Lázár János alapítványa megalkotta volna a magyar mezőgazdaság zászlóshajóját, de kénytelen volt lemondani róla
Arról már írtunk, hogy a Mol lehet a közérdekű alapítványok (kekvák) megszűnésének egyik legfontosabb érintettje, de a kormánydöntés – amely szerint 2026. július 31-én megszűntek a kekvák – a magyar gazdaság más szereplőit is érinti. Például a Csányi családot: az OTP-vezér családja több szálon kötődött különféle kekvákhoz kuratóriumi tagságokon keresztül. Csányi Sándor, az OTP elnöke június végén mondott le a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről. Fia, Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója pedig jelenleg a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA) kuratóriumának tagja. Az egyetemeket fenntartó kekvák jövőjéről még keveset tudni, az viszont biztos, hogy Csányi Attila nem marad sokáig a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak a kuratóriumi tagja, mivel július 31-ével az alapítvány megszűnt, és teljes vagyona az államhoz kerül.
Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogyan jött létre és mit csinált a Lázár János volt építési és közlekedési miniszter által elnökölt alapítvány, és mit lehet tudni a jövőjéről, amiben Lázár szerelemprojektje, a Nemzeti Ménesbirtok különösen fontos szerepet játszott.
Induló vagyon: 50 milliárd forint
A Jövő Nemzedék Földje Alapítványt 2021 októberében jegyezték be, az akkori törvények értelmében két vagyontárgy illette meg: a Nemzeti Ménesbirtok részvényeinek száz százaléka, valamint a vagyonkezelői jog biztosítása mintegy 8200 hektárnyi termőföldön és közel 1500 hektárnyi erdő felett. Ez azt jelenti, hogy a földek nem kerültek az alapítvány tulajdonába, de az alapítvány megkapott tízezer hektárt vagyonkezelésbe, amiket csak a Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-nek adhatott bérbe. Az alapítvány induló vagyona így is 50 milliárd forint körül volt, a következő években 15 és 12 milliárd forintot kaptak az állami költségvetésből. Egyedüli alapítója a magyar állam volt.
Az alapítvány elnöke Lázár János lett, aki a 2018-as választások után Mezőhegyesre vonult vissza, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki. Lázár óriási svunggal kezdett bele a projektbe, olyan ambiciózus tervei voltak, mint hogy 2024-re az ország legjobb, 2029-re Európa legjobb mezőgazdasági cégévé növessze a mezőhegyesi komplexumot.
2021-ben, az alapítvány megalakítását követően Lázár a sajtónak szervezett háttérbeszélgetésen azt mondta, nem az a célja az alapítványnak, hogy privatizálja az állami vagyont – tehát a Mezőhegyesi Ménesbirtokot sem –, „hanem az, hogy olyan működési formákat találjunk, hogy az állami vagyon hosszú távon képes legyen köztulajdonban maradni, közfeladattal végezni a tevékenységét, valamint hogy újabb privatizációra hagyományos értelemben ne kerülhessen sor”.
Ahhoz, hogy jobban megértsük, mekkora szeletet hasított ki a Lázár János által vezetett alapítvány a magyar mezőgazdaságból, vegyük sorra a JNFA érdekeltségeit!
Aranytojást tojó cégek ingyen? Jöhet!
A Mezőhegyesi Ménesbirtok elsősorban lovakat és szarvasmarhákat tenyészt, foglalkozik növénytermesztéssel és vetőmag-kereskedéssel is, mégis leginkább a fényűző beruházásokról lett ismert. 2022-ben Mészáros Lőrinc családi vállalkozása fejlesztett uniós pénzből 22 milliárd forintért öntözőrendszert, egymilliárd forintért építettek kocsiszínt és versenyistállót, majd négycsillagos hotelt kezdtek felhúzni Mezőhegyesen, amire különböző közbeszerzéseken keresztül több mint 3 milliárd forintot költöttek. A fejlesztés első szakaszában a beruházást a Kisfaludy Programban megtámogatta az állam 800 millió forinttal, majd a fejlesztést a Mezőhegyesi Ménesbirtok fizette, ami az alapítványi fenntartáson keresztül szintén állami tulajdonban van. A hotel még mindig nem készült el. A Jövő Nemzedék Földje később két állami céget is megkapott ingyen, a Concordia Közraktár Zrt.-t, valamint az állati hulladék megsemmisítését végző ATEV Zrt.-t.
