A magyar gazdaság iránt jelenleg nagyon erős a bizalom, ennek a két leglátványosabb megnyilvánulása a forint több mint 10 százalékos erősödése tavaszhoz képest és a magyar hozamok 200 bázispontos csökkenése. Ez akár olyan környezetet is teremthet, amivel reális, hogy 2030-ra végre 3 százalék alá essen a költségvetési deficit – mondta heti sajtótájékoztatóján Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Elsőként ismertetjük a beszélgetésen elhangzott fontosabb makroszám-előrejelzéseket, utána kiemelünk pár érdekes gondolatot. Virovácz szerint
- a magyar GDP 2026-ban 1,5 százalékkal, 2027-ben 2,6 százalékkal nőhet.
- Az éves átlagos infláció az idén 2,3 százalékos, jövőre 3,8 százalékos lehet.
- A forint árfolyama a 350-360 forintos sávban végezhet az év végén, majd 2027 végén is.
- Az elemző szerint az idén decemberben már csak 5-5,25 százalékos alapkamattal zárhatjuk az évet, ami 2027-ben is apadhat, még a magasabb infláció ellenére is.
Rózsaszín köd
Mint az elemző mondta, a külföld most valóban „szerelembe esett” a magyar piaccal, de az majd eldől még, hogy ez csak egy nyári románc lesz, vagy egy tartós házasság, mert azért nagyon sok a negatív adottság és a külső, illetve belső kockázat is a gazdaságban.
„Aki teljesen hurráoptimista képet szeretne, annak most a Szabadság térre érdemes mennie”
– utalt a vezető elemző arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éppen a tájékoztató előtt nagyon optimista gazdasági pályát mutatott be a kamatvágása után.
Az biztos, hogy a kormányváltással új fejezet nyílt politikailag és gazdaságilag is, és mindenképpen optimizmusra ad okot, hogy egy 3,5 éves stagnálás után a gazdaság elindult felfelé – igaz, a növekedés egy része még átmeneti költségvetési intézkedésekből fakadt.
Azóta „árad a Tisza, de a Tisza is mederben szokott áradni” – mondta a vezető elemző arra utalva, hogy az elmúlt évtized permakrízise, vagyis folyamatos válsága mindig rendkívüli helyzeteket teremtett (Covid, energiakrízisek, háborúk), de a sok külső körülmény sem feledtetheti el velünk, hogy meg kellene változtatni a magyar gazdaság szerkezetét is. Ehhez nem lesz elég egy négyéves politikai ciklus, inkább két-három ilyen kellene egymás után. Virovácz Péter átfogó elemzéséből három trendet nézünk meg részletesebben: a demográfiai helyzetet, az azonnali politikai-gazdasági változásokat („NER-telenítést”) és az euró bevezetésének feltételrendszerét.
Demográfia és vendégmunkások
Az első speciális magyar adottság a népesedési folyamatok alakulása és a munkaerőpiac. A beruházások és a GDP-növekedés alacsony szintje miatt az elmúlt időszakban egy kicsit nőtt ugyan a magyar munkanélküliség, illetve apadt az üres álláshelyek száma, de azért nagy változás nincs: a magyar munkaerőpiac feszes, valójában nincs is már munkaerő-tartalék. Legfeljebb a kkv-k hatékonyságnöveléséből származhat plusz szabad munkaerő, de a képzetlen, tartósan állástalan emberekre reálisan nem lehet alapozni az elemző szerint.
Közben egy óriási demográfiai problémával szembesülünk, nem 2050-ben, nem 2030-ban, hanem már most. 2022 óta a harmadik legnagyobb magyar városnak megfelelő népesség (160 ezer ember) tűnt el a munkaerőpiacról, 1,21 a reprodukciós rátánk, így nem lehet azzal számolni, hogy a kínálatszűkülés megfordulna, ezzel valamit kezdeni kell.
