Egyhangúlag elfogadták a 3600 milliárd forintot érő magyar helyreállítási tervet a tagállami miniszterek

„Az imént megkapta Magyarország uniós újjáépítési terve az uniós pénzügyminiszterek egyhangú jóváhagyását” – írta pénteken Magyar Péter miniszterelnök Facebookon, erről a miniszterek Tanácsa is közleményt adott ki.

Magyar szerint „ezzel a végső akadály is elhárult az uniós ezermilliárdok hazahozatala elől. Sokan nem hittek benne, sokan lehetetlennek tartották, a Fidesz akadályozta, mi pedig közben 3 hónap kőkemény munkával megcsináltuk.”

Kármán András pénzügyminiszter az ülésre érkezve hangsúlyozta: a pénzből fontos célokat tudnak finanszírozni, amelyek összhangban vannak a gazdaságpolitikai elképzeléseikkel. Ilyen a digitális és zöld átállás, a vasúti infrastruktúra fejlesztése, a lakhatás támogatása, a kis- és középvállalkozások támogatása.

Ahogy a tervről szóló bővebb cikkünkben is írtuk, a dokumentum azt részletezi, mire és milyen feltételekkel költené el a kormány a Magyarországnak összesen tízmilliárd eurót (mostani árfolyamon közel 3600 milliárd forintot) érő helyreállítási alapból a pénzt.

Ebből a mostanra 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő és 3,5 milliárd eurónyi kedvezményes hitelből álló forrásból eddig Magyarország csak egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget látott. Azt is vissza kellene fizetni, a maradék pedig elveszne, ha a kormányzat az augusztus végi határidőre:

• nem teljesíti az előző kormány által vállalt 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt, „szupermérföldkövet” (erről egy jókora salátatörvénnyel gondoskodik);
• mellette több mint száz reformot és előfinanszírozandó fejlesztést, azaz sima „mérföldkövet” is le kell tudnia, hogy arányosan hozzájusson a pénzhez. Ezeket az Európai Bizottsággal egyeztetve bevállalt, tagállami kormányok által jóváhagyott reformokat és fejlesztéseket kell tagállamonként egy-egy helyreállítási tervbe beírni.

Ahogy arról korábban részletesen írtunk, akárki is nyerte volna az áprilisi választást, óriási rohamra volt szüksége, hogy tartani tudja a határidőt, mert – a részben teljesítetlen jogállamisági előfeltételek mellett – az előző kormány annyira lassan haladt a reformokkal és fejlesztésekkel. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter nemrég arról beszélt, hogy csak az eredeti összeg nagyjából negyedének megfelelő részt tudták megtartani a régi tervből.

A pénteki tanácsi közlemény megerősítette: a jogállamisági, korrupcióellenes „szupermérföldkövek elérésének késedelme azt jelentette, hogy a terv már nem volt elérhető az energiaárak ingadozásából eredő költségnövekedések, a geopolitikai körülmények váratlan változásai, az előre nem látható végrehajtási kihívások, az időbeli korlátok vagy ütemezési nyomás okozta késedelmek, valamint egyéb fejlemények miatt”.

A lemaradás miatt tavaly már az Orbán-kormány is nyilvánosságra hozott egy módosítási javaslatot, de azt soha nem adta be. (A Válasz Online szerint azért, mert annyira elnagyolt volt az elképzelés.)

A közeli határidő miatt az új kormánynak különféle trükköket kellett bevetnie, hogy a feltételek augusztus végi határideje ellenére pénzt tudjon menteni. Például más uniós forrásból fizetett beruházásokat írt át a helyreállítási alaphoz, vagy külön projektcégbe, az emiatt átalakításra szoruló Magyar Fejlesztési Bankba (MFB-be) csatornáz át pénzt, hogy gyakorlatilag később is el tudja költeni.

