Orbán Viktor: Természetesen mindannyian úgy érezzük Magyarországon, hogy a munkánk nincsen megfizetve

Orbán Viktor csütörtök reggel, a munkaadók és munkavállalók képviselőivel közösen aláírta a Karmelitában a megállapodást, aminek értelmében január elsejétől a minimálbér 11 százalékkal 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal 373 200 forintra emelkedik.

„Természetesen mindannyian úgy érezzük Magyarországon, hogy a munkánk nincsen megfizetve. Én a nagyon kevés kivételek közé tartozom” – mondta Orbán, aki szerint az emberek általában úgy gondolják, hogy többet ér az elvégzett munkájuk, mint amennyi pénzt kapnak érte. „Ebben biztosan sok igazság van, csak az a baj, hogy ezt nem mi döntjük el, hanem a piac méri meg”, ezért kell a miniszterelnök szerint a piacnak elsőbbséget kapnia a kormány helyett a bérek meghatározásában.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy a minimálbér emelése egy „nagy terv” része, aminek célja, hogy munkaalapú társadalommá váljon Magyarország. Erre szerinte azért van szükség, mert a történelem során elvesztettük természeti erőforrásaink nagy részét, ami miatt „ez az ország csak abból tud megélni, amit vagy az izomerejével, vagy a szellemi képességeivel létrehoz”. „Ha Magyarországon nincs munkaalapú társadalom, akkor nincs gazdasági teljesítmény sem” – véli a miniszterelnök.

Orbán szerint ma lényegében a teljes foglalkoztatás állapotában vagyunk, amikor egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, igaz, később azt is hozzátette, hogy a foglalkoztatás további növekedésére számítanak. Emellett a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi számításaival érvelt, ami szerint jelenleg 65 ezer betöltetlen munkahely van Magyarországon, amire csak 35 ezer vendégmunkás-engedélyt adnak ki.

Orbán azt mondta, hogy a jelenlegi megállapodást nehezítette, hogy a korábbi, 2024-ben megkötött bérmegállapodást kellett most korrigálniuk a gazdaság gyenge teljesítménye miatt. A miniszterelnök azonban továbbment, és azt is kifejtette, hogy mi állhatott a kormány szerint a növekedés lelassulása mögött: „egy háborús időszakban élünk, és a háború blokkolja a gazdasági növekedést”, ami súlyos hatással van Közép-Európára, és azon belül is a német gazdasági övezetre.

Az eseményen felszólaló Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke szerint a minimálbér-emelés jövőre 6–7 százalékos reálbér-emelkedést eredményezhet a legalacsonyabban keresőknél, míg a garantált bérminimum növelése 3 százalékos emelkedést okoz a szakképzett, de legkevesebbet kereső dolgozóknál. A munkáltatók korábban a szociális hozzájárulási adó csökkentését kérték, de végül tudomásul vették, hogy ez szétfeszítette volna az állami költségvetés kereteit.

Orbán Viktor csütörtök reggel egy Facebook-bejegyzésben jelentette be az emelést, amiről a kormánynak csak hosszas tárgyalások után sikerült kiegyezni a munkásokat és munkáltatókat képviselő szervezetekkel. „Komoly vállalás, amihez a kormány egy 11 pontos adócsökkentési programmal járult hozzá, melynek köszönhetően 90 milliárd forinttal csökkennek a kkv-k adóterhei”, írta a posztban a miniszterelnök.

A jelenlegi emelés egy hároméves bérmegállapodás része, ami szerint a minimálbérnek 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re pedig 14 százalékkal, 374 600 forintra kellett volna növekednie. A megállapodásba bekerült, hogy a bérmegállapodás újratárgyalható, ha nem teljesülnek azok a makroszintű várakozások, amelyekkel most számoltak a szereplők, így például más lesz az infláció, a GDP-növekedés vagy az átlagbér-növekedés szintje. A garantált bérminimum emelkedését is megígérte a kormány, ez a minimálbérhez hasonlóan az egy-egy munka után járó legalacsonyabb bért határozza meg, viszont ez azokra a munkakörökre vonatkozik, amik legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényelnek. Itt már valamivel visszafogottabban ígért a kormány: a bérmegállapodás szerint 2025-re 7 százalékkal, 348 800 forintra kellett emelkednie a garantált bérminimumnak, míg a következő két év emeléséről menet közben akartak dönteni.

A kormánynak 2025-re sikerült tartania erről szóló ígéreteit, de a 2026-os emelések mértékét még előző hét elején sem lehetett pontosan tudni. Ennek oka, hogy ugyan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai már tavaly megállapodtak a 13 százalékos minimálbér-emelésről, viszont akkor még a GDP 3 százalékos növekedésével számoltak az idei évre. Miután azonban kiderült, hogy idén a GDP-emelkedés várhatóan az egy százalékot sem fogja elérni, újra kellett tárgyalni a béremelést.

A munkások képviselői októberben egységesen a 12 százalékos minimálbér-, és 10 százalékos garantált bérminimum-emelés mellett kardoskodtak, miközben a vállalkozókat képviselő szervezetek abban sem voltak biztosak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a cégek tartani tudnák a két számjegyű növekedést.

A tárgyalások kisebb zavart okoztak a kormányzati kommunikációban: Nagy Márton gazdasági miniszter az elmúlt hónapokban arról is beszélt, hogy a 13 százalékos nem reális, sőt, a jelenlegi gazdasági helyzetben a 10 százaléknak is örülni kellene, míg máskor azt mondta, a cél továbbra is a 13 százalék.

Nagy Márton előző csütörtökön jelent meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt. Itt már arról beszélt, hogy hamarosan megszülethet a megállapodás a szakmai szervezetekkel, aminek következtében a minimálbér 10–11 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedhet 2026-ban.