Irán szerint tiszteletteljes volt az európai külügyminiszterekkel tartott genfi találkozó, de az ENSZ ülésén már paprikásabb a hangulat

Kedves Olvasóink, köszönjük a figyelmüket, közvetítésünket lezárjuk.

Nemrég újabb izraeli légicsapáshullámot indított az izraeli hadsereg, ezúttal Nyugat-Iránban – írja a Times of Israel.

A csapások célpontjai ballisztikus rakéták raktárai és kilövőhelyei voltak egy katonai tisztviselő szerint.

Donald Trump sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „nagyon nehéz arra kérni Izraelt, hogy hagyjon fel az Iránt célzó légicsapásokkal” – írja a Sky News.

Az amerikai elnök azt is állította, hogy Irán nem akar szóba állni Európával, helyette az Egyesült Államokkal akar tárgyalni. Ez nem cseng össze azzal, hogy pénteken Abbász Aragcsi pozitívan jellemezte az európai külügyminiszterekkel tartott tanácskozását, és azt is kijelentette, hogy nyitott további tárgyalásokra.

„Európa nem fog tudni segíteni ezen a ponton” – jelentette ki Trump

Az amerikai elnök azt is mondta az újságíróknak, hogy „talán” támogatná, hogy Izrael és Irán tűzszünetet kössenek, de ez függ a körülményektől. Szerinte nem egyszerű megállásra bírni bizonyos feleket ebben a konfliktusban.

„Izrael nagyon jól áll a háború szempontjából, és azt hiszem, mondhatjuk, hogy Irán kevésbé áll jól” – teszi hozzá.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában heves szóváltás alakult ki Irán és Izrael között – írja a BBC tudósítója.

Miután az ENSZ főtitkára arra figyelmeztetett, hogy a világ a válság felé rohan, és az Egyesült Királyság és Franciaország pedig sürgős de-eszkalációra szólítottak fel, az iráni és izraeli képviselet vitába keveredett.

Az iráni nagykövet indokolatlannak nevezte az izraeli támadást és kitartott amellett, hogy országa nukleáris programja békés célú. Emellett az Egyesült Államokat bűnrészességgel, a Biztonsági Tanács többi tagját pedig mulasztással vádolta. Kijelentette, hogy Irán addig folytatja a védekezést, amíg Izrael be nem fejezi a támadásokat.

Az izraeli nagykövet erre reagálva azzal vádolta Iránt, hogy „népirtási szándékai vannak”, és azt állította ,hogy Teherán gyors nukleáris fegyverkezésbe kezdett. Izrael addig nem hagy fel az iráni nukleáris létesítmények elleni támadással, amíg a fenyegetéssel le nem számolnak – mondta.

Kína és Oroszország is beszálltak a vitába. Peking szerint Izrael megsértette a nemzetközi jogot, Moszkva szerint pedig Netanjahu kormánya „égbekiáltó semmibevételéről” tett tanúbizonyságot. Az Egyesült Államok képviselője azonban, aki Iránt a közel-keleti terror fő forrásának nevezte, azt mondta, hogy Washington továbbra is szövetségesként áll Izrael mellett, és támogatja annak intézkedéseit.

A New York-i tárgyalásokkal szemben a jelek szerint sokkal jobban alakult az európai külügyminiszterek és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter genfi találkozója. Az iráni fél tiszteletteljesként jellemezte a kommunikációt, és minden fél nyitott a további tanácskozásra.

5,1-es erősségű földrengést mértek Kom városának közelében.

Az amerikai kormány földrengésfigyelője szerint a földrengés a Szemnan tartománybeli Sorkhehtől 16 kilométerre történt péntek este. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. A földrengésről az iráni Tasnim hírügynökség is beszámolt.

(Guardian)

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter nemrég befejezte az európai külügyminiszterekkel tartott tárgyalásokat Genfben. Ezután az újságíróknak azt mondta, hogy Irán nyitott a diplomáciai megoldásokra, de csak akkor, ha „az agresszió véget ért, és az agresszort felelősségre vonják az elkövetett szörnyű bűnökért”.

Aragcsi egyébként nyitott arra, hogy újra találkozzon az európai külügyminiszterekkel. A kommunikációt komolynak és tiszteletteljesnek írta le.

