A vasárnapi elnökválasztás tétje, hogy Románia eltolódik-e szélsőjobbos irányba

Egy Európában egyre megszokottabb felállás alakult ki a román elnökválasztás második fordulójában: egy, az elitellenességre, a népközeliségre, a nemzeti érzelmekre apelláló radikális jobboldali jelölt, és egy magát européernek, nyugatosnak, polgárinak és felvilágosultnak eladó progresszív jelölt áll szemben egymással. George Simion és Nicușor Dan versengésében azonban az előbbire vetül igazán nagy reflektorfény, hiszen nagy kérdés, hogy a megismételt elnökválasztásnak politikai földindulás után nekifutó Románia is eltolódik-e szélsőjobbos irányba.

Az első forduló után úgy tűnt, inkább Simionnak lehet elég tartaléka ahhoz, hogy megszerezze a többséget a mindent eldöntő másodikban. Azonban a Romániában híresen megbízhatatlan felmérések közül volt, amelyik a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnökének vezetését mutatta, másokban viszont fej fej mellett állt a két jelölt vagy éppen a bukaresti polgármester, Nicușor Dan tűnt esélyesebbnek.

Magyar szempontból azért is különösen nagy súlya van a vasárnapi második fordulónak, mert a romániai magyarokat és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is váratlanul érte Orbán Viktor miniszterelnök május 9-én a Tihanyi Apátságban elmondott beszéde. Ebben Orbán annak a magyarellenes kijelentéseiről ismert Simionnak az egyik kijelentésével értett egyet, aki ellen az RMDSZ kampányol.

Orbán a keresztény Európa fontosságáról beszélt, és úgy fogalmazott: „Teljesen egyetértünk” azzal a Simion-idézettel, amely szerint „most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.” Mindez rezonált azzal, hogy Simion az Euronewsnak adott interjúban arról is beszélt, hogy „a magyarok, az RMDSZ párt nagyon komoly politikai partner”, és kijelentette, hogy sok tekintetben Orbánt szeretné követni.

Ez nem maradt visszhang nélkül. „Simion nem a mi emberünk. George Simion magyarellenes. Simion nem a magyarok barátja, nem is lesz a magyarok barátja” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője. Arra kérte a magyarokat, hogy a második körben Danra szavazzanak. Hozzátette „nem felejtjük el, hogy Simion Úzvölgyében nagyapáink sírjain táncolt, és nem felejtjük el, hogy perek százaival támadja anyanyelvünket, zászlóinkat, szimbólumainkat”.

Miután a romániai magyarság egyházi vezetői is kiálltak a szélsőségek, így voltaképp Simion ellen, Orbánnak is látványosan ki kellett írnia a Facebookon, hogy telefonon egyeztetett Kelemennel, kiemelve, hogy nem akarja befolyásolni az elnökválasztást. Ezután Kövér László házelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is igyekeztek több-kevesebb sikerrel magyarázni-tompítani a tihanyi beszédet.

A fideszes kultúrpolitika egyik, székelyudvarhelyi születésű vezetője, Demeter Szilárd keményen állt ki Simion ellen: „Erdélyi magyar ember Simionra nem szavaz. Nemcsak azért, amit tett és mondott, hanem azért is, mert messziről bűzlik a mögöttes erők szekus gúnyája” – utalt a Ceaușescu-rendszer hírhedt biztonsági szolgálatára, a Securitatéra.

Közben Magyar Péter, a legerősebb ellenzéki erő, a Tisza Párt elnöke előbb közölte: Orbán elárulta a magyarokat, majd látványos menetelést indított Budapestről Nagyváradra, ahova majd jövő hétvégén érkezik meg.

Simiont nem zavarta a magyarországi és erdélyi felhördülés, a hét elején fizetett hirdetésben terjesztette Orbán voltaképp őt dicsérő szavait. Az RMDSZ azonban rálépett a gázra, és még intenzívebben kezdett kampányolni Simion ellen. Nem szólnak vissza, de mindent megtesznek, hogy hatástalanítsák Orbán mondatát.

Politikai földindulás után… és előtt?

Románia úgy jutott el a Simion–Dan összecsapásig, hogy már tavaly decemberben meg kellett volna választani az államelnököt. Azonban miután az első fordulót megnyerte a korábban pár százalékra mért, szavai szerint egy peták nélkül kampányoló, szélsőjobboldali Călin Georgescu, nagy fordulat következett. A román titkosszolgálat külföldi befolyásolást érzékelt Georgescu irtózatos méretű közösségi médiás kampánya mögött, majd az alkotmánybíróság megsemmisítette a forduló eredményét, és teljesen új választást írtak ki.

