Mozdonyvezetők százai perelnek a pihenőidejükért járó pénzért, a bíróságok sorra marasztalják el a MÁV-ot

Több mint ezer olyan per zajlik országszerte, amelyben mozdonyvezetők próbálják kiharcolni az elmaradt pihenőidejükért járó pénzüket: a bérpótlék-követeléseik összege eléri a 4 milliárd forintot. Háromszáznál is több elsőfokú és több mint harminc jogerős ítéletben adtak igazat nekik. Mégis, a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) szerint a MÁV Személyszállítási Zrt. továbbra is jogellenesen foglalkoztatja a mozdonyvezetőket, és a bíróság által megítélt bérpótlékot sem fizetik ki nekik.

A MÁV-csoport ezzel szemben úgy látja: az uniós irányelvnél jóval kedvezőbb a pihenőidőkre vonatkozó hazai gyakorlat, és az uniós rendelkezések alkalmazásával a munkavállalók összességében rosszabbul járnának, amitől a bírósági ítéletek ellenében is szeretnék megóvni a munkavállalóikat.

A mozdonyvezetők munkaidő-beosztása jelentősen eltér szinte minden más munka időbeosztásától. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének vezetője, Barsi Balázs szerint a beosztásuk annyira

hektikus, egyenlőtlen és kiszámíthatatlan,

hogy a forgalom aktuális rendjétől függően akár hajnal kettőkor, reggel hatkor, esetleg este tizenegykor is szolgálatba hívhatják őket, azaz a nap 24 órájában bármikor kezdődhet és végződhet egy mozdonyvezetői szolgálat.

Mivel ez a bizonytalanság jelentős pszichés terheléssel jár, a törvény több pihenőidőt ad számukra. A vasúti törvény szerint a mozdonyvezetőknek a munkavégzés után 12 óra, a lakóhelyen töltött pihenőidő jár, amit a MÁV kollektív szerződése is megerősít. Ez azt is kimondja, hogy hetente egyszer legalább 42 óra pihenőidőt is ki kell adni nekik – úgy, hogy egy hónapra vetítve átlagban ez elérje a heti 48 órát.

„Ezzel szemben a mozdonyvezetők heti pihenőidejének jelentős részét a MÁV úgy jelöli ki, hogy a dolgozók az előző szolgálatukból még haza sem érnek, mikor már hivatalosan megkezdik a heti pihenőidejüket, majd annak lejárta előtt újra munkába kell indulniuk. Vagyis a heti pihenőidőbe beleszámítják a munkavégzés után járó 12 órát is” – magyarázta Barsi. Hozzátette, a nem megfelelő regeneráció nemcsak egyéni probléma, közvetve felveti a vasúti közlekedés biztonságának kockázatát is.

A szakszervezet több mint egy évtizede kifogásolja ezt a szerintük káros gyakorlatot, pedig az Alkotmánybíróság már 2020-ban kimondta egy határozatban, hogy az alaptörvényből levezetett szabadság és napi pihenőidő, valamint a heti pihenőidő külön jár a munkavállalóknak. Vagyis ezek összevonása, valamint az, ha a jogszabályban előírtnál rövidebb időt adnak regenerálódásra, ellentétes az alaptörvénnyel.

Az AB-határozat után a MOSZ tárgyalni hívta a MÁV-Start vezetőit, hogy alakítsanak ki új rendet a pihenőidőkben, és jelezték, hogy három évre visszamenőleg követelik azokat az elmaradt béreket is, amelyek a pihenőidőben végzett munkáért járnak. Barsi szerint a MÁV-Start eleinte pozitívan állt a javaslataikhoz, amikor viszont az ügy átkerült a MÁV-csoport szintjére, a vállalat sem a korábbi követeléseket, sem a jövőbeli javaslataikat nem fogadta el.

Ekkor a szakszervezet mozdonyvezetői az ország összes munkaügyi bíróságán beadtak kereseteket – összesen 300-nál is többet. 2021-ben az egyik miskolci per bírája előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságán, és az uniós munkaszervezési irányelv értelmezését kérte. A luxemburgi testület pedig két évvel később a MOSZ álláspontját erősítette meg határozatában, és kimondta, hogy a heti pihenőidő előtt is ki kell adni a napi pihenőidőt, vagyis biztosítani kell a lakóhelyen töltött 12 órát.