A helyreállítási alapnál

• augusztus végéig kell teljesíteni a feltételeket;
• szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet beadni;
• év végéig utalhatják a pénzt.

Kármán András a pénteki döntés után arról írt Facebookra, hogy „a magyar kormány hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy az augusztus végi szupermérföldkövek is teljesüljenek. Jól haladunk, a tényleges részeredményekről rendszeresen beszámolunk.”

Azt is hozzátette, hogy a szupermérföldkövek további 6,4 milliárd euró felszabadításához járulnak hozzá a felzárkóztatási támogatásokból, „a következő lépés ezeknek a befagyasztott kohéziós forrásoknak a felszabadítása lesz”. (Ahogy arról részletesen is írtunk, a szupermérföldkövekben benne vannak a 4,2 milliárd eurós feltételességi eljárás elvárásai is, így ezeket gyakorlatilag garantáltan le lehet tudni velük. Az egyik szupermérföldkő, a közérdekű vagyonkezelő alapítványoké az akadémiai szabadsághoz kapcsolódik, ami miatt 2,2 milliárd eurót tartanak vissza.)

Győri olyan célok megvágását is felemlegette, amelyekkel az előző kormány évek óta bénázott

Győri Enikő fideszes európai parlamenti (EP-)képviselő fontosnak nevezte Facebookon, hogy „Magyarország és a magyar emberek végre megkapták a nekik jogszerűen járó uniós forrásokat”, de többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy

a korábbi, 10,4 milliárd euróhoz képest 440 millió eurót elengedtek a hitelrészből.

(Arról, hogy a Politico szerint a lemaradás, az időszűke és a költségvetés siralmas helyzete miatt az Európai Bizottság dobatta volna a teljes hitelrészt, és Magyar Péter azt állította, az utolsó órákban nőtt kétmilliárd euróval a megmentett összeg, itt írtunk.)

Győri szerint további egymilliárd eurót olyan közös uniós projektekre irányítanak át, amelyek nem szolgálnak közvetlenül magyar beruházásokat.

500 millió eurót fordítanak egy közös európai védett kommunikációs és kibervédelmi rendszer finanszírozására. „Az előző kormány ezt nem támogatta, mert saját, magyar rendszert kívánt létrehozni.”

(Győri nem fejtette ki, a saját rendszer alatt a 4iG műholdprogramjára gondolt-e, mindenesetre az új kormány beszáll a Starlink uniós megfelelőjébe, az IRIS²-be.)

A közös európai mesterséges intelligenciás gigagyárra fordított félmilliárd eurónál „az előző kormány alatt Magyarország csak akkor támogatta volna ezt, ha a beruházás hazánkban valósul meg. Az új tervben erről már nincs szó.”

Győri kifogásolta, hogy „a lakossági napelemes programok forrásait is szinte megfelezték, 415 millióról 211 millió euróra”. Nem tette hozzá, de ez az a program, amelyet az előző kormány alatt olyan bürokratikus szerencsétlenkedés kísért, hogy még mindig nem sikerült befejezni, a hazai napelemes piacon pedig több száz kivitelező szűnt meg vagy vált fizetésképtelenné az elmúlt években, emiatt több tízezer ügyfelet hagytak félbemaradt vagy el sem indult projektekkel.

„Az egészségügy fejlesztésére szánt forrás drasztikusan, 643 millió euróról 240 millió euróra csökken. Úgy tűnik, a betegek és a kórházak helyzete csak kampánytéma volt, valójában pedig egyáltalán nem prioritása a Tiszának” – írta. Itt sem tette hozzá, de az előző kormány egyszer már nekiállt kampányolni azzal, mennyire rosszul áll a saját maga által bevállalt egészségügyi fejlesztések megvalósításával.

Az egészségügynél arról is írt, hogy a „digitalizáció támogatását gyakorlatilag a tizedére vágták vissza: 250 millió euró helyett csupán 25 millió euró maradt erre a célra”. Az egészségügyi digitális mérföldkövek között viszont csak olyan célok voltak, amelyek határideje már az áprilisi választás előtt – legkésőbb 2026 első negyedévében, azaz március végére – lejárt.