A május elejére kiírt új választástól eltiltották Georgescut, így a szélsőjobb fő esélyese az AUR társelnöke, George Simion lett. A decemberi elnökválasztáson a második körbe jutott, liberális Elena Lasconi is elindult, de már a felmérésekből is látszott, hogy beleszürkült a mezőnybe. A szintén tavalyi parlamenti választások után felállt, a szociáldemokrata PSD-ből, a Nemzeti Liberális Pártból, a PNL-ből és az RMDSZ-ből összetákolt nagykoalíció pedig a politikából egy évtizede kiesett Crin Antonescu volt szenátusi elnököt indította.

Végül nagy fölénnyel, 40,96 százalékkal Simion nyerte az első fordulót, a második helyért viszont nagyon szoros csata volt. A liberális USR (Mentsétek meg Romániát Szövetség) támogatásával, függetlenként induló Dan 20,99 százalékkal jutott tovább a második helyen. A kormánypártok – így az RMDSZ – jelöltje, Antonescu 20,07 százalékkal csak harmadik lett. Ez odáig vezetett, hogy a kormánykoalíció összeomlott, a szociáldemokraták kiléptek, Marcel Ciolacu pedig lemondott miniszterelnöki posztjáról. Ezután Ilie Bolojan ügyvivő államfő Cătălin Predoiu belügyminisztert nevezte ki ideiglenes kormányfőnek, aki az elnökválasztás végéig mindenképpen, de maximum 45 napig vezeti a kormányt.

George Simion fociultrából lett unionista mozgalmár, majd négy évvel ezelőtt a nemzeti radikális, rendszerellenes pártjával együtt berobbant a közéletbe, és a mai napig populista ígéretekre, utcai és parlamenti gerillapolitizálásra alapozza szavazatszerzési stratégiáját. Nem titkolt csodálója a magyar miniszterelnöknek, és egy alkalommal „a román Orbán Viktornak” nevezte magát, de ez nem gátolta meg abban, hogy magyarellenes kijelentéseiről és tetteiről váljon ismertté. A Transtelex portréja Simionról itt olvasható.

Nicușor Dan a civil szférából érkezett a politikába. Matekzseniből lett a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) alapítója, majd főpolgármester, és ezt a feladványt sikerrel megoldotta, mert tavaly a bukarestiek újraválasztották. Meggyőződéses Európa-barát politikus, de a társadalmat megosztó kérdésekben megúszós álláspontot képvisel. A Transtelex portréja Danról itt olvasható.

A vasárnapi elnökválasztásra eközben beálltak a tömbök:

• Az orosz kapcsolatokkal is megvádolt Simion mögé nagyrészt besorolt a szélsőjobb, de a szocdemektől levált Victor Ponta – aki negyedik lett az első fordulóban – is tett olyan megjegyzéseket, hogy Simiont támogatná (bár olyat is, miszerint nem alkalmas).
• Dan mögé többek közt az USR, a PNL és az RMDSZ is beállt.
• Az Simionnak kedvezett, hogy a PSD hivatalosan egyik jelöltet sem támogatja.

Az RMDSZ széles körű kampányt indított a magyarlakta területeken azzal, hogy mindenki szavazzon Danra, mert Simion veszélyt jelent a magyarságra. Dan is nyílt levelet írt az erdélyi magyaroknak, amiben arra mutatott rá: tudja, hogy ez a közösség mindig az európai utat választotta. A bukaresti polgármestert egy román nyelvű üzenetben Donald Tusk lengyel kormányfő is támogatásáról biztosította – ami azért is érdekes, mert a lengyeleknél is vasárnap lesz az elnökválasztás, bár ott még csak az első forduló.

Közben olyan ízléstelen beszólogatások is történnek, minthogy Simion előbb autistának nevezte Dant, majd később javítva magát, azt mondta, ellenfele szekus, náci, marxista, hidegháborús gondolkodású és sorosista. Dan pedig azzal vádolta ellenfelét, hogy ha Simion elnök lesz, és nem fog jól muzsikálni a román gazdaság, a magyarokat fogja elővenni bűnbaknak, és etnikai erőszak is lehetséges.

Egy üres szék

„Nagyon ellentétes közvélemény-kutatási eredmények vannak”, egyesek szerint Dan már felzárkózott – elemezte a Telexnek a helyzetet Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója a hét második felében. Szerinte a mozgósítás most nagyon fontos lesz. Az a lényeg, hogy ki tud még újabb szavazókat elvinni az urnákhoz. Számítani fog, hogy a kiesett jelöltek szavazói kit fognak támogatni, ezen belül hogy a szociáldemokrata szavazók és az első körben negyedik helyen végzett Ponta szavazóit ki szerzi meg.

