Magyarország fokozatosan leállítja az Ukrajnába irányuló gázszállításokat, amíg Ukrajna nem indítja újra a Barátság kőolajvezetéket, jelentette be szerda délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő a javaslatát a szerdai kormányülésen terjesztette be. „Amíg Ukrajna nem ad olajat, Magyarország irányából nem kap gázt. Mivel Ukrajna közben a Magyarországot ellátó déli gázvezetéket is támadja, nekünk tartalékolnunk kell” – mondta Orbán, aki szerint „az olajblokád letörése és Magyarország biztonságos energiaellátása érdekében” van szükség az újabb intézkedésre.
A lépés nem volt teljesen váratlan, már 2025 nyara óta hangoztatták kormánypárti politikusok, hogy nagy bajban lenne Ukrajna, ha Magyarország leállítaná az energiaexportot. Erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint „olyan nehézségeket tudnánk okozni Ukrajnának”, ha leállítanák az energiaszállítást, hogy „a fal adná a másikat”, Orbán Viktor pedig egészen odáig ment, hogy szerinte egy nap alatt elintézhetnénk Ukrajna összeomlását az export korlátozásával, mivel állítása szerint az ukránok az áram és a gáz tekintélyes részét Magyarországtól kapják.
Ukrajna gázfogyasztása 2025-ben körülbelül 21 milliárd köbméter volt, ebből 6,5 milliárd köbmétert importáltak, ennek a kisebbik fele, 2,5-3 milliárd köbméter érkezett Magyarországon keresztül. Ukrajna nem vesz közvetlenül orosz gázt, de jelentős felárat fizet, hogy nyugati (köztük magyar) kereskedőkön keresztül hozzáférjen ugyanahhoz az orosz gázhoz. Ezekre alapozta korábban a magyar kormány azt a narratívát, hogy az energiaszállítások leállításával nagyon komoly gondot okozhatnánk Ukrajnának – ez azonban most, hogy a fűtésszezon véget ért, kevésbé jelent problémát az országnak.
Arról, hogy pontosan mennyire van rászorulva Ukrajna a magyar gázszállításra és hogy mekkora érvágást jelent a kormány mai bejelentése, Deák András Györgyöt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük.
A fűtésszezonban komoly problémát jelentett volna
Az orosz-ukrán háború előtt Ukrajna képes volt szinte teljes mértékben fedezni az összes szükségletét belső termelésből, a háború 2022-es eszkalálódása óta a hazai termelés viszont körülbelül a felére csökkent, azóta pedig folyamatosan alternatív megoldásokat keres Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az ukrán energiaügyi minisztérium 2026 elején adott ki egy közleményt arról, hogyan áll a földgázbeszerzés diverzifikálása. Déli irányba elindítottak egy új gázimportútvonalat a Trans-Balkan vezetéken, Lengyelország irányából megduplázták a garantált szállítási kapacitást 2026 szeptemberéig, importálnak Szlovákiából, földgázszállítási szerződést kötöttek Azerbajdzsánnal és szándéknyilatkozatot írtak alá amerikai cseppfolyósított földgáz beszerzésére, de a napokban az is felmerült, hogy Mozambikból importálna cseppfolyósított gázt, azaz LNG-t.
Deák András György szerint rövid távon nem fogja megrengetni ez a lépés Ukrajna ellátását, mivel a fűtésszezon lassan véget ér.
Sokkal drasztikusabb lett volna az intézkedés, ha közvetlenül a fűtésszezon előtt vagy a nagy hidegek idején döntött volna az intézkedésről a magyar kormány.
Deák szerint három változót kell figyelembe venni, ha az ukrán földgázellátás stabilitásáról beszélünk. Az első az, hogy mennyi földgázt tud Ukrajna magának megtermelni, milyen állapotban vannak a földgázvezetékeik, mennyire érik azokat orosz támadások. A második szempont az, hogy honnan importál. Ukrajna több helyről szerzi be a földgázt, ezek között csak az egyik szereplő Magyarország.
Fontos a lengyel partner, de egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a Balkán-félszigeten átfutó gázvezetékre is, ahonnan LNG-t importál Ukrajna. 2025 őszén például megállapodtak arról, hogy Görögország segítségével fedezik Ukrajna ellátását, az Egyesült Államokból származó LNG-t a Balkán-félszigeten átfutó gázvezetéken keresztül juttatták el az ukránokhoz. Deák szerint a balkáni országok a következő években egyre fontosabb partnerei lesznek Ukrajnának, valamint a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhely kitermelésének 2027-es megindulásával Románia is nagy szerepet játszhat Ukrajna gázellátásában – miután megindul a kitermelés a Neptun Deepnél, Románia az EU legnagyobb gáztermelőjévé és első ízben nettó gázexportőrré válhat.
A harmadik szempont pedig az, hogy Ukrajna relatíve kevés gázt fogyaszt, azt is csak fűtésre használják.
Az országban az ipari termelés a háború miatt stagnál, emiatt lényegében csak a fűtéshez használnak gázt, de a tavasz közeledtével fokozatosan leállítják a távfűtésrendszereket, a szükséges mennyiséghez pedig van elég belső termelésük.
Ha viszont hosszú távon szünetelni fog a gázszállítás, az esetleg veszélyeztetheti az ukrán gáztározók feltöltését. A gyakorlatban, ha októberig nem indul újra a szállítás, akkor a magyar szállítást ki kell váltani máshonnan, különben az meg fogja nehezíteni Ukrajna ellátását. Addig viszont még van idő alternatív megoldásokat találni.