Bár az élelmiszer-ellátás szempontjából fontos közraktározási feladatot ellátó Concordia Közraktár Zrt.-nek is jelentős vagyona van, az állati eredetű melléktermékek, elhullott állatok biztonságos feldolgozását végző ATEV az elmúlt években különösen fontos szerepet játszott a hazai agráriumban. A cég egyébként korábban jól teljesített üzletileg, évi 16–21 milliárd forint árbevételt és 2,8–4,4 milliárd forint adózott eredményt ért el 2020 és 2022 között, majd 2023 és 2024-re bezuhant a teljesítménye: 2023-ban 1,8 milliárd forintos mínusszal, egy évvel később közel 68 milliós mínusszal zártak.
Tavaly jött a fordulat: az ATEV volt az a cég, ami a 2025-ös ragadós száj- és körömfájásjárvány alatt elpusztult állatok tetemét kezelte, ezáltal jelentős bevételre tett szert, 2025-öt közel 3,5 milliárd forintos profittal zárta. Miután a járvány miatt leölt állatok közül ötezer az ATEV Bábolna melletti állattemetőjébe került, Lázár János egymilliárd forint rendkívüli támogatást ajánlott fel Bábolnának, ami a volt miniszter állítása szerint körülbelül Bábolna iparűzésiadó-bevételének felelt meg, az ATEV nevében pedig a következő három évre évente százmillió forintnyi támogatást ajánlott fel. Később viszont Lázár nem reagált érdemben a település vezetőjének megkeresésére, a támogatást sem utalták ki, tavaly nyáron még biztosan nem kapta meg a támogatást a város. Bár a járványból üzletileg sokat profitált az ATEV, ahogy egyik forrásunk nyilatkozott, „nincs minden évben járvány”, így idénre piacilag ismét nehezebb helyzetbe került a cég.
Iskola, őshonos lófajták és ambiciózus tervek
Az alapítvány megalakulásakor jelentős szerepet szántak a szervezetnek, nem kisebbet, mint hogy megalkossa a hazai agrárium zászlóshajóját: ez lett volna a Mezőhegyesi Ménesbirtok. A Ménesbirtok Zrt. mintagazdaságként működtetése mellett a Mezőhegyesi Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium fenntartása a Ménesbirtok Zrt.-n keresztül szintén az alapítványhoz tartozott, itt azt a célt tűzték ki, hogy minél több leendő diákot adjanak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek, és végső soron elhozzák a magyar mezőgazdaság reneszánszát. Akkoriban azt mondták, hogy az alapítványi pénzt nagyrészt az iskolára költik majd, a diákok felzárkóztatására, valamint az őshonos lófajták megtartására és megmentésére, de tervben volt, hogy külföldi agrárcégeket is megvásároljanak.
Jövő Nemzedék Földjénél a Ménesbirtok üzemeltetése mellett profitot is terveztek termelni. Ez össze is jött: az éves beszámolók alapján a haszonbérleti és földhasználati díjakból származó árbevétel a 2023-as 1,04 milliárd forintról 546 millió forintra esett vissza 2024-ben, de összességében mindkét évet nyereségesen zárta az alapítvány, 2023-ban 1,5 milliárdos, 2024-ben 819 millió forintos profittal. Ezek korábban egyébként az alapítvány honlapján nyilvánosan elérhető adatok voltak, mostanra viszont már csak félgőzzel működik a weboldal, az aloldalak mind 404-es hibát írnak ki.
A nagyra törő tervek megvalósításához olyan, az agráriumban ismert neveket kértek fel a kuratóriumba, akik háttérbeszélgetéseink alapján a gyakorlatban is értettek a dolgukhoz: például a már említett Csányi Attilát, aki az ország egyik legértékesebb cégcsoportját, valamint a legnagyobb agrárkonglomerátumát, a Bonafarm-csoportot vezeti, Kerezsi Miklós agrármérnököt, ő a NER-be mélyen beágyazott Hodler Capital ügyvezetője. Emellett Lázár bizalmasai is ott ültek, Balczó Barnabás az MFB Invest Zrt., majd a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója volt, korábban pedig Lázár János jobbkezeként tartották számon.