A második fordulós kampány során volt egy tévévita Simion és Dan között, amit Simion bevállalt annak ellenére, hogy nagy volt az előnye a felmérésekben. „Ebben a tévévitában elég egyértelműen Nicușor Dan szerepelt jobban”, pedig ő egy értelmiségi matematikus, nem populista figura, de a vitán „humorral és ügyesen navigált Simionnal szemben”. Simion – talán ennek hatására – azóta nem is ment el az újabb televíziós vitákra, a hiányát a nevével elhelyezett, mémmé vált üres szék mutatta.

A választástól eltiltott Georgescu is beszállt a választók meggyőzésébe, volt két kampányüzenete is videón, amiknek elég nagy elérésük lett. Georgescu a társadalmi egyenlőtlenségeket emelte ki, ami akár egy baloldali politikus üzenete is lehetett volna, de „nacionalista keretbe tette” az ügyet. Nem kizsákmányolásról beszélt, hanem a nép ellen szervezkedő politikai elitekről és háttérhatalomról. „Simion nevét nem ejtette ki ezekben a videókban”, de a híveinek egyértelmű lehetett az üzenet. Kiss magyarázatként hozzátette, kettőjük között nem felhőtlen a viszony, de azért Georgescu most segít a szélsőjobbos elnökjelöltnek.

Kiss a második fordulós kampányígéretekről azt mondta, „Simion elég baljós dolgokat mondott”, például hogy 30 százalékkal csökkentené a közalkalmazottak számát. Ez egy trumpista irányvonal, az egész egy „őrült vágtára hajaz”, komoly változtatásokra készül megválasztása esetén. Persze Románia nem elnöki rendszer, erre nem lenne Simionnak közvetlen felhatalmazása, a parlamentnek is meg kellene szavaznia ezeket a javaslatokat. Dan eközben nem mondott különösen új dolgokat, egyértelműen a neoliberális vonalat képviseli, stabilizálná a költségvetést, megszorításokat is lehetne tőle várni.

A szociológus hozzátette még háttérként, hogy az euro–lej árfolyamot a nemzeti bank jelentős erőfeszítésekkel, mesterségesen szinten tartja. Az első elnökválasztási forduló után jelentősen emelkedett az euró árfolyama, ezért kérdéses, milyen folyamatot eredményezne Simion végső győzelme.

A tihanyi ekhó

„Az erdélyi magyarok politikai attitűdjére jellemző az, hogy logikailag sok szempontból egymásnak ellentmondó elemek tudnak jól együtt élni” – fejtegette a romániai magyarság reakcióját Orbán Viktor tihanyi beszédére. Szerinte az erdélyiek két fejlődésfelfogáshoz is kapcsolódnak, egy magyarországihoz és egy romániaihoz, és folyamatosan egyensúlyozniuk kell a kettő között. Az Orbántól érkező szuverenista, nacionalista üzenetek megértésre találnak, a bevándorlásellenesség, homofóbia is, de a román szélsőjobbtól ugyanezek negatívnak számítanak. Ez utóbbi „a közösség számára egzisztenciális veszélyt jelent”.

A tihanyi beszéd a szakértő szerint olyan, mint „egy őrült politikai vágta”, ezt ilyen rövid idő alatt az erdélyi magyarok se tudják feldolgozni. Az elmúlt két évben az RMDSZ ugyanis nagy energiákat tett bele, hogy a szélsőjobbos veszéllyel mobilizálja az erdélyi magyarokat, miközben Orbán nemzeti ikon, a nemzet egyesítőjének számít a határon túl. Azzal, hogy ez a kettő a tihanyi beszéddel teljesen más viszonyba került, nem tudnak most mit kezdeni, sőt:

„Egyértelműen megjelentek a repedések, az emberek el vannak bizonytalanodva.”

A kérdés, mi lesz a szavazás végkimenetele. Ha sikerül megállítani a szélsőjobb előretörését, és Dan győz, az azt jelenti, az RMDSZ-en belül is lesznek csoportok, akik a Fidesztől való távolodást fogják sürgetni. A következő magyar választáson ráadásul lehet kormányváltás is, ami ezt előremozdíthatja. Ez Magyar Péternek is esélyt adott, „egy diskurzív lehetőséget, niche-t”, ahova betörhet – így is tesz a nagyváradi meneteléssel. Kiss szerint Magyar kapott egy alternatív irányt, „ez felerősödhet, hosszú távon akár megtörhet Orbán totális hegemóniája az erdélyi magyar közösségen belül”.

Ellenben ha George Simion nyer, akkor létrejöhet „a posztfasiszta autokraták szövetsége”, mint Aleksandar Vučićcsal is Szerbiában. A vajdasági magyarokat ez kettős alárendelésbe kényszeríti, Vučićtól és Orbántól is függenek. Ha Simion nyer, biztos, hogy ez a kettős függés alakul ki az erdélyi magyar intézményrendszerben is. „AZ RMDSZ igazodási kényszerbe kerül, a Fidesz felé fog igazodni”, nem fog ellenállni, a konzervatív elitek is alkalmazkodni fognak – magyarázta Kiss Tamás.

