Donald Trump elvesztette a türelmét Vlagyimir Putyinnal szemben – így értékelte Friedrich Merz, amikor az amerikai elnök múlt pénteken felhívta a mobilján. A német kancellár meglepetésére Trump a frusztrációját fejezte ki neki az orosz elnökkel szemben, miután látta a felvételeket az Ukrajna ellen végrehajtott orosz dróntámadásokról. A Wall Street Journal értesülései szerint Trump ekkor közölte a német kormányfővel, hogy kész elfogadni pár nappal korábban tett ajánlatát, miszerint német pénzből vásároljanak Ukrajnának szánt amerikai fegyvereket.
Az amerikai elnök pár nappal később be is jelentette, hogy európai NATO-országokon keresztül Patriot rakétavédelmi rendszert adnak Ukrajnának, majd hétfőn ötvennapos ultimátumot adott Moszkvának egy békemegállapodás tető alá hozására, és súlyos szankciókkal fenyegetett, amennyiben átlépik a megszabott határidőt. Közben pedig felmerült, hogy Washington olyan nagy hatótávolságú fegyvereket adna Ukrajnának, amiktől eddig elzárkózott, a sajtóban pedig már a Moszkva elleni ukrán támadások engedélyezéséről is találgattak cikkek.
Ez jelentős változás az elnökválasztási kampányban az ukrajnai háború gyors lezárását ígérő Donald Trump hozzáállásában, aki most először gyakorol igazán nagy nyomást Moszkvára egy békemegállapodás elérése érdekében – mondta a Telexnek Rácz András. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója az európai diplomácia nagy sikereként jellemezte az Ukrajnának szánt amerikai fegyverekről született megállapodást.
Az Oroszország-szakértő szerint a szankciók valódi fenyegetést jelentenek Moszkvára nézve, de nagyon kicsi az esélye, hogy az ötvennapos határidőre tűzszüneti megállapodás jönne létre, és a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy még legalább fél évig folytatódni fog a háború.
Trumpnak elege lett
Az első nyilvános jel, hogy az orosz elnökről sokáig szinte már barátságos hangnemben beszélő Trump hozzáállása kezd megváltozni, július elején jött, amikor az amerikai elnök közölte, hogy csalódott a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés miatt. Azt mondta, egyelőre nem tűnik úgy, hogy Putyin az Ukrajna elleni háború leállítására törekedne. Pár nappal később pedig egy kamerák előtt tartott kormányülésen a „lószar” kifejezést használta az orosz elnök ígéreteire.
„Mindig nagyon kedves, de aztán kiderül, hogy az semmit sem ér”.
Trump hozzáállását az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint több tényező változtatta meg. Az Atlantic magazin Trumphoz közel álló forrásai szerint leginkább az, hogy az elnök önérzetét sértette, hogy miközben ő a harcok leállítását kérte tőle, Putyin csak még keményebb támadásokba kezdett. Trump már tavasszal arról beszélt tanácsadóinak, hogy kezdi azt gondolni, Putyin nem is akarja leállítani a háborút, és az elmúlt hetekben egyre dühösebb és frusztráltabb lett emiatt.
Ugyanezt írta a Washington Post biztonságpolitikai szakújságírója, David Ignatius is. Értesülései szerint Trump arra jutott, hogy Putyint csak erővel lehet rávenni a tárgyalásokra az ukrajnai békéről. Elhatározását pedig csak megerősítette, amikor látta, hogy milyen hatékonyan vetették be Iránban az amerikai B2-es bombázókat és a Tomahawk rakétákat.
Az európai diplomácia sikere
Közben európai tisztviselők a háttérben igyekeztek meggyőzni az Ukrajnával jobban szimpatizáló amerikai kormánytagokat és republikánus politikusokat, hogy segítsenek elérni Ukrajna felfegyverezését, és ezzel kényszerítsék tárgyalóasztalhoz Putyint – írta a Wall Street Journal. Ezzel párhuzamosan az európai vezetők hízelgéssel igyekeztek rávenni Trumpot, hogy támogassa erőteljesebben Ukrajnát.
