NVVH, NAV, Integritás Hatóság – egyre több szervezet vizsgálódhat a gazdagok vagyona körül

Átalakulóban van a hazai antikorrupciós ökoszisztéma, a választás óta megszaporodtak azok a hivatalok, amelyek a gazdag magyarok vagy a magyar közéleti tisztséget viselők vagyona körül vizsgálódhatnak. Ha elindul a vagyonadó beszedése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) alighanem kell majd valamiféle új módszertan a vagyonok felmérésére, a nemrég alakult Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) pedig szintén felhatalmazást kapott arra, hogy megnézze egyesek vagyonelemeit. Közben új feladatokat kapott az Integritás Hatóság (IH) is, amely a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében visz majd szerepet. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hol ér össze a különböző szervezetek feladata a vagyonok vizsgálata során.

A jacht és a repülőgép hívószó

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a hatósági csütörtöki sajtótájékoztatóján is beszélt arról, hogy milyen lesz a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési gyakorlata. Emlékeztetőül: az IH 2022 végén jött létre, a 150 fős csapat eddig 980–1000 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználását ellenőrizte. Augusztus 26-án aztán új feladatokat kapott, például a vagyonnyilatkozatok ellenőrzését. Ez Magyarországon közel 100 ezer embert érint, részben saját pozíciójuk, részben családtagjaik miatt kötelezettek különféle közjogi méltóságok, bírók, önkormányzati képviselők, de maga az IH vezetése is. Biró elmondása szerint a listán egyelőre 551 ember szerepel, akik a legmagasabb kockázatúak a hatóság szerint.

Az biztos, hogy a különböző hatóságok egyeztetni fognak egymással, bár az még nem szabályozott, hogy ha az Integritás Hatóság megállapít valamit például egy politikus vagyonnyilatkozatáról, az használható-e, mondjuk, az adóhivatalnál vagyonadóalap meghatározására. Biró Ferenc szerint az a cél, hogy ne aprózódjon el az államigazgatás ereje, lesz közös egyeztető fórum, és az érintett hatóságok is fognak egyeztetni.

A legkevesebbet egyelőre az NVVH feladatairól és munkamódszereiről tudunk, de az már most látszik, hogy a NAV életében is (újra) nőni fog a vagyonosodási, vagyonfelmérési vizsgálatok szerepe. Ebben az adóhivatal hazai és nemzetközi praxisok mellett a mesterséges intelligenciára is számíthat.

A témára rálátó forrásaink nagyon színes példákat mondanak arról, hogy mindez hogyan néz ki a gyakorlatban. A vagyonosodási vizsgálat során a NAV nem feltétlenül csak aktuális vagyonmérleget állít fel, hanem a kiadási oldalon a kiadás tényét és időpontját valószínűsíti, a bevételi oldalon az általa látható fedezeteket veszi számba. Vagyis abból is lehet baj, ha valakinek éppen nincs sok kimutatható vagyona, de az elmúlt években annyit költött bizonytalan forrásból, hogy arra nincsen magyarázat.

Ez az antikorrupciós vagyonosodási megközelítés. Ha viszont a vagyonadó alapját keresi majd a hivatal, az számít, hogy aktuálisan mije van a vagyonos embernek. Módszertanilag mindez különböző, de azért nem olyan nagyon. Fontos tudni, hogy itt sokszor az adóalany bizonyít, a nem fedezett kiadások fedezetigazolási kötelezettsége átfordul a magánszemélyre.

A legtöbb vagyonos magánszemélynél a legnagyobb érték a céges tulajdon, amelynek felbecsülésében a céginformációs rendszerek és a cégbírósági iratok segítenek. A külföldi társaságok felértékelésében pedig a nemzetközi információcsere a fő támpont. A vagyonnál és a kiadási oldalon is feltűnnek az ingatlanvásárlások, ahol erős forrás a hazai ingatlan-nyilvántartás. Természetesen nagyobb tétel lehet a gépjármű is, itt a járműnyilvántartásból, az okmányirodai adatokból érkezhet információ a NAV-hoz.

Értelemszerűen izgatja az adóhivatalt, sőt igazi csemege a nagy értékű jacht, illetve magánrepülőgép.

A szerzés mellett itt nagyon hangsúlyos költség a fenntartás – kikötő, hangár, legénység, biztosítás, karbantartás – is.

Értelemszerűen felülről klasszikusan nem plafonos a műtárgy, az ékszer, az óra, a borgyűjtemény vagy a veterán járművek. Ezekben szubjektívabb az értékbecslés, hiszen mindig mondhatja a gazdag ember, hogy kedves NAV, ha szerinted 3 milliárd forintot ér ez a kép, és ez alapján vetsz ki rám adót, akkor vedd meg tőlem 2 milliárdért, és megegyeztünk.