Emellett kijelentette, hogy Irán atomprogramja békés célú, és az ellene irányuló támadások sértik a nemzetközi jogot. Hozzátette: Irán továbbra is „élni fog az önvédelem törvényes jogával”.

„Világosan fogalmazok: Irán védelmi képességei nem képezik vita tárgyát” – mondja.

(BBC, Sky News)

Véget értek az európai külügyminiszterek és az iráni kollégájuk közt zajló genfi tárgyalások.

Az Európai Bizottság alelnöke rövid nyilatkozatot adott a médiának. Ebben arról beszélt, hogy a regionális eszkaláció „senkinek sem használ”, és folytatni kell a megbeszéléseket. Kaja Kallas hozzátette, hogy mindkét fél megállapodott abban, hogy megvitatják a nukleáris, és az egyéb szélesebb körű kérdéseket.

David Lammy brit külügyminiszter szerint az egyértelmű volt, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere. „Sürgetjük Iránt, hogy folytassa a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal” – mondja Lammy, hozzátéve, hogy ezekben a veszélyes pillanatokban rendkívül fontos, hogy ne kerüljön sor az Irán és Izrael közötti konfliktus regionális eszkalálódására.

Johann Wadephul német külügyminiszter azt mondta: fontos lenne, hogy az Egyesült Államok is részt vegyen a további tárgyalásokban.

Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter azzal fejezte be a tájékoztatót, hogy a diplomáciai kezdeményezésnek kell előkészítenie a tárgyalások útját. Elmondása szerint Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy kész a tárgyalások folytatására.

(BBC, Sky News)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az iráni-izraeli konfliktusra lehet diplomácia útján is megoldást találni, így Moszkva most mindkét féllel tárgyal – írja a BBC.

A szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon felszólalva az elnök azt mondta, hogy „van néhány javaslatunk”.

„Semmiképpen sem, és ezt hangsúlyozom, nem közvetítésre törekszünk, csupán ötleteket kínálunk”

– mondta.

Az Izraeli Védelmi Erők (DF) vezérkari főnöke, Eyal Zamir altábornagy egy videóüzenetben arról beszélt, hogy az izraelieknek fel kell készülniük rá, hogy az Irán elleni hadjárat elhúzódhat.

Szerinte erre azért van szükség, mert fel kell számolni azt súlyos fenyegetést, amit Irán jelent. Irán „évek óta világos tervet készít Izrael állam elpusztítására”, és az elmúlt hónapokban „a terv elérte azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút” – mondta Zamir. Állítása szerint Irán a megtámadása pillanatában 2500 rakétával rendelkezett, és a gyártási ütemnek köszönhetően két éven belül 8000 rakétás fegyverarzenál állt volna Teherán rendelkezésére.

Zamir szerint Irán ballisztikus rakétákkal kapcsolatos erőfeszítései arra kényszerítették Izraelt, hogy ne nézze tétlenül a fenyegetés kialakulását, és lecsapjon. Zamir szerint az IDF évek óta készült erre a műveletre, és azt „a műveleti és stratégiai feltételek egybeesésének” köszönhetően indították el. De ha késlekedtek volna, akkor ezek a feltételek elvesztek volna.

„Megértettük, hogy a történelem nem bocsátja meg nekünk, ha most nem cselekszünk, hogy megvédjük a zsidó nép létezését Izrael államban” – mondja.

Így szerinte a meglepetésszerű támadások nagyon jó eredményeket értek el. „Megsemmisítettük az ellenség felső vezetését, mély károkat okoztunk a nukleáris program elemeiben, megnyitottuk a Teheránba vezető légi folyosót, azonosítottuk és megsemmisítettük a rakétakilövők mintegy felét, némelyiket csak percekkel a kilövés előtt, és megleptük az ellenséget a fokozott készültségi állapot ellenére” – mondja. A támadások célpontjairól itt olvashatja bővebb elemzésünket.

Zamir szerint kihívást jelent az offenzíva közbeni védekezés, de szerinte felkészültek.

„Történelmünk legösszetettebb kampányába kezdtünk bele. Azért indítottuk el ezt a hadjáratot, hogy felszámoljuk a fenyegetést, fellépjünk az ellenség ellen, mindez pedig egy elhúzódó hadjáratra való felkészültséget igényel”

– mondta a vezérkari főnök.