Ennek egyik látványos része volt, amikor Mark Rutte NATO-főtitkár „apucinak” nevezte Trumpot a védelmi szövetség Trumpra szabott brüsszeli csúcstalálkozóján. A magánszektorban multimilliomossá vált, és Trumppal könnyen kapcsolatot teremtő Merz pedig heti rendszerességgel beszélt az amerikai elnökkel, akinek üzleti lehetőségként vetette fel a Patriot-rendszerek megvásárlását Ukrajna nevében.
A megállapodást az európai diplomácia óriási sikerének nevezte Rácz András. „Ahhoz, hogy Ukrajna képes legyen folytatni az önvédelmi háborút, az Egyesült Államok kulcsfontosságú szereplő. És ha ez a séma működni fog, hogy az amerikaiak továbbra is adnak fegyvert, csak ki kell fizetni, az Európának egy nagyon-nagyon jó forgatókönyv. Biztosan sokkal jobb annál a lehetőségnél, hogy Ukrajna amerikai fegyverek nélkül maradjon”.
Nagy változás
A legfontosabb változás, hogy a háború minél gyorsabb lezárására törekvő Trump eddig csak Ukrajnára helyezett nyomást a békekötés eléréséhez, Moszkvára viszont csak most először – értékelte a helyzetet Rácz András. Az Oroszország-szakértő ugyanakkor óvatosságra intett, jelezve, hogy az amerikai elnök kijelentéseivel kapcsolatban mindig nagy a bizonytalanság, hogy megtörténik-e valójában amit mond, és a legnehezebb az elemzésben, hogy nem tudni, mit fog valójában csinálni.
Bár Trump fegyvereket ígért Kijevnek, azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan milyen fegyvereket is ad az Egyesült Államok Ukrajnának – emelte ki. Az azonban biztos, hogy Patriot-rakétarendszerek érkeznek majd Ukrajnába, amit NATO-tagállamok fizetnek. Az egyenként több mint egymilliárd dollárba (kb. 344 milliárd forintba) kerülő ütegek közül kettőt Németország, egyet pedig Norvégia fog megvásárolni – mondta Rácz András. Ugyanakkor vannak még kérdések a finanszírozás körül is.
Trump hétfőn a Fehér Házban 17 Patriotot említett, közölve, hogy pár már „napokon belül” megérkezhet Ukrajnába, de ennek pontos részleteit a Reuters beszámolója szerint még nem lehet tudni. Rácz szerint egészen biztosan nem 17 ütegről van szó, mert abból az egész világon csak nagyjából száz darab létezik, és biztosan nem fogják odaadni Ukrajnának annak majdnem húsz százalékát, mert azokra másoknak is szükségük van. Úgy tudni, hogy Ukrajnának jelenleg hat Patriot-ütege van, de az már hadititoknak számít, hogy mennyi elfogórakétával rendelkezik. Egy ütegben több indító van, amik egyenként akár 16 rakétát tartalmazhatnak, és ezek darabonként majdnem négymillió dollárba (kb. 1,38 milliárd forintba) kerülnek.
A ballisztikus rakéták elfogására használt Patriotok mellett felmerült, hogy több olyan amerikai támadófegyvert is kap Ukrajna, amiket Kijev már régóta kér az Egyesült Államoktól. Ilyen például az ukrán F-16-osokról indítható JASSM nagy hatótávolságú levegő-föld robotrepülőgép, illetve a Tomahawk robotrepülőgépek is, de egyik rendszer odaígérését sem erősítették még meg – mondta Rácz.