Helyettük az új tervben egy általános, „digitális egészségügyi szolgáltatások és eljárások fejlesztése” mérföldkő maradt június végére.

Győri „bődületes brüsszeli kettős mércének” látta, hogy az új kormány kiszedte az előző vállalását egy nyugdíjreformra (ezt már végre kellett volna végrehajtani), mert az „előző kormány ezt vitatta, de a Bizottság nem engedett”. Azt is felemlegette, hogy az Európai Bizottság „500 millió euró körüli felső toleranciahatárt jelzett az előző kormánynak, tehát hogy ennyi brüsszeli fejlesztési pénzt lehet ott parkoltatni, majd befektetni, s így az elvesztéstől megóvni. Most ehhez képest ennek többszörösét hagyta jóvá” a testület erre a célra.

Dobrev Klára DK-s EP-képviselő arról írt Facebookra, hogy szerinte „van egy nagyon fontos félreértés, amit a fideszesek terjesztenek: az uniós pénzeket nem Orbán Viktor személye miatt fagyasztották be. Hanem az Orbán-rendszer miatt.” Úgy látta,

„sokan úgy beszélnek az uniós feltételekről, mintha azok valami Brüsszelből ránk erőltetett büntetések lennének. Pedig ezek valójában a mi érdekeinket védik.

Nekünk jó, ha tisztességesek a közbeszerzések. Nekünk jó, ha független bíróságok döntenek. Nekünk jó, ha szabad a sajtó. Nekünk jó, ha egyetlen kormány sem teheti rá a kezét a közpénzre. Ezek nem brüsszeli kívánságok. Ezek a garanciák arra, hogy a magyar emberek pénzét többé ne lehessen ellopni.”

Nem léptették feljebb a 2024-ben indult túlzottdeficit-eljárást

A pénzügyminiszterek az országspecifikus ajánlásokat is elfogadták az ülésen, ezekről bővebben a bizottsági javaslatnál írtunk.

A Tanács tudomásul vette, hogy Magyarország továbbra is gazdasági egyensúlytalanságokat tapasztal, de ezek nem olyan túlzottak, mint Romániában.

Az ülésen döntöttek a túlzott költségvetési hiány miatti eljárásokról is. 2024-ben, az eljárások visszahozásakor többek között az Orbán-kormány ellen is indult ilyen eljárás, és az már tavaly látszott, hogy a bevállalt kiigazítási pályáról idén lesiklik a büdzsé. Egyelőre – az Európai Bizottság ajánlásának megfelelően – nem léptették feljebb a magyar eljárást, csak Bulgária ellen nyitottak újat. Az eljárásból akár pénzbüntetés is lehet.

Az Orbán-kormány által beadott és jóváhagyatott terv szerint idén kellene a szabályos szint alá szorítani a hiányt, ami a bruttó nemzeti össztermék (GDP) három százaléka lenne, ehhez hozzájön egy legfeljebb másfél százalékos ideiglenes mentesség a védelmi kiadásokra. Ehhez képest Kármán András az ülésre érkezve arra emlékeztetett az Euronews kérdésére:

„ha nem lett volna kormányváltás, akkor azt lehet mondani, hogy 8,3 százalék költségvetési hiánnyal lehetne számolni” idén.

Ezen például a befagyasztott uniós támogatások feloldása és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok visszavétele is segít. (Utóbbi az egyik jogállamisági szupermérföldkő a helyreállítási alaphoz.) Augusztus végére beterjesztik a költségvetést, ebben lesznek benne részletesen az intézkedések, közölte.

A Facebook-bejegyzésében úgy számolt, hogy a helyreállítási alap összességében fél százalékkal csökkenti az idei GDP-arányos hiányt.