„Fel lehet tenni a kérdést, hogy ilyen helyzetben hogy lehet importált munkaerő nélkül beindítani a magyar gazdaságot? Csakhogy a válasz az lesz, hogy sehogyan”
– mondta Virovácz. Az elemző szerint ebben jó jel, hogy bár a Tisza-kormány hozott ugyan egy vendégmunkásstoppal járó intézkedést, egyelőre felfüggesztette azt, vagyis nem rohant fejjel a falnak. Ráadásul a demográfiai problémához egy rendkívül magas bérnövekedés párosul, ami az elemző szerint olyan áremelkedést indukálhat, ami boríthatja az MNB rendkívül alacsony inflációs előrejelzését (1,8 százalékos éves átlagos szint).
A korábbi bérmegállapodás 2027-ben semmiképpen nem tartható, vagy legalábbis a bruttó bérek szintjén nem. A nettó bérek szintjén talán igen, ha a magyar progresszív adóztatás bevezetése majd valóban azt jelenti, hogy a magasabb bérűek adókulcsai nem változnak, de az alacsonyabb kategóriákban lesz adócsökkentés – a lényeg, hogy a vállalkozások ne éljenek át túl nagy költségemelkedést.
Az inflációt persze az is befolyásolhatja, hogy milyen lesz a nemzetközi geopolitikai helyzet, ami továbbra is elég bizonytalan, ahogy Virovácz Péter mesélte,„megkérdeztem az AI-t, hogy le van zárva vagy nyitva van a Hormuzi-szoros, azt a választ kaptam, hogy 3 biztos forrásból tudom, hogy nyitva van, 4 biztos forrásból tudom, hogy zárva van.”
NER-telenítés és uniós források
Nagyon érdekes kérdés, hogy az új politikai vezetés által bevezetett azonnali változások (szerződések és beruházások felülvizsgálata, számlazárolás, ellenőrzések, régi állami beszállítók elzavarása) hogyan hathat az idei GDP-re. Az aligha vitatható, hogy szükség van a túlárazott szerződések, a bizalmi cégek (pl. a Balásy-csoport) alatt felépülő láncok megbolygatására, a beruházások felülvizsgálatára, de ezek rövid távon csökkentik a gazdasági teljesítményt. A kommunikációs iparban és a fideszes sajtóban egészen erős a hatás, az állami cégek értelemszerűen nem finanszírozták tovább a működést, de a helyükbe nem léptek be a korábbi királyi beszállítók tulajdonosai sem, a birodalomban azonnal nagy mennyiségben kezdtek embereket elbocsátani.
Modellszinten persze nehéz számszerűsíteni az átalakulás miatti átmeneti termeléscsökkenés hatását a GDP-re vagy a beruházásokra, de vélhetően először keletkezik ebből egy átmeneti veszteség, majd egy tartós nyereség. Mire gondolunk? Képzeljük el, hogy a központi kommunikációs cég 100 százalékkal túlárazva végzett el egy munkát. Ha ez így maradna, akkor papíron több GDP-t termelne, mintha piaci áron dolgozna, vagy pláne mint ha a kormány teljesen leállítaná az uszító plakátolást és más hasonlóan drága kampányokat (végeredményben valami ilyesmi történik most). De talán nem kell nagyon magyarázni, hogy hosszú távon mégis jobb a gazdaságnak, ha mindenki versenyzik, valós áron dolgozik.
A beinduló uniós források érkezése javíthatja a számokat, a NER-telenítésből következő átmeneti csökkenés és ennek hatása részben kiegyenlítheti egymást
Virovácz szerint. Ugyanakkor, ha jönnek is az idén uniós pénzek a negyedik negyedévben, azok egyelőre főleg átpántlikázott RRF-pénzek lesznek, vagyis nem adnak addicionális lökést a magyar gazdaságnak – ezekből majd a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítése után, 2027-2030-ban eshet ki pozitív változás.
Bizalom és árfolyam
Az mindenképpen nagyon kedvező jel, hogy a magyar fogyasztói bizalom emelkedik, 1993 februárja óta ez a mutató összesen is csak 14 hónapban volt pozitív tartományban, de most esély nyílhat erre újra.
Szóba került, hogy az erős forint mennyire jelent kockázatot a magyar exportőröknek. Virovácz Péter szerint a hirtelen változás természetesen okozhat nehézségeket, de a hazai cégeknek amúgy is muszáj a termelékenységükön javítani, és ehhez az uniós programok segítséget is nyújthatnak. Ez természetesen nem egy év alatt fog lejátszódni.