(Times of Israel)

Az ENSZ atomenergia-felügyeleti ügynökségének vezetője pénteken óva intett mindenkit attól, hogy nukleáris létesítmények ellen intézzen támadásokat

„Fegyveres támadásra nukleáris létesítmények ellen soha nem kerülhet sor, és az a megtámadott állam határain belül és kívül is nagy következményekkel járó radioaktív kibocsátást eredményezhet” – mondta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Grossi ezért „maximális önmérsékletre” szólította fel a feleket.

(Guardian)

Szerda óta tart Iránban az internetkorlátozás – írja a CNN.

Az internetkapcsolat szerda délután mindössze 3 százalékosra esett vissza, és azóta is nagyon alacsony szinten van – derül ki a Netblocks adataiból.

A korlátozást azután vezették be, hogy az iráni Bank Sepah bankot izraeli kibertámadás érte, amelynek következtében az ATM-ek nem működtek.

Iránban az izraeli csapások kezdete, vagyis egy hete, részleges internetkimaradások tapasztalhatók. Emellett összességében kevesebben használnak internetet, mivel sokan elhagyták a fővárost, és több üzlet is bezárt a konfliktus miatt.

Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy országa „valódi erőfeszítéseket” akar látni Irán nukleáris programjával kapcsolatban.

Péntek délután az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdte az iráni helyzetről szóló tárgyalásokat New Yorkban – itt szólalt fel a nagykövet.

„Láttunk már diplomáciai tárgyalásokat az elmúlt évtizedekben, és nézzük meg az eredményeket. Ha valódi erőfeszítéseket tesznek Irán képességeinek leépítésére, akkor el fogunk gondolkodni, de ha ez megint csak egy újabb ülés- és vitasorozat lesz, az nem fog működni” – mondta Danon.

(Sky News)

António Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén mondott nyitóbeszédében arra figyelmeztet, hogy az Izrael és Irán közötti konfliktus folytatódásával a világ „válság felé száguld”.

„A konfliktus kiterjedése olyan tüzet lobbanthat, amelyet senki sem tud kontrollálni” – mondta.

Guterres szerint a konfliktus középpontjában „a nukleáris kérdés” áll. „Irán többször kijelentette, hogy nem akar atomfegyvereket. De ismerjük el, hogy van itt egy bizalmi hasadék” – mondja. A főtitkár felszólította a feleket, hogy fejezzék be a harcokat, és térjenek vissza a tárgyalóasztalokhoz.

(BBC)

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter megérkezett a svájci Genfbe, és egyes híradások szerint már el is kezdte a tárgyalásokat az európai külügyminiszterekkel – írja a Guardian és a BBC.

A találkozót megelőzően Aragcsi az országa elleni izraeli támadásokat az Egyesült Államokkal folytatott diplomáciai erőfeszítések elárulásának nevezte. Szerinte Teheránnak és Washingtonnak megállapodást kellett volna kötnie az iráni atomprogramról.

„Egy folyamatban lévő diplomáciai folyamat közepén támadtak meg minket” – mondta Aragcsi az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az európai külügyminiszterekkel tartott válságtanácskozás előtt.

Iráni rakéták csapódtak be Haifa és Beér-Seva városában is. A helyi média 20 rakétáról számolt be. Legalább 17 ember sebesült meg a támadásokban – írja a CNN.

Haifában ketten is megsérültek. Az egyik sérült egy 16 éves fiú, akinek a felsőtestét érte repeszsérülés, ő súlyos állapotban van. A másik sérült egy 54 éves férfi, akinek az alsó végtagjai sérültek meg könnyebben. Rajtuk kívül még egy súlyos állapotú sérültről tudni.

(Guardian, BBC)

Országszerte több ponton is beindultak a légiriadós szirénák, miután az IDF szerint Irán újabb rakétatámadást indított meg Izrael felé – írja a Times of Israel. Robbanásokat jelentettek Tel Avivból, Jeruzsálemből és Beér-Sivából is.

A mentők már elindultak oda, ahonnan az első becsapódásokat jelezték.

Az iráni vezetés még nem kommentálta a támadást, de vélhetően a támadás egy válasz a reggel óta zajló izraeli légicsapásokra.

Egy iráni tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy az ország hajlandó tárgyalni az urándúsító tevékenysége korlátozásáról. Hozzátette, hogy így, hogy az USA-val továbbra sem kívánnak tárgyalni, felértékelődött az európai vezetők szerepe.

