Nyomozást rendeltek el költségvetési csalás gyanújával a 2021-ben létrehozott Mol – Új Európa Alapítvánnyal szemben, írja a 444. A kekva formában működő alapítvánnyal kapcsolatban az a gyanú merült fel, hogy szabálytalan szerződéseken keresztül sokszor százmillió forintnyi adót nem fizetett meg a magyar államnak.
A Mol – Új Európa Alapítványról legutóbb 2025-ben írtunk, amikor kiderült: egy 450 milliós kommunikációs szerződés után újabb 500 millió forintos közbeszerzést írt ki kommunikációs feladatokra, ami erős összegnek számít egy ilyen alapítvány esetében. A fentiek fényében talán annyira nem is meglepő, hogy ezeket a kommunikációs szerződéseket Balásy Gyula cégeivel kötötte meg.
A Mol – Új Európa Alapítványt a Mol és az állam közösen hozta létre 2021-ben, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelőként célja a sport, a kultúra, az egészségügy, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a környezetvédelem támogatása. Az alapítvány vezetésébe kormányközeli vagy Fidesz-szimpatizáns közszereplők kerültek: kuratóriumi elnöke Miklósa Erika operaénekes, mellette ott ül kuratóriumi tagként Schmidt Mária és Demeter Szilárd korábbi nemzeti kultúrkincsért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ korábbi elnöke. Az alapítvány felügyelőbizottsági tagjai közé többek között Kemény Dénes és Janó Márk, a Miniszterelnökség előző közigazgatási államtitkára tartozik.
Túl gyakran nem szerepelt a hírekben az alapítvány ezután, egészen 2024 őszéig, amikor a 444 egy hozzájuk eljutó dokumentum alapján megírta, hogy három év alatt 11,1 milliárd forinttal támogattak határon túli, magyar kötődésű fociakadémiákat. Olyanokat, amiket a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül ugyanebben az időszakban összesen szintén több milliárd forinttal támogatott.
A 444 szerint a probléma most az, hogy az alapítvány több milliárd forint értékben adott támogatásokat hazai és külföldi sportszervezeteknek és rendezvényeknek „mecenatúra” jogcímen, ami így áfamentes. Csakhogy ebben az esetben a támogatottaknak fel kellett tüntetniük az alapítvány nevét és logóját is, ami már szembemegy a kötelezettségek nélküli mecenatúrával.
A nyomozás egy névtelen feljelentő alapján indult el, aki szerint „ez arra utal, hogy a kifizetések gazdasági tartalma nem adomány, hanem reklámszolgáltatás, szponzoráció ellenértéke”, így pedig ugye már áfaköteles lenne. A 444 birtokába került feljelentés szerint sem számlázás, sem áfabevallás, illetve -befizetés nem kísérte ezeket a tranzakciókat. Azt is írták, hogy az alapítvány 2024 végéig nagyjából hét és félmilliárd forintnyi, továbbá több mint 10 milliárd forintos, euróban odaítélt támogatásról döntött.
A hírre pénteken közleményben reagált az alapítvány. Ebben azt írták, hogy a Mol – Új Európa Alapítvány hivatalosan nem kapott értesítést a sajtóban megjelent nyomozással kapcsolatban. „Amennyiben az ügyben az illetékes hatóságok megkeresik az Alapítványt, mindenben együttműködünk annak érdekében, hogy a vizsgálat valamennyi körülményét tisztázzuk” – tették hozzá.
A közlemény szerint az alapítvány a tevékenységét a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi, évente a teljes működésére vonatkozó könyvvizsgálói jelentéssel rendelkezik. Az alapítvány feladatköre kiterjed „gyermekek egészségügy támogatására, tehetséggondozási programokra, kulturális és művészeti kezdeményezések finanszírozására, sporttámogatásra, valamint oktatási és közösségépítő programok megvalósítására”.
„Fontos kiemelni, hogy az Alapítvány 2024 októberében ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett zsarolás vádjában. Az ezzel kapcsolatos eljárás gyanúsítotti szakaszban van. Nem tudjuk, de feltételezhető, hogy a feljelentő és az ismeretlen tettes egy és ugyanaz a személy” – zárul a Mol – Új Európa Alapítvány közleménye.
