„A szolidaritási adó befizetését a Magyar Péter kormány megalakulásáig VISSZATARTJUK! Szolnok a Tisza fővárosa” – írta ki Facebook-oldalára Györfi Mihály, Szolnok polgármestere kedden reggel. A második részletet szerdáig, április 15-ig kell befizetniük az önkormányzatoknak.
Györfi Mihály a Telexnek azt mondta: Magyar Péter megígérte az önkormányzatokkal kapcsolatban, hogy visszaadja a jogköreiket, és felülvizsgálják a szolidaritási adó mértékét. „Nem azt szeretnénk, hogy ne legyen, hanem hogy egységesen 15 százalék legyen” – fűzte hozzá Györfi, aki azt mondta, csak azt szeretnék, hogy legyen egy kis mozgástér, és ezt az összeget valóban Szolnok és térsége fejlesztésére költse a magyar állam. „Az Orbán-kormány nem tudta ezt bebizonyítani” – tette hozzá, magyarázva, hogy miért várnak a befizetéssel.
Azt mondta, hogy az összeget épp lenne mire fordítani, mert sem az utak, sem a járdák, sem a játszóterek felújítása nem tűr már halasztást Szolnokon. Györfi azt mondta, a törvény értelmében, ha nem fizetik be a szolidaritási hozzájárulást, akkor azt három nap múlva inkasszálni fogják, de a döntés ellen majd szeretnének fellebbezni.
A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, Budapest vezetése például nem tartja jogosnak az elvonást. Budapest 2023-ban perelt az éves befizetési kötelezettség miatt, a Fővárosi Törvényszék pedig 2025. januárban jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, illetve további 6 milliárd forint kamatot a főváros számlájáról. A döntés után a pénzt nem kapták vissza, mivel az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, és helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, további felülvizsgálatnak nincs helye.
A szolidaritási hozzájárulás ügye az Alkotmánybíróságot is megjárta, majd kiderült, az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az AB a döntésben „érdemben nem is foglalkozott a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival”. Emiatt Budapest folytatta a pereskedést a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége miatt, amit nemrég egy kormányrendelettel próbált lezárni a kormány.
