A választás előtt beígért osztogatásokhoz nem nyúlna a kormány, ezekkel viszont már nem tarthatók az eddigi hiánycélok. Nagy Márton újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen elmondta, ezért az NGM már 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol az idei évre és a bankok extraprofitadójának jelentős emelésére tesz javaslatot a kormánynak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) november 11-én új 2025-ös és 2026-os makrogazdasági számokat fektetett le. Nagy Márton miniszter egy előző nap megtartott háttérbeszélgetésen elmondta, hogy
az NGM immár úgy kalkulál, hogy az idei és a jövő évi költségvetési hiány is 5 százalékos lesz.
A 2025-ös költségvetés benyújtásakor tervezett számokat idecitálni szinte már történelem, egyrészt olyan régen volt már az a tavaly novemberi tervezés, másrészt sok lépcsőben annyit romlottak az előrejelzett adatok, főleg persze a növekedés (az eredetileg tervezett 3,7 százalékról a ma reálisnak tartott 0,5 százalékig), de annak folyományaként például a hiány is nagyon elszállt. A 3,7 százalék előbb 4,1 végül legutóbb már 4-4,5 százalék lett a kormányzati tervben.
Nagy Márton így már rég nem az egykori számokhoz, hanem az úgynevezett alapvető pillérekhez ragaszkodhatott csak. Ezen célok így szólnak:
- A hiány csökkenjen, de legalábbis ne nőjön!
- Az államadósság fenntartható pályán maradjon.
- Magyarország ne kerüljön túlzottdeficit-eljárás (excessive deficit procedure – EDP) alá! A részben a védelmi kiadások miatt megnövelt európai mozgásteret kihasználhatjuk, de azt már ne lépjük túl!
Az osztogatás szent, a deficit nő
Nagy Márton szerint a költségvetésnek szembe kell néznie azzal, hogy a GDP az idén 0,5 százalékkal fog csak bővülni, igaz, jövőre a remények szerint 3,1 százalékra gyorsul a növekedés. A gyengébb GDP ugyanúgy emeli a hiányt, mint a vártnál magasabb infláció, előbbi például a kevesebb befizetett adó, utóbbi a nagyobb nyugdíjkiadások miatt.
„Emellett a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak” – így hangzott Nagy Márton miniszter szájából az, hogy a kormány mindenféle jóléti intézkedését, programjait is exogén adottságnak kezeli az NGM, vagyis ezt lefordíthatjuk úgy is, hogy a választás előtt az NGM számára kőbe vésettek a népszerű, azaz szavazatgyűjtő intézkedések, így a lakossági és vállalati adócsökkentések, a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel és a hasonló kamatozású céges hitel, a nyugdíjemelések, vagyis a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első etapja, amely az első felvonásban egy heti plusz nyugdíjat jelent a 14. hónapból.
„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni.”
– foglalta össze az új hiánycélt a miniszter.
A nominális számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a pénzforgalmi hiány ebben az esetben így alakulna:
- 2024: 3948 milliárd forint;
- 2025: 5055 milliárd forint;
- 2026: 5445 milliárd forint.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a GDP-arányos államadósságra is csak a „ne nőjön, ha már csökkenni nem tud” elv marad érvényben, vagyis mindhárom felsorolt évben (2024–2026) 73,5 százalékos lesz a GDP-arányos adósságszint, amelynek megtartásában az idén az erős forintárfolyam segít, jövőre pedig a remélt nagyobb növekedés.
Korábban olyan pillért, vagyis kiemelt célt is lehetett hallani, hogy az adósságfinanszírozás (kamatfizetés) előtt számolt elsődleges hiány ne menjen mínuszba. Nos, most pár évig mégis mínuszba fog menni, itt a cél úgy módosult, hogy hamar vissza kell találni a pozitív régióba. 2025-ben mindenesetre 1,1, míg 2026-ban 1,2 százalék lesz a most bemutatott tervek alapján az elsődleges mínusz.