Az ATACMS ballisztikus rakétákat jelenleg csak közeli célpontok ellen vethetik be az ukránok. A már említett David Ignatius biztonságpolitikai szakújságíró értesülése szerint felmerült, hogy engedélyezik Kijevnek a rakéták teljes, háromszáz kilométeres hatótávolságban való használatát, és emellett újabbakat is adnának. Az újságíró úgy tudja, Trump azt is fontolgatta, hogy az Irán elleni támadásban használt Tomahawkokat is küld Ukrajnába, amikkel elvileg akár Moszkvát és Szentpétervárt is el tudnák érni. Ez a lehetőség megbeszéléseken még előző hét pénteken is felmerült, de az eszközök egyelőre lekerültek az átadandó fegyverek listájáról. Ugyanakkor később még bevethetik azokat, ha ezt Trump nyomásgyakorlásra akarja majd felhasználni – írta Ignatius.
Rácz nem tartja valószínűnek, hogy Tomahawkok érkeznének Ukrajnába, és az ezzel kapcsolatos hírekről azt mondta, „ez információs nyomásgyakorlásnak tűnik”. Ő arra számít, hogy előbb JASSM-eket ad Washington Kijevnek, mert „a Tomahawk nagyon nagy ugrás lenne”, és „ha a JASSM sem elegendő az oroszok tárgyalóasztalhoz kényszerítéséhez, akkor lehet tovább menni”.
Trump kedden újságíróknak azt mondta, egyelőre nem adnak Ukrajnának nagy hatótávolságú rakétákat. Azt is kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek nem szabad célba vennie Moszkvát. Ezt azután jelentette ki, hogy a Financial Times beszámolója szerint egy telefonbeszélgetés során arról érdeklődött az ukrán elnöknél, hogy az meg tudná-e támadni Moszkvát. A Fehér Ház közlése szerint Trump szavait félremagyarázták, és ő csak kérdéseket tett fel a Moszkva és Szentpétervár elleni támadásokról. Az ukránok azonban a CNN értesülései szerint meglepődtek, és komolyan vették Trump ötletét.
Moszkva és Szentpétervár támadásának nem lenne katonai értelme, „nem járna értelmezhető, a háborúra azonnali hatást gyakorló katonai haszonnal, miközben tökéletes lenne arra, hogy mobilizálja az orosz társadalmat”. Az erről szóló beszámolók inkább az információs hadviselés kategóriájába tartoznak – mondta Rácz. A szakértő szerint
ha az ukránok kapnak nagy hatótávolságú precíziós fegyvereket, azoknak a célpontjai katonai repülőterek, logisztikai központok, parancsnokságok és lőszerraktárak lesznek, esetleg a Kercsi híd, de nem a Kreml.
Az ukránok drónokkal már eddig is elérték Moszkvát, de az már eszkalációs veszélyt is jelentene, ha amerikai fegyverekkel kezdenék el lőni az orosz fővárost.
A szankciók fájnának Moszkvának
Az új fegyverek mellett Trump szankciókkal próbálja rávenni Moszkvát, hogy érdemi tárgyalásokat kezdjenek az ukrajnai békéről, és „nagyon súlyos vámokat” vetne ki Oroszországra, valamint az orosz földgázt és olajat vásároló országokra, ha letelik az ötvennapos ultimátuma. Ebbe beletartozhatna Magyarország is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter erről azt mondta, hogy reményeik szerint 50 nap múlva ez a kérdés már nem lesz aktuális.
A Fehér Ház jelezte, hogy az Egyesült Államok az orosz olajat és más orosz termékeket vásárló országokat büntetné 100 százalékos vámokkal, de egyes amerikai politikusok ennél is messzebb mennének. Lindsey Graham republikánus és Richard Blumenthal demokrata szenátorok egy törvényjavaslata ötszáz százalékos vámot vetne ki az orosz energiahordozókat vásárló országokra.
Moszkva a Reuters értesülései szerint egyáltalán nem aggódik a vámok miatt, Vlagyimir Putyin nem fogja befejezni a háborút a nyugati nyomásra, és úgy gondolja, hogy az orosz gazdaságnak nem fognak ártani az amerikai vámok. „Addig folytatja, amíg meg nem kapja, amit akar” – mondta a Reutersnek egy, a Kremlt ismerő forrás.
