Szorongás és új szerepek, hit és gyász, alkohol és művészet, Shakespeare és Drakula. E heti ajánlónk középpontjába vallomások és életutak kerültek, köztük egy, a szülővé válás szépségeiről és kihívásairól szóló kiadvány, valamint Patti Smith és Jon Fosse könyvei.
Anthony Hopkins: Jól csináltuk, kölyök!
„Ahogy a gyerekek többsége, én is gyakran szorongtam, és nem találtam a helyem a világban. Ez természetes velejárója a gyermekkornak, amikor még túl fiatalok vagyunk ahhoz, hogy értelmet tulajdonítsunk a létnek. Hosszú évekig nem tudtam szabadulni a gyötrő kérdéstől, hogy mivégre vagyok, meg tudom-e állni a helyem. Bámulatos, hihetetlen, vagy inkább elképesztő? – igen, ez a jó szó rá – hogy még mindig itt vagyok. Hogy miért? Nincs magyarázat. De bánni nem bánom. Világéletemben úgy éreztem – ezt minden bizonnyal hoztam magammal –, hogy le vagyok maradva” – olvassuk a Jól csináltuk, kölyök lapjain. A memoár fejezeteiben Sir Anthony Hopkinst egy kis walesi iparvárosból kísérjük el addig a sorsdöntő pillanatig, míg egy szombat este megnézte Shakespeare Hamletjének 1948-as filmváltozatát. És persze tovább, a kötetből ugyanis megismerhetjük a kétszeres Oscar-díjas színész pályájának legfontosabb állomásait, és kiderül, melyik ikonikus szerepéhez merített ihletet Lugosi Béla Drakulájából, illetve őszintén beszél az alkoholizmusáról is. (Athenaeum, 8999 Ft)
Jon Fosse–Eskil Skjeldal: A hit misztériuma
Az alkohollal Jon Fossénak is voltak súlyos harcai. Erről sem hallgat a vele készült beszélgetőkönyv fejezeteiben, A hit misztériuma azonban a katolizáláshoz vezető útjára koncentrál. Tizenhat éves korában Fosse kilépett a Norvég Államegyházból, de később írásain keresztül visszatalált a vallásos életfelfogáshoz. Foglalkoztatta a gnoszticizmus, a keresztény misztika, és közel állt a kvéker mozgalomhoz, de végül a katolicizmusnál állapodott meg. Eskil Skjeldal katolikus teológussal hitről és Istenről, Fosse lelki és misztikus élményeiről, írásról, ivásról, betegségről és művészetről beszélnek, illetve arról, hogy mit gondol az író a katolikus egyház állásfoglalásairól. A 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett Fosse Reggel és este című kötetét profán evangéliumként olvastam, a Fehérségpedig egyszerre volt tanúságtétel és vallomás nekem. Alig várom tehát, hogy kezembe vegyem az interjúkötetet (amelyet a szerző szépírói munkáinak javához hasonlóan A. Dobos Éva fordított), mert abban biztos vagyok, hogy Fossénak ezúttal is tiszták, felkavarók és megnyugtatók lesznek a mondatai. Ahogy ebben a részletben is. (Kalligram, 4500 Ft)
Patti Smith: Angyalok kenyere
A Kölykökben Patti Smith egy hosszú záridejű kamaszszerelem történetét írta meg. A Robert Mapplethorpe-pal való találkozást, az együtt töltött éveket, valamint a búcsúzást. Bár a kötet sok mindent elárul arról is, milyen volt a hetvenes években az Egyesült Államok, a legtöbbet az összetartozásról és az elengedésről mond. A Kölykök a nagyvárosba indulással indul, az Angyalok kenyere fejezeteiben pedig feltárul előttünk Patti Smith Philadelphiában és Dél-Jersey-ben töltött gyerekkora. Megismerjük a Fred 'Sonic' Smithszel közös életüket, illetve, ahogy a Kölykökben, úgy itt is megjelennek a gyász árnyalatai. Angyalok kenyere beavat a stúdiózás rejtelmeibe, olvashatunk az úton levés élményéről, a művészi szabadságról és a képzelet erejéről, amely segít a fájdalmat reménnyé alakítani. (Magvető, 7499 Ft)
Ezt senki nem mondta!
„Egy egész falu kell egy gyerek felneveléséhez – szokták mondani, mi pedig akármennyire keressük, nem találjuk a falunkat, miután megszületik a gyerekünk” – írja az Ezt senki nem mondta! bevezetőjében Ott Anna, és előrebocsátja azt is, hogy az ebben a kiadványban megszólalók voltaképpen az ő saját faluja. A bookazine-nal azonos című podcastsorozat 2024 tavaszán indult, és írókkal, költőkkel, színészekkel járja körül a szülővé válás útját. A friss kiadványban felbukkannak a podcast-epizódokból ismerős nevek, megismerjük azt a 22 könyvet, amelyeket az anyaság témájában Ott Anna ajánl, illetve személyes hangú írásokat olvashatunk Epres Pannitól, Tapasztó Orsitól vagy Tompa Andreától. (Könyves Magazin, 4900 Ft)
Rick McIntyre: Egy farkas fejlődéstörténete – Renegátból a Yellowstone alfa-hímje
Rick McIntyre biológus több mint negyven éven át tanulmányozta a farkasokat, és munkája során 100 ezernél is több megfigyelést jegyzett fel. 1994-től a Yellowstone Nemzeti Parkban tartott előadásokat, sok ezer látogatót ismertetett meg a farkasok visszatelepítési projektjével. A farkasok megfigyelésével nem hagyott fel teljesen, de 2018 óta főként a róluk szóló könyvei megírásának szenteli az idejét. Az Egy farkas fejlődéstörténete – Renegátból a Yellowstone alfa-hímje a 302-es egyedről szól, aki egyáltalán nem hasonlított egy átlagos alfa-hímhez. Nem volt harcos jellem, inkább a nőstények és a saját önzésének a rabja. Ha tehette, messzire menekült a veszély elől, ha megszorult, akkor más farkasoktól kunyerált élelmet, a teherbe ejtett nőstényeket pedig faképnél hagyta. Egy kezdetben nem túl rokonszenves farkas drámai átalakulásáról szól tehát a kötet: a 302-es ugyanis teljesen megváltozott, és öregkorára önfeláldozó falkavezér lett belőle egy olyan ínséges esztendőben, amikor egyáltalán nem volt könnyű gondoskodni az övéiről. (Corvina, 5490 Ft)