Az 5 százalékos hiány mindenesetre az a legmagasabb szint, ami még teljesíti a túlzottdeficit-eljárás elkerüléséhez megfelelő követelményt, az 5,1 százalék már eljárást vonna maga után, vagyis a kormány a tervek szerint teljesen kifeszítené a kereteit, ha bármilyen tétel negatív irányba csúszik jövőre, megint intézkedéseket kell bejelenteni. A hiányszámok nem néznek ki jól az európai mezőnyben sem, az 5 százalék ugyanis 2025-ben és 2026-ban is az 5-ik legnagyobb hiány lesz az Európai Unióban.
A háttérbeszélgetés alapvetően nem az inflációról szól, de azért kiderült, hogy az NGM úgy kalkulál, hogy az idén 4,6 százalék lehet az infláció, amely most elkezd csökkeni, az év végén 4 százalék körül lesz, jövőre pedig már csak átlagosan 3,7 százalékot vár a kormány.
Pénz is kell valahonnan: nő a bankadó
A megemelt hiánycél azonban még nem fedez minden jóléti kiadást, ahhoz további forrásra is szüksége van a költségvetésnek. Viszonylag könnyű kvízkérdés lenne egy vetélkedőn, hogy kit tervez megadóztatni a kormány? A magyar lakosságot, a magyar vállalkozásokat, vagy esetleg a magyar bankokat? Igen, a helyes válasz a C:
A bankokat adóztatná többet a kormány, ráadásul úgy, hogy 400 milliárd forinttal több pénzt szedjen be tőlük.
- Ez részben az általános tartalékok zárolásából (ez 192 milliárd forint),
- részben a bankadó olyan emeléséből jönne össze, hogy a 2026-ra tervezett 180 milliárd forint ténylegesen befolyó adó helyett 360 milliárd forint beérkezését szeretné elérni az NGM.
A miniszter szerint ugyanis a bankok jövedelmezősége továbbra is nagyon magas, szerinte ez még akkor is így van, ha a kormány a bankadókkal, a kamatstoppal, az ingyenes készpénzfelvételi limit megduplázásával és az erőltetett ütemű vidéki ATM-telepítéssel együtt azért folyamatosan apasztja ezt a valóban impozáns profitot. Nagy Márton szerint ugyanakkor a jövő évi adó vetítési alapját jelentő 2024-es évben Ciprust és Litvániát leszámítva Magyarországon volt a legmagasabb (18-19 százalékos) a szektor átlagos ROE-ja, vagyis a saját tőkére vetített nyereség.
Nagy Márton nem tett úgy, mintha a bankokkal vagy a pénzügyi vállalkozásokkal bármilyen egyeztetés lett volna a megemelt bankadóról, mint mondta a beszélgetés utáni sajtócikkek jelentik a „bejelentést”.
Hogyan változik a tervek szerint a bankadó? Az adózás alapja ennél az adónemnél mindig a két évvel korábbi eredmény, vagyis 2025-ben a 2023-as eredmény, 2026-ban a 2024-es. A lezárt év azért kell, hogy ne lehessen „manipulálni” a kimutatott nyereségeket – mondta a miniszter.
A jövő évi banki extraprofit adózás szempontjából releváns 2024-ben a bankok nem konszolidált adózott eredménye 1997 milliárd forint volt, a konszolidált pedig 1634 milliárd forint. A 2026-os bankadó jelenleg érvényben levő kulcsai így néznek ki:
- 20 milliárd forint nyereségig: 8 százalék.
- 20 milliárd forint feletti nyereségsávra: 20 százalék.
- Állampapírvásárlás révén levonható rész: 50 százalék.
Az új javaslat (ez hangsúlyozottan még csak javaslat, vagyis nincs róla kormánydöntés) szerint
- 20 milliárd forint nyereségig: 10 százalék.
- 20 milliárd forint feletti nyereségsávra: 30 százalék.