A most megszűnt alapítvánnyal valószínűleg hosszú távra tervezhettek. A HVG idén januárban írta meg, hogy az alapítvány a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) gazdasági társaságaira is szemet vetett, a végső terv az volt, hogy a cégek részben vagy egészben a Jövő Nemzedék Földjéhez kerülnek, az általuk művelt közel 40 ezer hektárnyi termőfölddel együtt. A BVOP ekkor azt nyilatkozta, az egyeztetések még folyamatban vannak, mostani tudásunk szerint a cégek végül nem kerültek az alapítványhoz. Végül márciusban a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy az állam több mint 1300 ingatlant adott át az alapítványnak, ezek feltehetően legelők, szántók, rétek, erdők, utak, gyümölcsösök, a börtöngazdaságok földjei lehettek, maguk a cégek viszont nem kerültek át alapítványi tulajdonba.
A kuratóriumi tagok saját vagyonukkal felelnek majd, ha lesz hiányzó tétel
Bár megkerestük az alapítványt is, nem reagáltak megkeresésünkre. Háttérbeszélgetések alapján úgy tudjuk, az alapítványt Lázárék már egy ideje teljesen elengedték, annak teljes vagyona visszaszáll az államra, ezen belül is az agrártárca fog felelni érte.
Augusztus 31-ével a kekvát törölni fogják a nyilvántartásból és ahogyan a többi nem felsőoktatásért felelős kekva esetében, itt is elszámolási biztos világítja át az alapítvány gazdálkodását és teljes vagyonát. A Jövő Nemzedék Földje esetében nehezíti a helyzetet, hogy valóban sok beruházás elkészült, működnek a mai napig, de az elszámolási biztos feladata lesz megvizsgálni, hogy mire mennyit költöttek el az alapítvány vezetői, és tényleg szükségszerűek voltak-e a költések. Szeptember 1-jén várhatók majd a személyi változások a cégek élén, augusztus 31-én az alapítvány felügyelőbizottsága, amiben többek között Mészáros Lőrinc bizalmi embere, az Opus Global Nyrt. elnöke, Vida József is ült, valamint a kuratóriumok is megszűnnek.
Október végére készülhet el a teljes elszámolás, valamint az alapítvány idei éves beszámolója, a számviteli elszámolás végével fog az alapítvány teljes vagyona, köztük a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., az ATEV és a Concordia teljes vagyona az állam tulajdonába kerülni. Ha valami nem stimmelne vagy valamilyen tétel hiányozna a kuratórium által összesített tételes vagyon-, irat- és kötelezettséglistáról, akkor a kuratóriumi tagok a magánvagyonukkal felelnek a hiányzó tételekért, ilyen esetben pedig akár büntetőeljárást is indíthatnak velük szemben hűtlen kezelés vétsége miatt.
Különösen az ATEV jövője lehet fontos a piacnak, mivel a vágóhídi hulladék feldolgozása ennek a cégnek a feladata. Az pedig minden gazdának számít, hogy mennyibe kerül az állati hulladék és a vágóhídi melléktermékek elszállítása és feldolgozása. Információnk szerint az ágazatban emiatt sok vitára sor került, a cég jövőjéről viszont még nem döntött a minisztérium.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium megkeresésünkre azt válaszolta, hogy az alapítvány tulajdonában lévő vagyonelemek, részesedések átvétele már folyamatban van, és mivel az általuk ellátott feladatok részben jogszabályban is rögzített állami feladatok (Nemzeti Ménesbirtok) vagy az állam gazdasági érdeke szempontjából kiemelt tevékenységek (ATEV és Concordia), így a jövőbeli működésüket ennek megfelelően fogják megtervezni.
A cégek tervezett vagy már elkezdett beruházásainak felmérése szintén folyamatban van jelenleg, döntést még nem hoztak. A mezőhegyesi hotel esetében szintén nem döntöttek még, a minisztérium közlése szerint annak esetében „a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány döntéshozói olyan beruházási tervet fogadtak el, amely gazdaságilag nem indokolható, az épületek műemléki jellege miatt azonban a jelenlegi állapot nem tartható fenn”, így még keresik a megfelelő megoldást. A szakiskola fenntartásában nem terveznek változást, a jelenlegi működési modell változatlan marad.
