is jogállamisági előfeltételekhez, „szuper-mérföldkövekhez” köthetik a kifizetéseket, mint a helyreállítási alapnál, ahol egy potyaelőleget leszámítva a kormány még mindig nem tudott rendes kifizetési kérelmet leadni. A pénzhez ugyanakkor további, sima mérföldkövek – reformok, fejlesztések – is kellenek, és Kallas szavaiból úgy tűnik, erre gondolt, a Népszava is ezt hallotta ki a szavaiból. A helyreállítási alap mögötti hitelnél „reformokat kellett felmutatni, a dolgokat, amiket csinálsz, hogy megkaphasd a finanszírozást, és ezért vannak a tervek”. Úgy vélte, ezek biztosítják, hogy a pénz csak és kizárólag védelmi tervekre menjen.

Kallas magyarázata nem zárja ki, hogy a kormány be tudott írni elég védelmi vagy akár kettős használatú fejlesztést – azaz polgári célokra, például „katonai mobilitásra” alkalmas utakat, de utóbbiakat csak korlátozottan lehet bevenni a tervekbe. Arról, hogy a hitel milyen lehetőségeket jelenthet vasútfejlesztésre, valamint a magyar hadiipar privatizációjában részt vevő 4iG-nek, itt írt a G7 bővebben.

A Népszava szerint a legfontosabb követelmény a tagállamok együttműködése és az európai beszerzés lesz az értékeléseknél. A támogatott tervekben fő szabály alapján legalább három uniós tagállamból kell részt venni, egyetlen országból csak kivételes esetben kaphatnak hitelt saját projektekre. A másik fontos elbírálási szempont, hogy a beszerzett eszközök részeinek legalább a kétharmada uniós országból érkezzen, de az EU-n kívüli Norvégia és Ukrajna is olyannak számít, mintha tagállam lenne – utóbbit a 19-ből 15-en támogatnák.

A Népszava úgy értesült, az Európai Bizottság a tervei szerint januárban vinné az értékeléseket a miniszteri Tanácsba, ahol néhány hét után engednék át a projekteket. Így már tavasszal kiderülhetnek bővebb információk arról, mit tartalmaznak a jelenleg nem nyilvános tervek, és elkezdődhetnek beruházások. Az Európai Bizottság kedden a Népszava kérdésére nem árulta el, mennyit lehet majd megtudni ezekről az összegeken felül. Nagyon érzékeny részlet lehet, hogy milyen eszközöket vesznek, közölte Thomas Regnier szóvivő.

A SAFE része az Európai Bizottság védelmi csomagjának, amely lehetővé teszi a tagállami hatóságoknak, hogy felzárkóztatási pénzeket csoportosítsanak át védelmi célokra, és a költségvetési hiányt is rugalmasabban számolják el. Utóbbival szintén élt a magyar kormány, a választási osztogatásban részben ennek köszönhetően emelhette meg a költségvetési hiánycélt, miközben egy ideiglenesen felfüggesztett túlzottdeficit-eljárás még mindig nem ért véget ellene.

Cikkünket kiegészítettük az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatója alapján.