Rengetegen követelik a pénzüket, de hatalmas a hiány a Bászna Gabona Zrt. mátészalkai mezőgazdasági cégnél – írta meg a Telex még közvetlenül az ünnepek előtt. Kelet-Magyarországon most a gazdák úgy látják, hogy ami az állattenyésztésben az elhíresült Hajdú-Bét-ügy volt, az lesz a növénytermesztésben a Bászna Gabona esete. Aki pedig némi politikai véleményt is visz a helyzet kommentálásába, az egyenesen a Fidesz Hajdú-Bét-ügyének tartja a Bászna Gabona megborulását.
Emlékeztetül: a debreceni Hajdú-BÉT a kelet-magyarországi víziszárnyaspiac gyorsan növekvő, hatalmas integrátora volt. Amikor problémák jelentkeztek a cégnél, a Wallis-csoport tett kísérletet a megmentésére, a „libapiac” azonban 2003-ban, a baloldali kormányzat idején összeomlott, a cég súlyos adósságokat hátrahagyva csődbe ment. A környék gazdái közül nagyon sokan szenvedtek károkat, összesen mintegy 5,5 milliárd forintot. A Wallis maga 10 milliárd forintot bukott. A későbbi miniszterelnök Bajnai Gordon egész politikai pályáját végigkísérte, hogy rengeteg, sokszor teljesen alaptalan támadást kapott a Hajdú-Bét ügye miatt, ugyanis ő volt a Wallis vezérigazgatója ebben az időszakban.
A helyzet most fordított, a kormány jobboldali, és a Bászna Gabona társaságot sokan emlegették a környéken olyan cégként, mint amihez Kósa Lajos fideszes politikus családjának van köze. Dr. Kósa Karolina Éva, a politikus testvére már több mint 4 éve nem tulajdonos a cégben, de a cégnek juttatott nagyobb induló állami segítségből, illetve az agresszív növekedési stratégiájából kiindulva
sokan azt gondolták, hogy a vállalat nagy központi támogatások lehívására lett optimalizálva. A piaci szereplőkben volt egyfajta vakhit, azt gondolták, nem lesz baj. Nos, lett.
Most ugyanis már mindenki követelésekről, készlethiányról mesél, amik ráadásul nem pusztán gazdálkodási problémákra, hanem bűncselekményekre is visszavezethetők. Első cikkünk nyomán több gazda is jelezte, hogy kiterjedtebb a probléma annál, amiről írtunk, nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdákat, keverőket, feldolgozókat és fuvarozókat érintenek a társaság likviditási problémái, de még felvidéki (Kassa környékén szlovákiai magyar agrárvállalkozóktól vásárolt sokat a cég) és a környező megyékbeli gazdák között is vannak károsultak.
Először pár pontban tömören a legújabb fejleményekről:
- Nagy István agrárminiszter is foglalkozott az üggyel, és mivel azt ígérte, hogy a kormány nem hagyja cserben a gazdákat, többen is abban reménykednek, hogy lesz valamilyen központi kártalanítási program.
- Mint hallottuk, ez rá is fér a helyi gazdákra, mert ha nem jutnak hozzá a 2025-ös pénzeikhez, sokan el sem tudnak indulni 2026-ra. Márciusban már sok forrás kell az inputanyagokra, ezt a bankok vagy a felvásárlók egyre nehezebben finanszírozzák meg.
- A cég a legtöbb károsult számára elérhetetlenné vált, és akik futnak a pénzük után, attól tartanak, hogy a készletek, az ingatlanok, a gépek a banki tartozásokra sem lesznek elegendők („a bank nem hülye, abból él, hogy jól kezel kockázatokat”, mondta egy gazda), így az egyéb károsultaknak majd nem marad semmi.
Eleve rossz évek után jött a katasztrófa
Az általunk elért gazdák és helyi kereskedők azt mesélték, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ország többi részéhez képest némileg eltér a mezőgazdaság jellege: más a jellemző birtokméret, illetve a gazdálkodás struktúrája is. Itt is vannak nagyobb mezőgazdasági vállalkozók (Bárány László és a Mastergood, Csányi Sándor és a KITE, a hajdúnánási Bódi testvérek), de összességében nagyon elaprózott a birtokszerkezet. A föld jellemzően nem túl jó minőségű, bár Csenger, Tiszavasvári, Nyíregyháza és Hajdúnánás környékén akad nagyon jó termőterület is.
A Bászna Gabona az elmúlt években a kicsi, akár 10 hektáros termelőktől is vett már gabonát, ezáltal a mostani helyzetnek rengeteg a károsultja, az egész megye földművelői körében nagy a közfelháborodás és az elkeseredettség. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy azoknak, akiknek volt őszi betakarítású növényük (napraforgó, kukorica) a környéken, most valamilyen követelésük is van.