„Mindig ezt mondják, ebben semmi új nincs. Az orosz diplomácia mindig így kommunikál, hogy a szankciók nem számítanak, de valójában nagyon is számítanak”
– reagált erre Rácz. Arról, hogy a szankciók elég nagy fenyegetést jelentenek-e ahhoz, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Moszkvát, a szakértő kiemelte, hogy az oroszok eddig is hajlandóak voltak leülni tárgyalni, de „azt nem szabad összekeverni a megegyezés szándékával”. A szakértő szerint „orosz oldalon nem látszik, hogy a megegyezésre törekednének”: a tárgyalások célja ehelyett a régi orosz diplomáciai gyakorlatot követve csak a katonai erőfeszítések elősegítése, az időhúzás, az ellenfél szövetségi rendszerének megosztása és a nyomásgyakorlás.
Rácz szerint nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy Trump ötvennapos határidejének végére megállapodás születik, mert az oroszok úgy értékelik, hogy katonailag továbbra is fölényben vannak. Ez pedig olyan értelemben igaz is, hogy Ukrajnának nincsen elég katonája, és a mozgósítás és toborzás nem elég arra, hogy fedezze a veszteségeket, és lehetővé tegye a harcoló egységek rotációját. Ez már hosszú hónapok óta így van. Az oroszok időhúzásra játszanak, arra, hogy felőröljék az ukrán hadsereget. Nincsen hajlandóság a békekötésre, mert úgy hiszik, hogy meg tudják törni és ki tudják véreztetni az ukrán haderőt, hogy jobb pozícióban legyenek a tárgyalásokhoz.
A fronton az állást itt lehet megnézni az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein:
Az új amerikai fegyverek pedig „nem varázspálcák, amitől azonnal jobbra fordul bármi is”, és nem fognak azonnali változást hozni sem a fronton, sem az ukrajnai légi háborúban. Még akkor sem, ha rögtön le is szállítanák azokat, mert használatukra ki kell képezni a kezelőket, a karbantartókat és az ukrán katonai rendszerekhez is integrálni kell azokat. Ez sok-sok hónapot is igénybe vehet – mondta Rácz. Ez még az ukránok által már használt Patriot rendszerekre is igaz, mert az újabb ütegek újabb katonákat igényelnek, akik kezelni tudják azokat, és leghamarabb nyár végén kezdhetnek el működni – magyarázta a szakértő.
Bár a Patriot rendszereket örömmel fogadja Kijev, Ukrajnának leginkább elfogódrónokra, valamint vállról indítható Stinger rakétákra és az F-16-osaikról indítható levegő-levegő rakétákra van szüksége, miután Oroszország egyre több és több drónnal támadja Ukrajnát. Egy hete Moszkva az eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre Ukrajna ellen, és a rákövetkező napokban is folytatták a csapásokat. Trump ultimátuma után pedig négyszáz drónnal támadták az országot.
„Az igazi pusztítást a drónok okozzák”, és azok már főleg orosz gyártásúak
– mondta Rácz. Moszkva célja, hogy az év végére 25 ezer drónt gyártsanak le, és még az idén megtörténhet az első ezer drónnal végrehajtott támadás is – tette hozzá a szakértő. Az ukránok ugyan hónapok óta használnak elfogódrónokat, de csak kis léptékben, és a gyártásuk lassú folyamat. Egyelőre csak tesztelik őket, és még legalább fél évig nem lesz belőlük elég a nagyobb támadások kivédésére.
Trump ultimátuma ellenére Rácz András szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az elkövetkező fél évben a mostani intenzitással fog folytatódni a háború. Fegyverszüneti tárgyalások nyilván lesznek, de szerinte arra nagyon kicsi az esély, hogy létrejöjjön egy működőképes fegyverszünet.