A román szélsőjobb két szempontból jelent veszélyt az erdélyi magyar intézményrendszerre. Simion egy győzelem esetén abban kompromisszumot köthet az RMDSZ-szel, hogy ne menjen neki frontálisan ennek a párhuzamos magyar intézményrendszernek. Azonban az intézmények teljesen nem tudnának megúszni egy szélsőjobbos hatalomátvételt, mert a demokratikus működésmódjuk óhatatlanul leépül. Kiss szerint ebben „Orbán sem tágít, hanem lépésről lépésre elmegy a falig” – fejtegette a mintát. Sokan Erdélyben már racionalizálják Orbán kijelentését, ez Kiss szerint a kognitív disszonancia feloldása.

Holott Orbánt csak az európai politikai téren belüli hatalmi ambíciói érdeklik, „aminek mindent alárendel”, az RMDSZ-t is.

Simion választási kampányában is használta Orbán tihanyi beszédét, azzal kampányolt román és magyar nyelven is. „Ez egy vétószövetség gyakorlatilag”, az EU-szankciókkal szemben bevédik majd egymást – mondta Kiss. Simion választói nem azért szavaznak rá, hogy Orbán Viktor mit mond vagy gondol róla, hanem mert osztályalapú elégedetlenség van Romániában. A másik oldal, Dan és a mögötte állók pedig számítanak a magyar szavazókra, ezért próbálnak nem tudomást venni a Tihanyban elhangzottakról.

Kiss szerint nincsenek nyilvános empirikus adatok a magyar szavazók magatartásáról a második fordulóra. Amit valószínűsít, hogy az RMDSZ aktivitása mellett a magyarok magukat is mozgósítják, mivel „óriási a kétségbeesés”, főleg az értelmiségiek között. Az első forduló előtti saját közvélemény-kutatásukban Kissék megállapították, hogy mindössze 4 százaléknyi volt a magyarok bizalma Simionban, nem felejtették el az úzvölgyi temető ügyét neki. Most ezért az első fordulóénál is nagyobb szavazási kedvre számít.

„Ezt nem lehet ilyen gyorsan megfordítani” – felelte arra, hogy a tihanyi beszéd miatt elkezdhettek-e Simionnal szimpatizálni a romániai magyarok. Kiss szerint ha Orbán hagyott volna időt erre az átállásra, akkor szépen adaptálódott volna a magyarság az új helyzethez. Elképzelhető, hogy a magyar kormányfő tényleg európai autokraták szövetségében gondolkodik, ezért nem számítanak már neki a választói vélemények, mint egy hibrid rezsimben, „ez viszont még félelmetesebb értelmezés”. Lehet, hogy most neki nagyobb szüksége lehet Simion támogatására, minthogy azon gondolkodjon, a saját tábor szempontjából mivel jár egy lépése.

Georgescu a kormány élén?

A romániai kormányválságban nincs nagy változás, a nemzeti liberális PNL és az RMDSZ maradt a koalícióban, ügyvivő kormányt alkotnak. Ennek lényege, hogy nem hozhat fontos döntéseket, és akárki nyeri az elnökválasztást, annak ki kell neveznie egy kormányfőt, aki megpróbál többséget kovácsolni maga mögé.

„Voltak olyan forgatókönyvek, gondolkodás is folyt arról, hogy a két forduló között megválasszanak egy új kormányfőt, akit Simion nem tud leváltani, ha megnyeri az elnökválasztást”.

Ez a politikai ellenállás szempontjából racionális lett volna, de Dant olyan helyzetbe hozta volna, hogy biztosan nem nyeri meg a választást. Az establishment machinációjának nézték volna a választók az egészet, Dant pedig elsöpörték volna az események. Ahogy Kiss fogalmazott, „ez öngyilkos, a politikai folyamatokat még inkább kiélező forgatókönyv lett volna”.

Călin Georgescu kormányfősége is felmerült már, de Kiss úgy véli, ezzel kockázatot is vállalna Simion, ha ő nyeri az elnökválasztást. „Szerintem Simion nem őt szeretné kormányfőnek, mert nála népszerűbb, karizmatikusabb, az ellenpontja lenne”. Csak ha mindenképp előrehozott választást akar, akkor nevezi ki Georgescut.

A mostani parlamentben csak egyharmadnyi mandátumuk van a szélsőjobbos pártoknak, tehát nehezen elképzelhető, hogy támogatni tudná a parlament a miniszterelnökségét. Ugyanakkor a pártok érdeke az is, hogy ne oszlassa fel a parlamentet az új államfő, mert akkor előrehozott választás lenne, és a parlamenti többséget is megszerezhetné a szélsőjobb.