Azt is kijelentette, hogy abba nem fognak belemenni, hogy lenullázzák a dúsítást, főleg így, az izraeli rakétázás árnyékában.

Ausztrália, Szlovákia és Csehország is ideiglenesen bezárja a teheráni nagykövetségét – írja az al-Dzsazíra. Korábban már így tett Bulgária, Új-Zéland és Portugália is.

Az ausztrál külügyminiszter bejelentette, hogy minden tisztviselőjüket kivonják Iránból, bár a nagykövet a régióban marad, hogy segítsen Ausztráliának feltérképezni közel-keleti helyzetet. Azt javasolta minden Iránban tartózkodó ausztrálnak, hogy hagyják el az országot.

A BBC szerint az Egyesült Királyság külügyminisztere, David Lammy bejelentette, hogy amint megnyílik Izrael légtere, a brit kormány különgépeket indít az országból, hogy akik a rakétázások miatt ott ragadtak, hazatérhessenek.

Nem sokkal az után, hogy Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter felszólította a hadsereget, hogy intenzívebben támadják az iráni rezsim szempontjából szimbolikusan is fontos célpontokat, hogy destabilizálják a vezetést, az izraeli média arról számolt be, hogy az IDF egy dróntámadással megölt egy teheráni atomkutatót – írja a Times of Israel.

Ezt sem az Iráni, sem az Izraeli kormány vagy hadsereg sem erősítette meg, és lehetetlen független forrásból ellenőrizni.

Az iráni-izraeli konfliktus káros migrációs hatással lehet Európára – mondta a Guardian szerint Recep Tayyip Erdoğan török elnök Friedrich Merz német kancellárnak.

„Az izraeli támadások által kiváltott erőszakspirál a migráció és a nukleáris anyagok kiszivárgásának lehetősége miatt károsíthatja a régiót és Európát”

– mondta a török elnök.

Helyi idő szerint csütörtök késő este Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott, amiben többek között Donald Trump kéthetes kijelentéséről is beszélt – írja a TImes of Israel. A Fehér Ház csütörtökön jelentette be, hogy az elnök a következő két hét során valamikor dönt majd arról, hogy beszállnak-e Izrael mellett a háborúba, vagy sem.

Mikor Netanjahut csütörtökön erről kérdezték, azt válaszolta, hogy az amerikai elnök dönti el, hogy mit lép az USA. Ez azonban nem teljesen igaz. Az amerikai alkotmány szerint a kongresszus dönt arról, hogy hadat üzennek-e, bár a jelenlegi helyzet Trumpnak kedvez, hiszen a saját pártja van többségben a képviselőházban és a szenátusban is. Bár arra a kérdésre, hogy kérne-e engedélyt a megválasztott törvényhozóktól, Trump eddig nem válaszolt egyértelműen.

„Azt teszi majd, ami jó az USA-nak, én pedig azt, ami jó Izraelnek. Ahogy a mondás is tartja, minden hozzájárulás segít”

– mondta az izraeli miniszterelnök.

A Trumppal folytatott telefonbeszélgetéseibe nem volt hajlandó belemenni, de megjegyezte, hogy szinte naponta beszélnek. Úgy gondolja, hogy majd egyszer eljön az ideje, hogy nyilvánosságra hozzák a beszélgetések leiratait, de még nem tartunk ott.

Hozzátette, hogy a korábbi vezetéssel ellentétben Trump kormánya elismerte Izrael önvédelemhez való jogát, és egyszer sem próbálták meg megállítani. Kijelentette, hogy az USA nélkül is hajlandó küzdeni Iránnal.

A háború állásáról megjegyezte, hogy az információi szerint már az iráni rakétakilövő állomások felét elpusztították, így csökken az iráni támadások veszélye. Mindezt azonban lehetetlen független forrásból megerősíteni.

Az ajatollah egyik fontos bizalmasa, Ali Samháni túlélhette a jelenlegi konfliktust elindító nagyszabású izraeli támadást – írja a Guardian. Június 13-án az iráni állami tévé bejelentette, hogy Samháni belehalt a támadásba, de most azt közölték, hogy – bár válságos állapotban volt – már stabil. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezt független forrásból nem lehet megerősíteni, így amíg nem készül fényképes, filmes bizonyíték arról, hogy valóban él, nem érdemes készpénznek venni a hírt.