Ráadásul még egy specialitása van a szabolcsi gazdálkodásnak, meséli egy helybeli forrásunk, mégpedig az, hogy sokan birtokolnak a szántó mellett gyümölcsöst is, ami itt döntően alma. Az almaágazat az évek folyamán eleve nagyon összezsugorodott, a klímaváltozással Lengyelország lett a régió nagy almás országa. Az alapnehézségekhez jött még hozzá, hogy tavaly a gyümölcsösök nagy része megfeküdt, miután minden idők egyik legszélsőségesebb májusa volt a 2025-ös, utoljára 2008-ban volt ilyen hideg a hónapban. Az egyik gazda elmesélte, hogy szinte már egy fél tonna, almapálinka-főzéshez felhasznált idared alma beszerezése is gondot okozott neki a környék gazdáitól. Miután az almát elvitte a májusi fagy, abban lehetett bízni, hogy majd a gabona kárpótolja a gazdákat.
Ehhez képest sokak termését most gyakorlatilag lenyúlták, nem fizették ki, nem adják ki a telepekről.
Pedig amúgy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tavaly lehetett volna rentábilisan termelni, 6-10 tonna körül volt a kukorica hektáronkénti termésátlaga. Ha átlagosan nyolccal és 65 ezer forint tonnánkénti értékesítési árral számolunk, akkor hektáronként 520 ezer forint jön ki, ennyiből azért illik kihozni pluszosra a kukoricát. Csak ha valaki elviszi és nem fizeti ki a termést, akkor minek számolgatni.
A legnagyobb probléma amúgy az, hallottuk az egyik érintettől, hogy amikor volt 10 jó év a megyében, akkor a gazdáknak volt tartalékuk, anyagi biztonságuk, ami egy rossz évet áthidalt, de most eleve pár rosszabb éven vagyunk túl, az aszályok és fagykárok miatt már elfogytak a tartalékok. Közben ott a művelésre váró föld, de most nincs senki olyan helyzetben, hogy finanszírozza a termelők tavaszi kiadásait, hiszen a környéken nincs nagyon olyan nagy cég, ami ne nyalogatná a sebeit a Bászna Gabona miatt. Az alternatív lehetőségekben gondolkodó gazdák körében az újítás lehetősége is felmerül, az egyik ilyen az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatokon való részvétel. A program keretében azt ösztönzik, hogy a gazdák ne termesszenek gabonát, csökkentsék a megművelt szántóterületet, tartsanak több állatot, termesszenek inkább takarmányt, legyen zöldugar, pillangós. Az ilyen területeket ritkábban kell megművelni, kevesebb input kell, nitrogénalapú műtrágyát nem is használnak, de 2,5-szer nagyobb földhasznosítási díjat lehet rájuk kapni, ezáltal összességében így jobb hozam érhető el, mintha művelnék a teljes területet.
A minisztertől várnak megoldást
Első körben azonban mindenki kártalanítást szeretne. A hatalmas problémát már észlelte Nagy István agrárminiszter is, aki a Facebookon jelezte: vizsgálatot indít, és egyben határozottan felszólított arra, hogy a gazdákat ki kell fizetni. „Ez becsület dolga és törvényi kötelezettség. Számíthatnak ránk a gazdák” – mondta a tárcavezető. A gazdák emiatt most bizakodóbbak, mint a korábbi napokban, amikor amúgy több akciót is szerveztek, például egy nagykállói bérelt telep bejáratát elállták, mert attól tartottak, hogy kitárolják az ő gabonájukat. Újfehértó városában a Zsindelyes Rendezvényházban pedig egy fórumra is összegyűltek, ezen helyi politikusok próbálták homályos ígéretekkel nyugtatni őket.
A legkülönfélébb érintettekből amúgy csak úgy dől a panasz. Hallottunk olyan gazdáról, aki már berakta a 2025-ös könyvelésébe a Bászna Gabonától várt bevételt, ami nem folyt be ugyan, de a beszállítónak mégis adót kell fizetnie az ezen az „árbevételen” elért nyereségre, illetve így áfát is finanszírozott.
„Amikor eleve nehéz időket élünk a gabonapiacon, akkor egy ilyen bizalomgyilkos eset annyira kellett a piacnak, mint üveges tótnak a hanyatt esés” – mondta egy kereskedő. Elmondása szerint a károsultak között van óriási multi, amelynél külön kockázatkezelési szakemberek minősítik a vevőket, beszállítókat. Egy ilyen eset számukra is nagy blama, de ha a cég óriási, elbír egy ilyen botrányt. Akad olyan 0–24 órában működő üzem is, ami hoppon maradt, pedig ennél a cégnél hatalmas kárt jelentene, ha nem lenne tartható a jól megtervezett inputanyagokkal a gyártás – bár forrásunk hozzátette, hogy az érintett üzemnek eddig nem kellett leállnia, felárat is fizetve, de menedzselték a helyzetet.
