A Pride miatt figyelmeztette az EU miniszteri testületének dán elnöksége a magyar kormányt
Az Európai Unió Tanácsa teljesen elkötelezett a jogállamiság és az alapjogok védelme mellett, jelentette ki a testület soros elnöksége nevében a júniusi Budapest Pride tanulságairól rendezett szerdai vitán Marie Bjerre.
A dán EU-ügyi miniszter Európai Parlamentben (EP-ben) elmondott szavainak az adott súlyt, hogy a dán kormány másfél hete vette át a miniszterekből álló Tanács vezetését, ahol többek között a magyar hetes cikkes eljárásról tárgyalnak. Itt négyötödös többséggel léphetnének tovább a következő lépcsőfokot jelentő ajánlásokig. Ezt majdnem eléri az a húsz kormány, ami a legutóbbi hetes cikkes meghallgatáskor külön nyilatkozatot adott ki arról, hogy szerintük a Pride-résztvevők megbüntetését megalapozó és ahhoz hasonló jogszabályok a hetes cikkes eljárással betartatott uniós alapértékeket sértik. Bjerre már az elnökség átvétele után nem sokkal figyelmeztetett: minden eszközt bevetnek, és folytatják a hetes cikkes eljárást. A VSquare-nek májusban több kormányközeli forrás arról beszélt, hogy Orbánék valós fenyegetésként kezelik az ügyet. (Elvileg egyharmados többséggel már a következő ágba is átléphetnek, ahogy azt az EP korábban kérte. Bármiféle büntetés, például a tanácsi szavazati jog felfüggesztése előtt egyhangú döntés kellene, amit Robert Fico szlovák kormányfő kizárt, az októberi cseh választás fő esélyese a Fidesszel egy EP-frakcióban ülő ANO.)
Bjerre a szerdai vitán arról beszélt, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetésnek nincs helye az EU-ban, beleértve azt is, ami a szexuális irányultságon alapul. Az egyenlőség és a diszkriminációmentesség alapvető uniós érték, és nem tárgyalási alap, figyelmeztetett. „Közös kötelességünk, hogy betartassuk ezeket, és biztosítsuk, hogy minden uniós állampolgárnak valósággá válnak.” Bár sokat értek el, de „többet kell tenni, és ez az elnökség eltökélt, hogy előmozdítsa a dolgokat”.
A következő hetes cikkes meghallgatást októberiben tartják, és „biztosíthatom önöket, hogy a dán elnökség továbbra is a legnagyobb figyelemmel követi ezt a fontos ügyet”.
Az Európai Bizottság még várja a kormány válaszait
A békés gyülekezés szabadsága, az, hogy azt szeressünk és azok legyünk, akit és akik akarunk, a demokráciánk alapvető elvei, jelentette ki Michael McGrath. Az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős biztosa megismételte: vizsgálják a magyar jogszabályokat, köztük az arcfelismerés használatát, és levélben küldtek kérdéseket a magyar hatóságoknak, amire várják a választ. (A testület kötelezettségszegési eljárást indíthat, ha úgy látja, egy tagállamban uniós jogot sértenek, ami levelezéssel indul, majd per és pénzbüntetés lehet belőle, nulladik lépésben információkat kérhetnek be.)
McGrath arra is emlékeztetett, hogy a korábbi „gyermekvédelmi törvény” miatt már indult kötelezettségszegési eljárás, amiben az EU bíróságánál tartanak és májusban a testület főtanácsnoka az Európai Bizottságnak adott igazat (a vélemény általában megelőlegezi, milyen lesz az ítélet). McGrath felemlegette, hogy főtanácsnok szerint több uniós jogszabállyal együtt az uniós alapértékek is sérültek (amiket a hetes cikkes eljárás tartat be).
McGrath hangsúlyozta, hogy milyen kezdeményezéseket tett az Európai Bizottság. Nem véletlenül: a vita címe hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség lenne uniós szintű diszkrimináció elleni védelemre. Ahogy arról korábban írtunk, az eseményt felhasználva a szocialisták egy olyan javaslatot próbálnak feléleszteni, amelyet az Európai Bizottság februárban kidobásra ítélt, mert túl régóta ragadt be az EP és a Tanács között.
Dobrev: Elkezdődött az Orbán-rendszer utolsó nyara
„Június 28-án elkezdődött az Orbán-rendszer utolsó nyara” – jelentette ki a szocialisták vezérszónokaként Dobrev Klára. A DK elnöke hangsúlyozta: „Budapest utcáit soha nem látott méretű tömeg lepte el, hogy megmutassa, Orbán nem egyenlő Magyarországgal, és megmutassa, hogy ez a kifacsart jobboldali ideológia nem fertőzte meg végletesen az emberek lelkét”.
„A kormányzó jobboldal betiltotta a Pride-ot”, de „sok százezer ember nevetett az arcukba azon a napon boldogan, felszabadultan, és nem kértek a tiltásból”.
