2026. július 31-ig megszűnnek a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok (kekva). Kevés olyan cég van, amit olyan összetetten érintene ez a változás, mint a tőzsdén jegyzett Mol Nyrt.-t, a Mol ugyanis többféleképpen is kapcsolódik ehhez a struktúrához:
- A Molnak és az államnak volt egy közös, nem felsőoktatási kekvája, a Mol – Új Európa Alapítvány (MÚEA).
- A Molban tulajdonos volt egy nem felsőoktatási alapítvány, az MCC-t működtető Mathias Corvinus Collegium Alapítvány.
- Végül – bár a felsőoktatási közfeladatot ellátó kekvák esetében egy évvel későbbi a zárási határidő – a Molban szintén tulajdonos a Maecenas Universitatis Corvini, vagyis a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető kekva.
Ezek az alapítványok a Mol Nyrt. legnagyobb egyedi tulajdonosai, együtt a Mol Nyrt. részvényeinek 30,49 százalékát birtokolják: a MÚEA 10,49 százalékot, a két hasonló (MCC-s és corvinusos) alapítvány pedig 10–10 százalékot. Ebben a cikkben háttérbeszélgetéseink alapján annak igyekeztünk utánajárni, hogy a folyamatban levő változások után mi fog történni ezekkel a részesedésekkel, hogyan változik a Mol tulajdonosi struktúrája és mi lesz így a jövőben a Mol kiterjedt támogatási csomagjával (sport, gyermekgyógyászat, felzárkóztatás, tehetséggondozás).
Speciális állatfajta
Egyelőre még vannak vakfoltok, de azt már bejelentette a Mol Nyrt., hogy nem viszi tovább egyedül az alapítványt, az említett 10,49 százalékos részesedés fele, 5,25 százalék, azaz 42 977 996 darab A sorozatú Mol-részvény és a MÚEA egyéb, a Molra jutó eszköze várhatóan a Mol birtokába kerül. A helyzet kicsit összetettebb, mert a Mol Nyrt. és egy leányvállalata, a Mol Investment Kft. is transzferált egykoron részvényeket, vagyis a papírok egy részét az anyavállalat, másik részét egy leányvállalat kapja vissza, de összességében ez részletkérdés, a lényeg, hogy a csoport visszakapja a paketteket.
A Mol korábban a Budapesti Értéktőzsdén jelentette be mindezt, miután az igazgatósága úgy döntött, hogy a cég bezárja a Mol – Új Európa Alapítványt. Mivel a közlemény szerint a döntés hatására a Mol által 2021-ben az alapítvány rendelkezésére bocsátott javak visszakerülnek a céghez, sajátos helyzet áll elő: a Mol lényegében úgy „parkoltatta” saját részvényeit egy alapítványban, hogy azok csak átmenetileg kerültek ki a vállalat közvetlen tulajdonából, ezalatt viszont osztalékra is jogosultak voltak (a tőzsdei társaságok saját részvényei után egyébként nem jár osztalék).
A kialakult jogszabályi környezetre, valamint a befektetői érdekekre tekintettel a Mol a 2026. évi osztalékfizetést a magyar állammal történt vagyonmegállapodást követően valósítja meg – tette hozzá a cég a közleményben.
Amikor 2021-ben a Mol és az állam létrehozta az alapítványt, sok kérdés merült fel. Az állam oldaláról az, hogy az apportált Mol-pakettet jó sok adófizetői pénzből vette meg, amikor kivásárolta a Molt ellenségesen felvásárolni igyekvő orosz Szurgutot. Ebben az esetben viszont minek „adományozza oda” a papírokat egy alapítványnak? A Mol oldaláról az volt a kérdés, hogy oké, hogy van a társaságnak egy intenzív támogatási portfóliója, amit új módszerrel is össze lehet rakni, de biztos, hogy a döntéseket és egyben a Mol részvényesi pozícióját egy olyan alapítványnak szeretné átadni, ahol markáns jobboldali szereplők is fontos és hosszú távú pozíciót kapnak? A MÚEA sok molos és sok állam által delegált tisztviselőt hívott a vezető testületeibe, molos volt Világi Oszkár, Bacsa György, Szollár Domokos, míg az állam olyan közszereplőket delegált, mint Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum egykori főigazgatója, egykori nemzeti kultúrkincsért felelős miniszterelnöki biztos, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Miklósa Erika operaénekes vagy Kemény Dénes, a férfi-vízilabdaválogatott háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitánya.
A Mol kekvája speciális állatfajta lett. Ez az alapítvány ugyanis társalapítású volt: nem az történt, hogy egy már megalapított alapítványhoz csatlakozott később egy szervezet vagy egy másik alapítvány, hanem eredetileg is együtt alapította a Mol és az állam. Valaha a Mol ezt nem is szerette volna kekva-sapka alá sorolni, de az állam csak a kekva-logikában tudott beszállni az alapítványba, vagyis így tette be az 5,25 százalékos állami Mol-pakettet.