A legtöbb milliárdosnál a cégbirtoklás mellett a hazai vagy nemzetközi pénzügyi eszközök jelentenek nagy tételt. Itt tipikus buktató, ha valaki abban bízik, hogy egy svájci, szingapúri vagy dubaji struktúra megvédi – ez nincs így, sőt! Egyre fejlettebbek az adatcserék, és a NAV egyre felkészültebben nézi a bizalmi vagyonkezelési és hasonló struktúrákat, és nemcsak az abban fellelhető vagyonelemeket számszerűsíti, de azok működtetési költségeit is. Ugyanez igaz a kriptoeszközök vásárlására is: aki ebben eltitkol valamit, gyakran a pénzmosási törvény elleni vétséget is kockáztatja.

A vagyonosodási vizsgálatok jellemzően kitérnek egészen személyes kiadásokra is, elsősorban az egészségügyi és esztétikai magánszolgáltatásokra (külföldön ez egészen nagy tétel lehet), de például az értékesebb nemzetközi klubtagságokra is.

Honnan tudja a NAV?

Egyik forrásunk szerint a legtöbb vagyonos ember előtt az a fő kérdés, hogy milyen csatornáról gyűjtik ezeket az adatokat a NAV-osok. Állítólag itt csak a képzelet szab határokat a módszereknek. A különféle bankok, brókercégek adatszolgáltatásra kötelezhetők: itthon nem sokat ér a „banktitok” vagy az „értékpapírtitok”, ha jön a NAV, de ma már Svájcban sem. Fontos források az ingatlan- és járműnyilvántartások, az illetékkiszabási adatok, a cégbírósági és beszámolóadatok, de mindenféle egyéb hatóság (MNB-nyilvántartás, közbeszerzési adatok, akár bírósági bizonyítékok).

Ha pedig egy vizsgálat belendül, akkor a hajó- és légijármű-lajstrom mellett az igazán vad elemek is szóba kerülnek. Ezek külföldön, Németországban és az Egyesült Államokban például teljesen bevettek, vagyis a nyilatkozattétel, az iratbekérés, a tanúmeghallgatás, a környezettanulmány, a kapcsolódó vizsgálat a házastársnál, az üzleti környezetben, a kölcsönadónál.

Végül nem zárható ki forrásként a közösségi média és a sajtó sem. Ezek ritkán bizonyító erejűek, de ha valaki rendre szívesen posztol az egzotikus utazásairól, vagy éppen a bulvársajtó számol be ilyenekről, akkor nehezebben magyarázza meg az adóellenőrnek, hogy 2026-ban havi 750 ezer forintból élt.

Az IH is módszert fejleszt

Biró Ferenc sajtótájékoztatóján is elhangzott, hogy maga az IH is több mint 200 kockázati indikátort azonosított a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez. A hatóság ez alapján nagyjából 10 százalékot ellenőriz majd. Egy vizsgálat 3–6 hónapig fog tartani, ha súlyos jogsértés történik, vagyis jelentős vagyon szándékos eltitkolása, akkor az IH kezdeményezi az illetékes hatóságnál az érintett tisztségviselő jogviszonyának megszüntetését.

Fonák helyzet, és erre Biró Ferenc is kitért, hogy jelenleg ilyen eljárás zajlik ellene is, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke pert indított az elmozdítására. Windisch László ÁSZ-elnöknek az lehetett a logikája, hogy Biró Ferenc immáron nemcsak gyanúsított, hanem vádlott egy Btk.-s eljárásban. Maga Biró mindezt nonszensznek tartja, mint mondta, a kinevezéshez valóban kapcsolódik olyan szabály, hogy a kinevezett nem lehet büntetőjogi eljárásban vádlott, de maga a már betöltött pozíció csak jogerős elmarasztaló ítélettel szűnne meg. Ha eljátszunk a gondolattal, abban valóban van valami különös, ha a Biró Ferenc vezette hivatal délelőtt a legfőbb ügyész vagyonnyilatkozatát ellenőrzi, majd délután Biró egy ügyésszel szemben védi magát.

Az IH mindenesetre hamarosan két új elnökhelyettest is kaphat, ők Bozzay Erika, aki jelenleg még Párizsban, az OECD-nél dolgozik, illetve Nagy-Fribiczer Gabriella, aki már ma is az IH munkatársa. Korábban úgy tűnt, hogy az ő kinevezésük sürgős, mert elég feszes határidőket rendelt a jogalkotó az alkalmassági bizottságnak a jelölésükre. Azóta a nevek felmentek a Sándor-palotába, de a formális kinevezés még nem történt meg, csak október legvégén várható.