Hiába sulykolja a kormány, nem az országok adják és veszik a földgázt
A magyar kormány narratívája, amire a fenyegetéseiket alapozzák, viszont több sebből vérzik: ugyanis a földgázt nem országok adják-veszik, hanem a tranzakciókat kereskedőcégek bonyolítják. Ezekre az ügyletekre a magyar kormánynak nincs közvetlen ráhatása, ugyanis piaci szereplőknek nem tilthatja meg, hogy kitől vásárolnak vagy épp kinek adnak el. Az igaz, hogy mivel az MVM állami cég, ők dönthetnek úgy, hogy nem adnak el Ukrajnának többé gázt, viszont
ha a magyar kormány valamilyen módon próbálná elvenni a Magyarországon átfutó szállítás egy részét, az a gyakorlatban lopásnak számítana.
Deák szerint földgázból nincs itthon extrém hiány, nincs szüksége az országnak az ukránoknak által lekötött kapacitásokra, így a kormányfő elmondása, miszerint a „nálunk maradó gázmennyiséget itthon betároljuk”, kissé túlzás. Az valóban előfordulhat, hogy az MVM leállítja az ukránokkal való üzletelést, de jogi szempontból aggályokat vetne fel, ha Ukrajna külföldi kereskedőcégekkel megkötött kapacitásaira igényt tartana a magyar kormány. Ha egy cég földgázt szeretne importálni gázvezetékeken keresztül, az a gyakorlatban úgy néz ki, hogy kapacitásokat kötnek le a magyar hálózaton, ezek a szerződések meghatározott időtartamra, általában egy évre vonatkoznak. Egy szállítás leállítása akkor lehetne jogszerű, ha a szerződés időtartama lejár, azt megszakítani viszont csak vis maior helyzet esetén lehetséges, aminek komoly jogi feltételi vannak.
A G7 korábbi cikke szerint nem véletlen, hogy a Fidesz fenyegetései korábban inkább az infrastruktúra használatának valamilyen korlátozására utaltak, mintsem a közvetlen ügyletekre való beavatkozásra. Fizikailag valóban meg lehet állítani a közvetlen energiaszállításokat Ukrajna és Magyarország között, a G7-nek nyilatkozó szakértők szerint viszont a jelenlegi nemzetközi jogi keretek között ennek se lenne sok értelme. Akkor úgy fogalmaztak, hogy egy ilyen lépés Magyarország szempontjából is nagyon nagy kockázatot jelentene, hiszen az első dominó ledöntése után kiszolgáltatva lennénk a környező tranzitországoknak (például Bulgária is dönthet úgy, hogy nem engedi tovább Magyarország felé hozzájuk beérkező orosz gázt).
Az ukrán energiaszektor jelentős részét összefogó állami vállalat, a Naftogaz összesítése szerint 2025-ben összesen kéttucatnyi nagyszabású, kombinált támadás érte a létesítményeit, és ezek döntő többsége az év utolsó negyedévében történt. Emiatt Ukrajnában 2026 elejére rendszeressé váltak a hosszú áramszünetek, akadozott a fűtés és a vízellátás is. 2025 októberében 35 rakétával és 60 drónnal támadták az ukrán gázhálózatot a harkivi és a poltavai területen, ezzel az ukrán gáztermelés 60 százalékát elpusztították még a tél beállta előtt. Mindezek eredményeként az elmúlt hónapokban gyakorlatilag Ukrajna összes régiójában rendszeresek voltak a hosszú, akár napokig tartó áramszünetek, gyakran egész városokban, városrészekben nem volt fűtés, és több helyen akadozott a vízellátás is, ezt helyszíni riportban is bemutattuk.
Ha a nagyobb képet nézzük, a magyar kormány sokkal kevesebbet beszél a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatokról, szemben az Oroszország elleni szankciók negatív hatásaival. A valóság az, hogy Ukrajna már a háború előtt is sokkal fontosabb felvevőpiaca volt a magyar áruknak, mint Oroszország. A G7 írt arról, hogy a háború miatti szankciók és az orosz gazdaság gyengélkedésének hatására csökkent a Magyarországról származó orosz behozatal, de ezt bőven ellentételezte az ukrán behozatal növekedése. Számokban: 2021-ben Magyarország Ukrajnába irányuló exportja az oroszországinak a másfélszerese volt, 2024-ben már 3,3-szorosa, 2025 első fél évében pedig már 4,1-szer több árut importált Magyarországról Ukrajna, mint Oroszország, ebbe beletartozott az energiaexport is.
Tényleg foghatnák a fejüket, ha a Török Áramlat leállna
Deák szerint az viszont tényleg problémákat okozhatna Magyarországnak, ha egy támadás miatt leállna a szállítás a Török Áramlaton. Ez a vezeték maradt az orosz gáz egyetlen tranzitútvonala Európa felé, Törökország mellett Szerbia, Magyarország és Szlovákia is azon országok közé tartozik, amik a Török Áramlaton keresztül kapnak gázt.
„A rendszer támadása életszerű, ez egy sérülékeny pont” – mondta Deák, mivel a vezetéken keresztül 9 milliárd köbméter gáz halad át, Magyarországra 4,5 milliárd köbméter érkezik éves szinten. Az infrastruktúra szempontjából a gyakorlatban a Fekete-tenger alatt 120 bár nyomáson halad át a gáz. Összehasonlításképp: a hazai szárazföldi vezetékek átlagosan 40 bárral mennek. Így ha bombatalálat érné a Török Áramlat kompresszorállomásait, az súlyos következményekkel járhat a magyar ellátásnak. Hogy pontosan mennyire van veszélyben a vezeték, nem teljesen világos: az orosz állami gázvállalat, a Gazprom állítása szerint nemrég légitámadások érték a Török Áramlat egyik létesítményét, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig „totális energiablokádról” beszélt a vezetéket érintő ukrán dróntámadás kapcsán, a szállítás viszont nem állt le.
