Amint az Ahogy tetszik óta tudjuk, színház az egész világ. A világot jelentő deszkákra pedig számos alkalommal kerülnek regények, esszék, elbeszélések és versek átdolgozásai. A 2025/26-os évadban például egy Bulgakov-mestermű, egy elbábozott Krusovszky-regény és egy bohózati elemekkel átszőtt haláltánc. Vagy éppen Rumini-átirat, csillagszeműjuhász-adaptáció és két Abigél. Cikkünkben fővárosi, vidéki és határon túli magyar nyelvű színházak idei bemutatóiból ajánljuk azokat az adaptációkat, amikre a leginkább kíváncsiak vagyunk.
A Tripla-sajt-Buhgermeister meg az időtolvajok – fővárosi kőszínházak
A Katona József Színház Kamrájában október 10-e óta már játsszák az Ayn Rand regénye alapján Török Tamara által írt Octogont. A történet főhőse két építész, Howard Roark és Peter Keating. Az 1943-ban megjelent kötet az alkotók számára leginkább a szabadság lehetőségeiről, a szakmai előmenetelről és az egyéni boldogságról, valamint az alkotó ember és a hatalom kiélezett ellentétéről szól.
A Katona József Színház december 13-án mutatja be a Mester és Margaritát, Bodó Viktor átiratában. Az előadásról a színház honlapján ajánlóként egy Woland tollából származó, Máté Gábornak címzett levél olvasható, amelyben többek között ez áll:
„Szehetném őszhinte aggodalmamat kifejezni az ihánt, hogy a színház vezetése valóban felelősen és komolyan átgondolta-e hogy a legendás Katona Josef teháthumban helye van-e fent említett előhadásnak. Említett műben ugyanis – következtetve az alkotó eddigi munkáiból – vélhetőleg megjelenik majd: indokolatlan mezíhtelenség, színpadi ehotika, sőt pohnogháfia, vulgahitás, tehát(ir)r(e)ális őskháosz, hatásvadászkiállítás, véhgőz, dizőz, dísz őz, humbugh, Hambugh, tripla-sajt-Buhgermeister, Thomas-Mannschaft, mackó mancs-szaft, (…) dühödt testne(d) velés tanáhok, hahd hock, hiadókühet, mosolyszühet, seggbehúgott, megfhicskázott politikusok jajveszékelése...”
Az Örkény Színház decemberben mutatja be Michael Ende az időtolvajokról és a szivarozó, szürke urakkal szembeszálló bátor kislányról szóló regényéből készült színpadi adaptációt. A Momót Polgár Csaba rendezi. Az Örkény stúdiója decemberben tűzi műsorára Puskás Panni Megmenteni bárkit című regényéből készülő színpadi változatot. A három nőalak sorsát követő szöveget Szivák-Tóth Viktor alkalmazta színpadra, és Gálhidy Sára rendezi.
A Nemzetiben Aleksandar Popovski készít Candide-ot, de talán ennél is nagyobb várakozás előzi meg Vidnyánszky Attila Marx A tőkéje alapján színre vitt, bohózati elemekkel átszőtt haláltáncát a Nagyszínpadon.
A Vígszínház Házi Színpadán Seress Zoltán készítette el Borbély Szilárd prózája alapján az Egy gyilkosság mellékszálait. Az előadás – ahogy az eredeti prózai mű is – izgalmasan vegyíti a dokumentumdráma, a líra és az esszé elemeit. A színlapon azt olvassuk: „a nézők egyszerre lehetnek tanúi a nyomozásnak és a belső utazásnak, amely során Borbély Szilárd megpróbálja megérteni és elfogadni” a 2000 karácsonyán a szülei elleni brutális rablótámadást.
Az október 7. óta játszott előadáshoz kapcsolódóan egy programsorozatot is indítottak, amelynek célja, hogy a színházi élményt továbbgondolva teret adjanak az együttgondolkodásnak és a közös feldolgozásnak. Az előadásokat követően szakmai beszélgetést tartanak meghívott szakértők részvételével, akik segítenek kibontani a színpadon felmerült társadalmi, pszichológiai és erkölcsi kérdéseket.
Február 21-én Hegymegi Máté rendezésében, a főbb szerepekben Ötvös Andrással, ifj. Vidnyánszky Attilával, Orosz Ákossal, Radnay Csillával, Nagy-Kálózy Eszterrel és Méhes Lászlóval mutatják be a Vígben Mary Shelley Frankensteinjét. Úgy fest, a történet benne van a levegőben, idén lett kész ugyanis Guillermo del Toro filmje, és az Alasdair Gray Szegény párák című regényét feldolgozó Jórgosz Lánthimosz-film is a Mary Shelley által megteremtett mítoszt gondolta újra.