Többen elmesélték, hogy ahogyan az lenni szokott ilyenkor, sajnos a károsultak egymással is összevesznek. A gazdákon túli károsultak (fuvarozók, nagy ipari feldolgozók, kereskedők, takarmánykeverők) közül eleve sokan tartanak attól: ha Fidesz a választáshoz közeledve nem akar megyeszintű elégedetlenséget, akkor lehet, hogy lesz olyan program, ami a gazdáknak jó, de nekik szinte biztos, hogy nem jut a kártalanításból. Attól is félnek, hogy a biztosan jó szerződést kötő, vagyis erős biztosítéki rendszerrel dolgozó bankok után nekik nem marad majd semmi a kártalanítás során. További aggodalom, hogy vannak az egyenlők között egyenlőbbek, vagyis hogy amikor az egyik károsult már nem jutott az árujához, egy másik még el tudta vinni a készletét.
Az biztos, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei (AgroLink, Korona Közraktár, MBH, Kall Ingredients) nagyon sok fronton lehettek volna károsultak, de a csoport korán ébredt, így viszonylag jól áll a hatalmas sebezhetőség okozta valószínű károk rendezésében.
A mindenevő kis gömböcnek csőstül jött a baj
Maga a Bászna Gabona és a cégvezető Szilágyi Gábor nyilvánosan nem szólalt meg, mi sem kaptunk választ a megkeresésünkre. Úgy tudjuk, személyes nexusok alapján egy-egy alkalmazott egy-egy elégedetlen károsultnak válaszol ugyan, de valójában senki nem tud mostanában semmit mondani.
Mint korábbi cikkünkben is leírtuk, a kelet-magyarországi gabonapiacot az elmúlt években valósággal letaroló mátészalkai Bászna Gabona érthetetlen üzletpolitikát folytatott. Olcsóbban kombájnoltak, mint mások, alacsony áron adtak inputokat. A környéken mindenki azt szokta meg, hogy a tőzsdei árakhoz képest diszkonttal lehet eladni a terményt, ők viszont felette vettek. Így aztán fokozatosan nagyon sok kisebb és közepes gazda ment át hozzájuk.
A Bászna tehát mindenkinél drágábban vásárolt és mindenkinél olcsóbban adott el, ami hosszú távon aligha a kereskedelem sikerfaktora. Ugyanakkor azt lehetett feltételezni, hogy a cég talán gyors forgalomnövekedésre számít, és a nagy méretre majd szép összegeket nyer el a központi agrártámogatásokból. Csakhogy egy hiteleknek és önerőnek is kitett üzletben könnyen elszabadultak a folyamatok, végül nem is lett más vége a történetnek, mint a hatalmas mínusz. „Ezt azért nem láttuk jönni” – fogalmaztak többen is azok közül, akik hittek abban, hogy valamilyen kívülről nem látható logika, például erős politikai hátszél alapján csinálja a cég, amit csinál.
Ám most hatalmas a baj, még ha nem könnyű is számszerűsíteni, hogy mekkora. „Bekapcsolták a jereváni rádiót” – mondta erről egy forrásunk, aki szerint rengeteg félinformáció kering, de nehéz megmondani, hogy a szóbeszédben felbukkanó elképesztő összegek és érintett gabonamennyiségek mennyire felelnek meg a valóságnak, vagyis valójában mekkora a kár, mi az, ami valóban nincs meg. Akadt, aki azt panaszolta nekünk, hogy bár december vége felé több büntetőfeljelentés is született, a Bászna Gabona raktárait csak részlegesen zárolták.
Bár többen figyelmeztettek minket, hogy még nagyon korai lenne összesített kárról beszélni, azt hallottuk, terményben 50-100 ezer tonna lehet a hiány. Ha pedig a különféle termények átlagárát 180 euróval kalkuláljuk, akkor 9-18 millió euró (3,6-7,2 milliárd forint) is lehet a beragadt pénz. (Hallottunk 10 milliárd forint feletti lyukról is, ez talán úgy jöhet ki, hogy ebben már benne vannak azok is, akiknek nem terménnyel tartozik a Bászna Gabona, csak pénzzel, ilyenek például a fuvarozók.)