A forint és az utóbbi időben a benzinárstop ugyanakkor az infláció alacsony szinten tartásában nagy segítség volt. Ez a forinterősödés olyan mértékű volt, hogy meg tudta cáfolni azt a közkeletű vélekedést, hogy az árfolyam aszimmetrikusan hat a magyar árakra, vagyis ha gyengül a forint, akkor nőnek a forintban kimutatott árak, ha erősödik, abból nem éreznek semmit a fogyasztók, mert a kereskedők lenyelik azt. Most nem nyelték le, így maradhatott ennyire alacsony a pénzromlás.
Az elemző szerint egyébként nem is annyira az euró, de a dollár gyengülése volt fontos, hiszen amennyiben 10 százalékkal drágulnak dollárban az élelmiszerárak, de közben 10 százalékkal erősödik a forint a dollár ellenében, akkor a két hatás kiüti egymást.
Euróbevezetés és a reális hiány
A szakember szerint a magyar költségvetési hiány csökkentése, az euróbevezetéshez szükséges 3 százalékos GDP-arányos hiány nem reménytelen cél.
Minden 100 bázispontos hozamcsökkenés 2030-ra a GDP 0,5 százalékával tolja le önmagában a hiányt, vagyis pusztán a 200 pontos hozamesés – amivel a piac valóban egy euróvárományos országként értékeli Magyarországot – 1 százalékos spórolást jelent. Ha idén 6-6,2 százalék a reális költségvetési hiány, akkor eleve a hozamesés segít levinni 2030-ra 5 százalékra a hiányt, azaz ennyire pozitív hatású az, ha a politika beleáll az euró bevezetésébe. De egyéb racionális kiadáscsökkentésekkel, illetve a beinduló növekedéssel a 2028-as 4 százalék alatti és a 2030-as 3 százalék alatti hiány is reális.
Virovácz Péter a magyar euróbevezetés előtt több nemzetközi euróbevezetési hibát is a figyelmünkbe ajánlott. A szlovák gazdaság úgy térdelt le, hogy az euró bevezetése előtt 26 százalékot erősödött a szlovák korona, így egy nagyon felértékelt devizával lépett be Szlovákia az euróövezetbe, és ezt még nem tudta kiheverni. Bulgária másik trükköt vetett be. Náluk a leva már régóta az euróhoz volt kötve, nekik az inflációval kellett trükközniük. Azért, hogy teljesítsék a szükséges szintet, bizonyos állami árakat akár nullára is levittek (például az egészségügyben), így amikor ezzel betrükközték magukat az euróövezetbe, és elengedhették a mesterséges intézkedéseket, ársapkákat, azonnal nagyon elszállt az infláció, jelenleg 6,9 százalékos a szint.
Az ING elemzője szerint az ilyen hibák elkerülésére van az ERM 2, vagyis az euróövezet előszobája, amely kifejezetten hasznos lehet. Virovácz Péter szerint mindenesetre a költségvetés rendbe tehető, ha pedig majd hirtelen az inflációval is szeretnénk valamit kezdeni – ne felejtsük el, hogy a belépésnél nem a 3, hanem a 2 százalék lesz a cél –, akkor ki kell valamit találni, például a 27 százalékos, rekordmagas áfa apasztható 25 százalékra.
De vajon ebből tényleg lesz árcsökkenés? Árrendőrt majd nem lehet mindenki mellé odaállítani, vagyis az sosem garantálható, hogy az adócsökkentéssel a fogyasztói árak is apadnak, de azért egy adott évre ezzel reálisan akár 1 százalékponttal le lehet húzni az inflációt. Ha januárban érkezik az áfacsökkentés, három hónapig annak lehet lefelé húzó hatása, majd három hónap alatt nagyjából visszarendeződnek az árak, vagyis az áfacsökkentés nem hosszú távú, de ez a 6 hónap azért sokat segít. Éves átlagban így meglehet az infláció 1 százalékos csökkentése az áfa 2 százalékpontos csökkentéséből.