A Bábszínházban Krusovszky-adaptáció készül. A novemberben, a Kemény Henrik teremben debütáló Akik már nem leszünk sosem arra keresi a választ, mi történik akkor, ha valaki már csak egy gép segítségével lélegezhet – de közben mindennél fontosabbnak érzi elmondani élete történetét. A regény színpadi adaptációját Macsuka Patrik készítette, az előadást Dékány Barnabás rendezi és Barna Zsombor játssza. A nemrég a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon járt Janne Teller Semmi című regényéből készült, 2013 óta sikerrel játszott ifjúsági előadás pedig megújult formában költözik át az Ország Lili Stúdióból a Nagyszínpadra 2026 februárjában. Márciusban pedig Lázár Ervin Berzsián és Dideki című meséjéből készül előadás.
Az Idő megérintése és a mindennapi rohangálás – budapesti függetlenek
Szeptember végén mutatták be az Ördögkatlan Produkció Reggel és este című előadását, amelyet a Nobel-díjas Jon Fosse kisregényéből Bérczes László rendezett. Bérczest régóta foglalkoztatja Fosse (tavaly ősszel Kaposváron rendezett Őszi álmot), és amint írja a színlapon, ezúttal arra tesz kísérletet az alkotótársaival, hogy megérintse az Időt. A Reggel és estét Pál András, Mészáros Sára és Rozs Tamás játsszák. A november 14-i előadásra el lehet csípni még pár jegyet.
November 9-étől lesz látható a Jurányiban Tina Oziewicz Az öröm trambulinon ugrál című könyve alapján készült Lili show, avagy az érzések láthatatlan élete című előadás. A Hab a tortán! mesesorozatba illeszkedő színdarab a mindennapi rohangálással és az érzelmeink gyors változásával foglalkozik. November legvégén pedig Marta Guśniowska Ha lúd, legyen kövér című gyerekkönyvét átdolgozó előadást mutatják be a Jurányiban. A Kenéz Ágoston rendezésében, Cseri Hanna zenéjével Podlovics Laura, Vizi Dávid, Messaoudi Emina, Georgita Máté Dezső és Hrisztov Toma szereplésével megvalósuló adaptációt nem csak gyerekeknek ajánlják. Amint a színlapról kiderül, „Guśniowska csodálatos és tanulságos meséje humoros hangnemben beszél a hétköznapjainkban tabusított depresszióról és az abból való kiútról, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.”
Krimi-túszdráma-sci-fi Székesfehérváron és Móricz Szombathelyen – vidéki körkép
A Színházi Kritikusok Céhe által a 2022/2023-as évad legjobb kőszínházi előadásának választott Kivilágos kivirradtig után Horváth Csaba ismét Móriczot rendez Szombathelyen. A Nem élhetek muzsikaszó nélkülnek márciusban lesz a premierje.
A debreceni Csokonai Nemzeti Színházban, Szabó Magda születésnapja alkalmából, a VIII. MagdaFeszt keretében október 5-én debütált az Az a szép, fényes nap című történelmi dráma, amelyet Kukovecz Ákos rendezett. A decemberre elkészülő, A debreceni lunátikus pedig a 200 éve született Jókai Mór debreceni ihletésű írásait megidézve tiszteleg az életmű előtt.
A Miskolci Balett Jókai Az arany emberéből készített dramatikus táncjátékot. Kozma Attila rendezése a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének bemutatását ígéri. Tavasszal pedig, ugyancsak a Miskolci Balettől Toldi táncjáték érkezik.
Győrben novemberre tervezik Agota Kristof A nagy füzet című regényéből készülő előadás bemutatóját. A tizenöt nyelvre lefordított, fekete humorral átszőtt mesét Szász János 2013-ban filmen dolgozta fel. A győri változatot Janisch Éva, Maczky-Kő Bálint, Gyimesi Ádám és Gyöngyössy Csenge játsszák, és Hajdu Tibor rendezi. A székesfehérvári Vörösmarty Színház stúdiószínpadán pedig Robert Merle Madrapur című krimi-túszdráma-sci-fijéből készül májusban színpadi változat.
Szegeden Szálinger Balázs A csillagszemű juhász-átiratának tapsolhatnak majd a kicsik, Kaposváron pedig egy Rumini-adaptációt nézhetnek meg tavasszal.
József Attila-versek és Abigél-musical – kolozsvári és marosvásárhelyi adaptációk
Kaposváron Kelemen József rendezésében kerül majd színre az Abigél, Kolozsváron pedig Eszenyi Enikő készít Szabó Magda regényéből színpadi adaptációt. A Kocsák Tibor, Somogyi Szilárd és Miklós Tibor által jegyzett musical bemutatójára decemberben kerül sor, a produkcióban fellépnek a Kolozsvári Magyar Gyermekkórus tagjai is. Az évad utolsó kolozsvári bemutatóját, Karácsonyi Zsolt Belső tízezer című regényének színpadi változatát pedig Mezei Kinga rendező jegyzi majd, aki a Csipke című előadását követően második alkalommal dolgozik a kolozsvári társulattal.
Október 23-án mutatja be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház az Én nem tudok versben hazudni című előadást. József Attila versei több színész tolmácsolásában hangoznak el. „Kísérleti előadás ez a lélek metamorfózisáról, a bomlás stációiról, utolsó szerelmének, Kozmutza Flórának visszaemlékezésében, s a költő életművének válogatott, reprezentatív verseinek bemutatásával” – olvassuk a színház honlapján.