„Élek, és készen állok feláldozni magam”

– idézik Samháni az ajatollahnak és a népnek címzett üzenetét.

Hamenei egyik fontos bizalmasa volt, szerepe volt a Szaúd-Arábia és Irán közti enyhülésben. Előtte a Forradalmi Gárdánál és a védelmi minisztériumban is magas posztokat töltött be. 2023-ban nem tisztázott okok miatt parkolópályára tette őt a rezsim. Gyaníthatóan azért, mert túlzottan ambiciózusnak tartották – noha a 2001-es elnökválasztáson indulva csak harmadik lett 2,66 százalékkal. Ugyanakkor továbbra is Hamenei tanácsadója maradt, és az Egyesült Államokkal újraindult tárgyalásokban is szerepe volt.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint Irán még nem áll készen arra, hogy leüljön tárgyalni az USA-val – írja az al-Dzsazíra. Aragcsi Genfben találkozik európai kollégáival, és a csúcs előtt mondta az iráni állami televíziónak, hogy addig nem tárgyal az Egyesült Államokkal, amíg folytatódik az izraeli agresszió.

Hozzátette, hogy az USA-t Izrael tettestársának tartják, és ezt több iráni tisztviselő is állította már. Úgy gondolják, hogy az izraeli támadás nem indulhatott volna meg, ha Amerika nem bólint rá, ezért egyelőre nem tárgyalnának a Trump-kormánnyal.

A Guardian szerint Jean.-Noël Barrot francia külügyminiszter a genfi találkozó előtt egyeztetett Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, és a lap francia diplomáciai forrásai szerint Rubio kijelentette, hogy bármikor hajlandóak újra tárgyalóasztalhoz ülni Iránnal.

Az iráni Vörös Félhold humanitárius szervezet szerint öt kórház sérült meg izraeli támadásokban – írja a CNN. Nem állítják, hogy Izrael szándékosan célozta a kórházakat, mert azokat nem közvetlen rakétatalálat érte, de a támadások következtében megsérültek.

Például betörtek ablakok, a páciensek légzési nehézségekre panaszkodtak a beömlő füst miatt. A szervezet az esetekről gyűjtött elemzésüket átadják nemzetközi büntetőszervezeteknek, mert kórházak támadása szembe megy a nemzetközi jog normáival.

Csütörtök reggel az izraeli Szoroka kórházat érte iráni találat, legalább ketten súlyosan megsérültek. Irán tagadta, hogy szándékosan célozta volna az egészségügyi intézményt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint megsérült a hondábi nehézvíz-kutató reaktor létesítménye a kora reggeli izraeli támadásban, de mivel a komplexum még építés alatt áll, nem tároltak nukleáris anyagokat, így nem kell tartani a megnövekedő sugárzástól – írja az al-Dzsazíra.

A NAÜ közlése szerint több fontos épület is megsérült, köztük a tisztító egység. A létesítményt Araknak is szokták nevezni, és Izrael már több napja támadja.

A Teherántól 250 kilométerre fekvő célpont támadására előre figyelmeztetett Izrael az X-en, így azt az irániak előtte kiürítették. Izrael szerint Arak azon részét támadta, ahol az atomfegyverekhez felhasználható plutóniumot tudtak előállítani.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) arra kérte Izraelt, hogy ne támadjon iráni nukleáris létesítményeket. Az iráni állami tévé már korábban közölte, nem szabadult ki sugárzás a bombázás során. A NAÜ ellenőreit május közepe óta nem engedte Arakba Irán, így nem tudni pontosan, mennyi plutónium halmozódott ott fel azóta.

A nehézvíz lényegében az atomreaktorok hűtésére szolgál, melléktermékként plutóniumot hoz létre, ami felhasználható atomfegyverekhez. Így a dúsított urán mellett – amit Natanzban és Fordóban állítanak elő – ez is egy útja lehetne, hogy Teherán nukleáris fegyverhez jusson. Irán a Politico szerint a 2015-ös atomalku eredményeképp belement, hogy újratervezze a létesítményt, megfelelve az előírásoknak. Akkoriban az egyezményben részes Nagy-Britannia is segített Iránnak, hogy kevesebb plutónium keletkezzen. Irán pedig a megegyezés értelmében igyekezett eladni a nehézvizet, amiből az Egyesült Államok is vett 32 tonnát 8 millió dollárért. Az iráni atomprogramról és annak létesítményeiről itt írtunk részletesen.