Később a MÚEA vagy azzal került be a hírekbe, hogy intenzíven támogatta a határon túli magyar focit, esetleg azzal, hogy az alapítvány eszelős összeget költött el Balásy Gyula cégeinél, vagy azzal, hogy ezt a gyakorlatot vizsgálni kezdték a Tisza győzelme után. Mindenesetre amikor a Tisza Párt elkezdte kialakítani a kekvák megszüntetésének menetrendjét, a Molnak és alapítványának gyorsan kellett rohannia az események után, vagyis a Tisza választási győzelme és az RRF-pénzek lehívásának érdekében megváltoztatott kekva-szabályok mindent hirtelen változtattak meg. Úgy tudjuk, a Mol kekvája miatt külön fel kellett hívni a törvényalkotó figyelmét, hogy ez egy speciális helyzet, van olyan, hogy a társalapítónak tényleg van pénze az alapítványban. Ezért is kellett végül olyan jogszabályt kialakítani, hogy ami az államé, az visszaszáll rá, de ami a társalapítóé, az a magánpartnerre szálljon vissza.
Szépen felhízott
A MÚEA a működése során mindenféle támogatást nyújtott, összességében 43-44 milliárd forint értékben. A legnagyobb figyelmet talán a határon túli foci kapta, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Munkács akadémiája, Kassa, Lendva, Topolya, illetve Eszék is kapott pénzt. Ez aligha volt független az előző kormányzat és kiemelten is Orbán Viktor volt miniszterelnök preferenciáitól, bár abban is van igazság, hogy ahol van magyar közösség, ott a focicsapat és a fociakadémia közösségmegtartó szereppel bírhat. Emellett a programok között volt az olimpiai felkészülés, egyéni sportolók, fiatalok támogatása, a gyermekgyógyászat, kórházak, illetve felzárkózó települések (elsősorban mélyszegénységben élő, nagyobb arányú cigány lakossággal rendelkező falvak) támogatása. Olyan pénzköltés is volt, ahol nem teljesen egyértelmű, hogyan szolgálja az alapítvány alapító okiratban rögzített céljait. A MÚEA például korábban hirdetési felületeket vásárolt az osztrák European Voices magazinban, amikor a Telex erre rákérdezett, az alapítvány azzal indokolta a döntést, hogy elkötelezetten támogatja a közép-európai kulturális értékek megőrzését. Az újságban később Schmidt Mária cikke is felbukkant.
A jogi környezet alapján a társalapító dönthetett volna a folytatásról is, de a lehetőségek elég szűk mozgásteret biztosítottak volna. A korábbi kekvából lehet a jövőben alapítvány vagy közérdekűvagyon-kezelői alapítvány, de csak úgy, ha a magánalapító minden alapítói vagyont beletesz az új entitásba. Amennyire hallottuk, az élsport finanszírozása ebben a környezetben már nehezebb lett volna.
Nem akármekkora pénzről lett volna szó: az alapítványban nemcsak 10,49 százalékos, körülbelül 370 milliárd forint értékű Mol-részvény volt, de az évek során felhalmozott 94 milliárd forint hozam is. Ez abból eredt, hogy a MÚEA az osztalékot azonnal visszafektette – például különböző állampapírokba –, nem osztotta ki soha a teljes folyó évi jövedelmét.
A részvények fele-fele megy a Mol-csoporthoz és az államhoz, míg a szabad pénzből 47–47 milliárd forint lesz majd az osztozkodás során a Molé és az államé. Nem tudjuk sem azt, hogy a Mol a jövőben milyen csatornán keresztül nyújt majd sport-, kulturális- és egészségügyi támogatást, és azt sem, hogy az államnál a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vagy más entitás lesz-e a részvények gazdája.
Az azonban biztos, hogy a Mol tulajdonosi struktúrájában azonnal 5,25 százalékkal nő a saját részvények száma, és legalább ekkora tulajdonhányada lesz az államnak is. Ehhez jön majd hozzá az állami pakett esetében az MCC-t működtető Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 10 százaléka, hiszen itt nem érkezett arról bejelentés, hogy az alapító Tombor család továbbra is működtetné az alapítványt.
Ha több lesz a saját részvény, akkor többet ér a maradék „piaci” részvény, hiszen ugyanabból az osztaléktömegből több juthat a nem saját papírokra. Volt forrásunk, aki azt is megemlítette, hogy később egy 25 százalékos állam eleve talán megnyugtatóbb döntéshozó, mint a Fidesz idején létrehozott és az akkori politikai garnitúrához is köthető alapítványi kuratóriumok.
Mivel augusztus végén törlik az alapítványt, nem lesz már bankszámlája, értékpapírszámlája, így hamar kiderül a pontos szervezeti struktúra. Emellett egy év múlva jönnek a „közgázos” papírok is, vagyis újabb 10 százalék – itt egyelőre annyi változik, hogy a felsőoktatási kekva még egy évig működhet, de az alapítói jogokat már az állam gyakorolja.
A Mol Nyrt. mint tőzsdei cég mindezekről még nem adhatott tájékoztatást, így egyelőre csak azt tudta bejelenteni, hogy a MÚEA megszűnése miatt a saját részvények száma biztosan nő.