- Állampapírvásárlás révén levonható rész: 30 százalék.
Ezzel a kulccsal az NGM számítása szerint az eddig tervezett 180 milliárd forintos 2026-os adóbevétel 360 milliárd forintra nőne, amit úgy számolt ki az NGM, hogy a bankok minden adókedvezményt kihasználnak.
A finanszírozásról elhangzott, hogy a jövő évben devizakötvénnyel is ki kell jönnie Magyarországnak, mégpedig az év első felében. Hogy hol és mekkora értékben, az még képlékeny, a finanszírozásban az is nagyon fontos tényező lesz, hogy például az uniós SAFE-forrásból, a Magyarország által kért 16,2 milliárd euróból megkapjuk-e a 15 százalékos előleget. Ha ezt megkapjuk, akkor értelemszerűen jóval kevesebb devizakötvényre van szükség.
Az, hogy a kisebb ösztönzés miatt a bankok kevesebb állampapírt fognak venni, nem fáj annyira az államnak. Ha ugyanis jönnek devizaforrások, vagy jön a SAFE, akkor ez a finanszírozás nélkülözhető. A devizakötvény lehet euró, lehet dollár, de egy szubjektív megjegyzés alapján, nem tűnt úgy, hogy a miniszter nagyon számolna a mostani washingtoni látogatás esetleges hitelezési hozadékával, inkább a klasszikus befektetőkre hagyatkozhat.
Nagy Márton természetesen pontosan tudja, hogy a bejelentett adóváltozással a viszony tovább romlik a bankok és a kormány között,
de úgy vélte, hogy ha a gazdaságban nincs pénz, illetve a költségvetés stabilitása fontos, akkor csak a bankoktól lehet elvonni. Mivel mi nem vagyunk politikai párt, nem kockáztatunk szavazatokat, talán megjegyezhetjük, hogy az azért egyáltalán nem biztos, hogy minden választás előtti időszakban a rosszul teljesítő magyar gazdaságban 1500-2000 milliárd forint körüli jóléti intézkedésre van szükség.
Kockázatok
Ez tehát az új keretrendszer. Csakhogy az elmúlt években mindig az idő múlásával romlottak a növekedési előrejelzések, így most is egyfajta kockázat, hogy amennyiben a piac most is alacsonyabb 2026-os növekedést vár, mit lehet tenni, ha a piacnak lesz igaza és nem lesz meg a 3,1 százalék.
Ez valóban egy kockázat – mondta a miniszter, ahogyan nyilván az is, ha további „elengedhetetlen” kormányzati osztogatási ötletek érkeznének, bár ilyeneket Nagy Márton nem vár, de mint hallottuk, ha bármelyik negatív kockázat megvalósulna, van még arról némi gondolkodás, hogy az egyes tárcáknál mit lehetne még megfogni.
Ugyanakkor lehet a vártnál pozitívabb kimenetel is, például ha az MNB kamatot csökkentene. Ez egy pozitív meglepetés lenne a kormánynak, mert az NGM nem számol 2026-ban sem kamatcsökkentéssel, miközben a hazai elemzők azért 2026 végéig két, egyenként 25 pontos kamatvágással szoktak kalkulálni. Ha ez bekövetkezik, az csökkentené a finanszírozás költségeit.
Szintén izgalmas kérdés, hogy miként reagálnak majd a most bejelentett magasabb hiányszámokra a piaci szereplők, illetve a hitelminősítők.
A miniszter szerint ez leginkább azon múlik, hogy valójában most mit várnak a hitelminősítők. Az S&P felülvizsgálatán túl vagyunk, ami azért kedvező szituáció, mert ennél a ratingcégnél vagyunk a bóvli és a befektetésre ajánlott kategóriák határán (szerencsére még az utóbbiban). A Moody’s nagyjából már azt várja, mint amire a kormányzat most módosít, a Fitchnek viszont ez az új számsor kellemetlen meglepetés lesz, mert ő eddig jobb adatokat várt.