A MÁV-Start viszont ezután sem változtatott a gyakorlatán, és továbbra is arra hivatkozott, hogy jogszerűen jár el. Ekkor már egy elsőfokú bíróság is bérpótlék megfizetésére kötelezte a társaságot „rendkívüli munkavégzés díjazása jogcímen”, és az ítéletet a másodfokú bíróság is helybenhagyta. Az ügy a Kúriára került, amely a határozatában szintén kimondta, hogy a vállalat gyakorlata jogsértő: ítéletük szerint minden munkavégzés után jár a napi pihenőidő, az nem vonható össze a heti pihenőidővel és ha a szolgálat utáni pihenőidő nem biztosított a mozdonyvezetőnek, akkor rendkívüli munkavégzésért járó 50 százalékos bérpótlékot kell fizetni neki. A Kúria szerint a napi pihenőidőre kiadott munka ugyanis rendkívüli munkaidőben végzett munkának minősül.

Barsi szerint a Kúria precedensértékű határozata után az ítéletek felgyorsultak, több mint háromszáz elsőfokú, és több mint harminc jogerős ítélet született, ezekben egyenként 3-4 milliós kártérítést ítéltek meg a MÁV mozdonyvezetőinek. A tavaly októberi első jogerős ítéletben meghatározott összeget a vállalat kifizette ugyan a munkavállalónak, majd egy hónapon belül rendezett még egy másikat, de a kifizetések ezután megálltak.

A szakszervezeti vezető elmondta, hogy a perek hatására a kormány már kétszer is törvényt módosított: előbb 2023-ban a munka törvénykönyve, majd a vasúti törvény pihenőidőre vonatkozó szabályait változtatták meg úgy, hogy a mozdonyvezetőknek tovább ne lehessen jogalapjuk követelésekre. A MOSZ vezetője szerint ezek a törvénymódosítások csak késleltetik a munkaügyi pereket, és „azért születtek, hogy a MÁV jogellenes munkaidő-beosztási gyakorlatát legitimmé tegyék”. Ez pedig szerinte „felveti a kérdést, hogy felelősen járnak-e el akkor, amikor inkább vállalják a kártérítéseket és bírósági költségeket, csak hogy ne kelljen változtatni a gyakorlatukon”.

Kerestük a MÁV-ot is, tervezik-e a megítélt bérpótlékok rendezését, a jogerős bírósági ítéletek teljesítését, valamint hogy változtatnak-e a napi és heti pihenőidők kiadásának gyakorlatán, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A MÁV-csoport válaszában azt írta:

„Határozott álláspontunk, hogy az Európai Unió Bíróságának 2023. márciusában meghozott ítélete veszélyezteti az évtizedek óta fennálló – az uniós irányelvnél jóval kedvezőbb – hazai pihenőidőkre vonatkozó gyakorlat fenntartását.

Az uniós rendelkezések alkalmazásával a magyar munkavállalók összességében rosszabbul járhatnak, mint az eddigi hazai gyakorlattal.”

Azt nem fejtették ki, hogy miért és mennyiben járnának rosszabbul, de „ettől mindenképpen szeretnék megóvni” mind a mai, mind a jövőbeli munkavállalóikat. Emiatt a vasúttársaság a napi és heti pihenőidőt érintő, utóbbi időben született néhány ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet adott be, és indítványozták a végrehajtás felfüggesztését.

„A munkáltató a Kúria döntésének függvényében természetesen teljesíti fizetési kötelezettségét. A MÁV-Személyszállítási Zrt. – ahogyan a korábbiakban is – a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek és joggyakorlatnak megfelelően, így különösen a Munka Törvénykönyve és a Vasúti törvény szerint foglalkoztatja munkavállalóit” – írták, de megjegyezték, hogy a Kúria a peres ügyekben érdemi döntést még nem hozott, miközben munkáltatóként alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő az Alkotmánybíróságon. A testület még nem hozott döntést, a vasúttársaság szerint így lezáratlan, még folyamatban lévő ügyekről van szó, ezért azokat részletesebben nem kommentálják.

A Mozdonyvezetők Szakszervezetének vezetője szerint a magyar bíróságok nem az uniós jog, hanem a magyar jog alapján hozzák meg sorra a vasúttársaságot elmarasztaló ítéleteiket, így a MÁV-csoport közleményét nem tudják másnak tekinteni, mint „riogatásnak Brüsszellel”.