Ugyanakkor „az ellenzéki jobboldal is megpróbálta elsunnyogni, és nem mozgósított a Pride-ra”, a második erről szóló vitáról hiányolta a tiszás képviselőket, „az emberi jogok, a szabadság, a szabad szerelem, az nem gumicsont”.
László: A baloldali provokációknak mindig az erőszak a céljuk, de Budapesten nem jött be
„A budapesti Pride-on mindent láttunk, ami megerősíti, hogy
a Pride egy külföldről vezényelt politikai provokáció volt”
– jelentette ki László András fideszes képviselő. „Eljött 71 EP-képviselő, akiknek köszönhetően már a sokadik Pride-vitát tartjuk”. Az Európai Bizottság egyik biztosa is „eljött személyesen Budapestre, hogy a budapesti főpolgármester társaságában bejelentsen egy másfél milliárd eurós NGO-finanszírozási csomagot”, mintha az EU egyébként „nem tömné ki milliókkal az LMBTQ-lobbit”. (Hadja Lahbib a Pride előtti napon vett részt egy sajtótájékoztatón, ott kapott egy kérdést az EU „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” nevű programjáról. Ez a 2021-ben indult hétéves költségvetésből ad 1,55 milliárd eurót olyan projektre, amelyek többek között a diszkrimináció, nemi alapú és a gyermekekkel szembeni erőszak ellen lépnek fel, vagy a polgárok demokratikus részvételét igyekszik segíteni, de a programot többek között a Szuverenitásvédelmi Hivatal is kipécézte.)
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemzetközi csúcstalálkozók között talált rá időt, hogy videóüzenetet küldjön, „bezzeg amikor illegális bevándorlók követnek el támadást, akkor az áldozatoknak és családtagjaiknak nem szokott” így tenni. László úgy látta, a baloldali aktivisták mindig ugyanabból a kézikönyvből dolgoznak, a provokációiknak mindig az erőszak a céljuk. „Persze a baloldali média lelkesen a nyomukban van, hogy pont elkapják a pillanatot, és világgá kürtöljék, hogy elnyomás történt. Erre készültek Budapesten is, de nem jött be. Mi, magyarok az ideológiai gyarmatosításból nem kérünk”, felemlegetve a 2022-es érvénytelen népszavazás 3,7 millió voksát, amivel a Fidesz már korábban is érvelt a 2025-ös jogszabály mellett.
Borvendég: Nem unják még?
„Demográfiai és energiaválság, romló közbiztonság, bevándoroltatás, versenyképesség, környezeti katasztrófák, korrupciós botrányok” helyett „önök újra Magyarországot állítják pellengérre. Nem unják még?” – kérdezte a Szuverén Nemzetek Európája frakció vezérszónokaként Borvendég Zsuzsanna. A Mi Hazánk képviselője kijelentette, hogy a „genderlobbi és a globalista erők által támogatott, antifával erősített Pride-vonulás törvényellenes volt”, a magyar hatóságok „mégsem akadályozták meg, sőt,
a résztvevők bírságot sem kapnak. Ezzel szemben sajnálatos módon családvédő hazafiak – például a Mi Hazánk Mozgalom tagjai – törvényes gyülekezési jogát korlátozták. Ha most az ő jogaik megsértése miatt emelnék fel a hangjukat, azt megérteném,
de önök megint kettős mércét használnak, és állítólagos jobboldali támadásokról fantáziálnak, ez ellen antidiszkriminációs törvényt követelnek” – utalt a vita címére.
„Ez arcpirító. A szélsőséges támadásokat ma Európában a baloldal által védett bevándorlók, vagy az antifa tagjai követik el. Az is felháborító, hogy EP-képviselők érkeztek hazámba azért, hogy provokatív módon részt vegyenek egy rendezvényen, amelyet a törvényeink tiltanak.” Ezt súlyos beavatkozásnak nevezte Magyarország belügyeibe. Előzetesen Ilaria Salis EP-képviselő is jelezte, hogy részt venne, de végül nem jött el – „jól is tette”, mert a vád szerint antifa aktivistákkal ártatlanokat vertek meg azt feltételezve, hogy „világnézetük különbözik az övétől”, a mentelmi jogát pedig még nem függesztették fel. „Nem kérünk az intolerancia bajnokainak, az emberi méltóság, a gyermeki jogok sárba tipróinak kioktatásából.”
A vita előtti és az azt megelőző szavazások előtt a zöldek társelnöke, Terry Reintke szólalt fel, aki szerint 300 ezren tartottak „gyönyörű bemutatót a szerelem, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság erejéről”, amihez nélkülözhetetlennek tartotta a vendégtribünön ülő Karácsony Gergelyt. A budapesti főpolgármester – aki az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt Strasbourgban – hosszas tapsot kapott.
Cikkünket kiegészítettük Karácsony Instagram-bejegyzésével.