Volt forrásunk, aki kiemelte, hogy a Bászna Gabona gondjait nem lehet önmagában vizsgálni, a cég ugyanis egy mezőgazdasági csoport része. Önmagában a gabonás vállalatban is foglalkoztak még vetőmaggal, növényvédő szerrel, műtrágyával, de a szélesebb értelemben vett Bászna-csoportban van egy Bászna Sertés nevű állattenyésztő cég is. A mezőgazdasági szakemberek szerint csőstül jött a baj, mert most a sertéspiacon is derékig vérben gázol mindenki. „Ami itt van, ahhoz képest Waterloo egy rekreációs helyszín volt” – mondta egy több évtizede az ágazatban dolgozó szakember, aki szerint olyan nagy az összeomlás, hogy mindenki bukóban van.
Mint mesélte, az állattenyésztésnek is megvan a maga könnyűipara, ahol rövidebb a termelési ciklus (például a brojler csirke) és megvan a nehézipara, ami időben is hosszabb feladat (ilyen a tejelő marha). A sertéspiac valahol középen van, de az sem olyan, hogy beszállok az ágazatba, aztán legfeljebb kiugrom. „A sertést kétszer meg kell etetni, akkor is, ha már mindenkinek tartozik a cég, vagy jön a kényszervágás, de bizonyos súly alatt az sem megoldás.”
Ha mentőövet dob az állam, azzal nehéz helyzetbe navigálja magát
„Ki se néztem ebből a széllelbélelt brigádból, hogy ekkora gebaszt tudnak okozni” – csodálkozott rá a helyzetre egy évtizedes kereskedői múlttal rendelkező szakember. Pedig mint hallottuk, a Bászna Gabona jelenléte már az elmúlt években is egyre erősebben hatott, a cég sok mindenkit kiszorított az elmúlt években a piacról. A környék takarmánykeverői közül többen bezártak, miután „értelmes áron” nem jutottak alapanyaghoz. A Bászna Gabona olyan jó árakat adott tárolásra, szárításra, hogy a kisebb szárítók nem is nyitottak ki (a gabona esetében fontos fázis a gázos, pelletes szárítás, mert ha a nedvességtartamát nem csökkentik, könnyen megromlik).
Korábban a térségben sok volt a „kisintegrátor” is, olyan gazdák, akik learatták, megvették a terményt a még kisebbektől, de a Bászna mellett ők már nem rúgtak labdába. Mint egy konkrét, nekünk elmesélt példa mutatja: egy gazda korábban 2500-3000 tonna kukoricát, napraforgót vett másoktól, de tavaly már csak 500 tonnát tudott így megvásárolni. A nagy lépésekkel rohanó Bászna Gabona ugyanis olcsóbban aratott, drágábban vásárolt, akár 8-10 százalékos felárat is fizetett, vagyis amíg a piacon 70 ezer forint/tonna alatt is lehetett gabonát venni, ő 74-75 ezerért vette.
Most pedig vége az egésznek. A károsultak abba próbálnak kapaszkodni, hogy jön a választás, és mivel csak a gazdákat pár milliárdból kárpótolni lehetne, a közfelháborodás elkerülése miatt hátha kitalál valamit a kormány. Azt viszont már kevesen remélik, hogy fehér lovon belovagol egy befektető és mindenki meg lesz mentve. Fel lehet sorolni olyan nagy agrárbefektetőket, Csányi Sándor, Mészáros Lőrinc, valamennyire Tiborcz István személyében, akiknek lenne erre pénzük, de ezek az emberek nem arról ismertek, hogy olyan befektetéseket keresnek, ahová jó sok pénzt lehet betolni a korábbi sebek begyógyítása végett.
Olyan beszélgetőpartnerünk is akadt, aki az állami szerepvállalással kapcsolatban is hűtötte a kedélyeket. Szerinte ha egy brókercég vagy egy bank csődbe megy, akkor van hivatalos betétes- vagy befektetővédelem, de ha nincs is, azért ott fellelhető valamilyen állami felelősség (miért nem felügyelték jobban az adott intézményt). A Bászna Gabona és a gazdák vagy a vevők kapcsolata viszont tisztán magánjogi szerződésekből állt. Ha a kormány itt kárpótol, az egy végeláthatatlan folyamatot indít el. Elég megnézni Nagy István miniszter Facebook-bejegyzése alatt a kommenteket, azonnal előugrik még egy csomó olyan károsult, akit más cég nem fizetett ki, ezt az egész gazdasági nemfizetés-cunamit pedig a kormány nem biztos, hogy magára szeretné rántani. Egyvalamiben azonban minden beszélgetőpartnerünk egyetért: ez a történet március környékére már nagyon hangos lesz.
Frissítés: Január 8-án újabb miniszter, ezúttal Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert posztolt a Bászna Gabona ügyéről az FB-n. Bár a rövid bejegyzésben még nincsenek konkrétumok, de Nagy Márton is arról írt, hogy a kistermelőket kártalanítani kell és a kormány megvédi őket.
A kormány helyt fog állni és garantálja, hogy a pénzükhöz jussanak
– írta a miniszter.