Nabih Berri libanoni házelnök kijelentette, hogy 200 százalékig biztos abban, hogy országa nem fogja megtámadni Izraelt – írja az al-Dzsazíra. Berri a legmagasabb rangú síita politikus Libanonban, és a Hezbollah szoros szövetségese.

A kijelentését az előzte meg, hogy a libanoni székhelyű szervezet közölte, hogy úgy tesznek majd a konfliktussal kapcsolatban, ahogy jónak látják. Erre az izraeli védelmi miniszter az X-en azt írta, hogy elpusztítják a Hezbollahot, ha beszállnak Irán mellé.

„200 százalékig biztos vagyok benne, hogy Libanon nem száll be a háborúba, mert nincs érdekünkben, viszont magas árat fizetnénk. Iránnak nincs ránk szüksége. Izraelnek kell a támogatás”

– mondta Berri a helyi MTV News-nak.

Heten könnyebb sérüléseket szenvedtek az izraeli Beér-Sevát ért iráni rakétatámadásban – írja a Jerusalem Post. Már mind kórházban vannak, ahol ellátták őket.

Az IDF szakemberei még mindig járják a várost, sérültek után kutatva. Két elsősegélynyújtó pontot állítottak fel, és igyekeznek átnézni mindenkit, akik a meglőtt épületekből jönnek ki.

Orbán Viktor a közel-keleti konfliktusról is beszélt szokásos pénteki rádiós beszédében: Iránról azt mondta, hogy egy erős nagy ország, de szerinte etnikai összetételét tekintve vegyes.

„Ha szétesik a központi iráni kormány, akkor az egész ország széteshet, és akkor destabilizáció kezdődhet”

– fogalmazott. Szerinte ha Irán vezetése szétesik, akkor az egész régióra kiterjed a konfliktus, ezt pedig meg kell előzni. A miniszterelnök azt mondta, hogy a háború a magyaroknak rossz, mert az olajárak biztosan emelkednek miatta.

Jiszráel Kác izraeli védelmi miniszter megfenyegette az X-en a libanoni székhelyű Hezbollahot, hogy ha elpusztítják a szervezetet, ha beszállnak Irán mellé a háborúba.

„A Hezbollah főtitkára nem tanult elődje hibáiból, és azzal fenyegetőzik, hogy az iráni diktátor parancsára megtámadja Izraelt. Javaslom a libanoni proxynak, hogy legyen óvatos, és értse meg, hogy Izrael elvesztette a türelmét az országot fenyegető terroristákkal szemben. Ha terrorcselekmény történik, nem lesz többé Hezbollah”

– írta Katz.

Naím Kászim, a Hezbollah főtitkára szerint a libanoni síita szervezet „úgy fog cselekedni, ahogyan azt jónak látja” az izraeli-iráni konfliktusban. Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, a Hezbollah „nem semleges” ebben a konfliktusban, és „brutális izraeli-amerikai agressziónak” nevezte azt.

Izrael Izrael 2024. szeptember 27-én 82 bunkerromboló bombát dobott le a Hezbollah korábbi főtitkárába, Haszán Naszrallahra, aki belehalt a támadásba. A 2025 februárjában tartott temetésen az izraeli légierő is tiszteletét tette, néhány vadászbombázó közvetlenül a stadion felett húzott el.

Az izraeli hadsereg jelentése szerint több tucat katonai célpontot találtak el az éjszaka során – írja a CNN. A jelentés szerint többek között teheráni rakétagyártó és nukleáris létesítményt céloztak. Ezt független forrásból sajnos nem lehet megerősíteni.

A támadásban több mint 60 vadászbombázót vetettek be. A hadsereg szerint az eltalált célpontok között volt az iráni Védelmi fejlesztési és kutatószervezet (SPND) program központja, amit az USA szerint a 2000-es évek elején leállított atomprogram folytatására hoztak létre.

Az al-Dzsazíra szerint az izraeli hadsereg azt is közölte, hogy mikor szétlőttek egy rakétaindító állást, megöltek egy iráni parancsnokot is.